A génmódosítás mezőgazdasági alkalmazásával foglalkozó nemzetközi szervezet (ISAAA) legfrissebb adatai szerint a génkezelt növények 2016. évi vetésterülete a világban az előző évihez képest 3,0 százalékkal növekedett, és 185,1 millió hektáros rekordszintet ért el – olvashatjuk a proplanta.de, német hírportálon. Ezzel a GMO növények vetésterülete az 1996 óta eltelt két évtizedben több mint százszorosára növekedett.

Az elmúlt évben a génmódosított növények termesztése a világ 26 országára – ezen belül 19 fejlődő és 7 ipari országra – terjedt ki, és mintegy 91 százalékban öt országra (USA, Brazília, Argentína, Kanada és India) koncentrálódott. Az USA-ban a GMO terület egy év alatt 2,8 százalékkal (72,9 millió ha-ra), Brazíliában pedig 11,1 százalékkal (49,1 millió ha-ra) növekedett, miközben az ilyen terület Argentínában és Indiában csökkent.

Az EU-ban csak Portugáliában, Spanyolországban, Csehországban és Szlovákiában termesztenek GMO növényeket, legnagyobb területen a Mon 510-es kukoricahibridet. Viszont az együttes GMO vetésterület Európában egy éve alatt 16,7 százalékkal (136.400 hektárra) emelkedett. Az alábbi ábra a 2014-es vetésterületet mutatja, de ezen is jól látszik az országok szerinti megoszlás.

A génmódosított fajták aránya a szója és a gyapot esetében a globális termelés 78, illetve 64 százalékát, a kukorica és a repce esetében annak 25-25 százalékát teszi ki. Egyedül a szója a globális génmódosított vetésterületből kereken 50 százalékkal részesedik. Egyre több génkezelt növényt vetnek Afrikában is, ezek területe a Dél-Afrikai Köztársaságban és Szudánban egy év alatt 16 százalékkal (2,66 millió hektárra) nőtt.

Az ISAAA üdvözli a génkezelt fajták terjeszkedését, szerinte azok a termelők és a felhasználók számára egyaránt kedvezőek, mivel javítják a növényi termékek (gyümölcsök, burgonya, stb.) eltarthatóságát, csökkentik a termesztés vegyszerigényét, és jelentősen hozzájárulnak a széndioxid kibocsátások visszaszorításához.

Magyarország továbbra sem tervezi a GM növények termesztésének engedélyezését, viszont – ahogy, azt Darvas Béla, a GMO-kerekasztal elnöke nem rég kifejtette – a jelenlegi szabályozás módosítására lehet szükség Magyarországon a legújabb, a genetikailag módosított szervezetekre (GMO), ezen belül a GMO-növények termesztésére vonatkozó kutatások miatt. A jogi szabályozásban is figyelembe kell majd venni az új, például a genomszerkesztési eljárásokból adódó lehetőségeket.

A GMO-mentes termékek szabályozásában nem rég történt módosítás, ahogy arról korábban írtunk, a GMO-mentesnek jelölt élelmiszereknél a korábbi 0,1 százalékról 0,9 százalékra emelték az előállításkor maximálisan felhasználható genetikailag módosított takarmány mennyiségét. Ezzel hazánk a megengedőbb EU-s szabályozáshoz alkalmazkodik.

agroinform.hu