Látszatpárbeszéd az egészségügyben

2024. szeptember 03. 16:01
2024. szeptember 2-án a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Független Egészségügyi Szakszervezet közös levet írt a belügyminiszternek, amelyben felhívták a tárca figyelmét, hogy az egészségügy átalakítását célzó intézkedéscsomag ellenére az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége drámaian romlott, és a romló munkakörülmények, a jelenlegi ágazati szabályozás szellemisége miatt folytatódik a dolgozók elvándorlása.
Látszatpárbeszéd az egészségügyben
Dr. Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezete elnöke kérdésünkre elmondta, megdöbbenve szembesültek az egészségügyi államtitkárságnak az egészségügyi kamarák számára megküldött jogszabálymódosítási tervezetével, amelyre válaszul fogalmazták meg a közös levelüket. Mint elmondta, elfogadhatatlannak tartják, hogy az ágazatvezetés semmilyen formában nem egyeztet az érintett szakszervezettekkel, egy ilyen horderejű, az egészségügyi dolgozókat hátrányosan érintő tervezetről. Ezzel, az elnök véleménye szerint az államtitkárság azt jelzi, hogy az ágazat munkavállalóival csupán látszatpárbeszédet kíván fenntartani. Hozzátette, sérelmezik azon jogalkotási gyakorlatot is, hogy a törvénytervezeteket ünnep- és pihenőnapokon, rövid határidővel küldik véleményezésre.
Látszatpárbeszéd az egészségügyben
Dr. Srádi Péter a tervezet tartalmi részére rátérve elmondta, a tervezet súlyos jogelvonásokat, a munkaidő növelését, a pihenőidő csökkentését, a munkaórák utólagos minősítését és a dolgozók érdekérvényesítő képességének további korlátozását helyezi kilátásba. Ezért a szakszervezet a törvénymódosítási tervezet minden pontját elfogadhatatlannak tartják.
 
A szakszervezet sérelmezi azt így, hogy amíg az orvosbéremelés után a legrosszabbul fizetett osztrák tartomány alapbérének 60%-át elérte a magyar orvosi fizetés, az elmúlt évek összesítetten 30% fölötti inflációja a bérfejlesztést jelentősen erodálta.
 
A Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyar Orvosok Szakszervezete közös levele azt elismeri, hogy az egészségben eltöltött életévek vonatkozásában minimális javulás látható, ám felhívja a figyelemt, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján 2020. és 2024. között többszáz kórházi osztály és rendelőintézet kijelölése került visszavonásra a tárgyi vagy személyi feltételek hiánya miatt. Emellett, mint írják, a hatékonyság növelését célzó lépések szinte minden esetben negatív irányba befolyásolták az állami egészségügyi szférában dolgozók munkafeltételeit .
 
A Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyar Orvosok Szakszervezete közös levele azt is hangsúlyozza, hogy az orvosi alapbérek vonatkozásában értéktartást célzó intézkedés nem történt, a szakdolgozók reálkeresete az elmúlt év során a látszólagos béremelés ellenére is csökkent. A szakdolgozók keresetnövelése 2024. év egészére vetítve csupán 10%-körüli érték. Mindezek miatt a magyar egészségügyi bérek jelenleg a felét sem teszik ki annak, amit külföldön - Németországban, Ausztriában - kevesebb munkaidő alatt el lehet érni a jobban fenntartott egészségügyi intézményekben. A magyar egészségügyi fizetési statisztikák arról is árulkodnak, hogy a dolgozók jelentős túlmunkát végeznek.
 
Emellett a szakdolgozói létszám évtizedek óta stagnál, míg a betegek száma nő. A létszám az orvosok esetén is jobbára a 65 év feletti kollégáknak újra munkába állása miatt nőtt. Ebből adódóan egy-egy dolgozó egyre több beteget lát el, nehéz körülmények között, általánosan hiányosan elérhető erőforrások mellett.
 
Dr. Soós Adriannának, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnökének és Dr. Srádi Péternek a Magyar Orvos Szakszervezet elnökének levele végezetül megjegyzi, hogy az intézmények eladósodása állandósult, és a dolgozók jogainak és juttatásainak további csorbítása fenyeget a kiszivárgott információk szerint. Az itt dolgozók nem tudnak több negatív intézkedést tolerálni, már így is lépten-nyomon tapasztalható az ellátások korlátozása a munkavállalók hiánya miatt. A dolgozókat érintő további negatív lépések, anyagi megvonások, munkaidőterhelés újra elvándorlási hullámokat fog eredményezni, és még reménytelenebbé válik sok ember számára a gyógyulás lehetősége.
 
A teljes levél olvasható a mellékletünkben.
 
forrás: liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

A Munkavédelem Nemzeti Politikája

2024. január 29. 18:52
Kihirdette a Kormány a 2024-2027 évi A Munkavédelem Nemzeti Politikájáról szóló határozatát (Magyar Közlöny 2024 évi 4. szám), amelyet korábban megküldött az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának is. Az oldal véleménye szerint a programból hiányoznak a stratégia tervezés alapvető elemei és a célok megvalósításának eszközrendszere.

Érik a 2023-as garázsfrász: temérdek magyar tulaj ezzel nem számol, nagyon csúnyán ráfázhatnak

2023. augusztus 23. 11:16
2023-ra jócskán elszálltak a garázsárak, igaz a bérbeadási összegek számottevően nem változtak. Ezzel együtt is megérheti persze befektetési céllal garázst venni, majd kiadni, hiszen miközben Budapesten az átlagos bruttó bevételarányos hozam a garázsok esetén 4 százalék, addig a lakásoknál ez 3,1 százalék. Ráaádsul a bekerülési költség is jóval alacsonyabb, mint egy lakás esetében. Igen ám, de a garázs utáni adózás nem egyszerű dolog, sok buktatóval jár, és mondhatni a viszonylag alacsonyabb bevételhez képest rendkívül macerás dolog. Ezeket a tényezőket szedtük most össze a Pénzcentrumon.