Leállt az Ukrajnán keresztüli gázszállítás – mi lesz ezután?

2025. január 02. 15:20
Átrendeződik az energiapiac.
 
Leállt az orosz földgáz Ukrajnán keresztül történő tranzitja 2025. január 1-jén, amivel egy új korszak kezdődik az európai energiapiacon. 
Leállt az Ukrajnán keresztüli gázszállítás – mi lesz ezután?
Az EU tagállamai folyamatosan alternatív források felkutatására törekszenek – fotó: pixabay.com
 
Az ukrán kormány nem hosszabbította meg az erre vonatkozó megállapodást, ami közvetlenül is érinti majd Európa gázellátását és jelentős gazdasági hatásokat gyakorol Ukrajnára és Oroszországra is. Eközben Románia vállalta, hogy villamos energiával támogatja Moldovát, hogy enyhítse az ottani válság hatásait – számolt be a Digi 24.
 
Az ukrán gáztranzit leállása az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus újabb fejezetét nyitja meg
A Gazprom közleménye szerint a 2020-ban kötött ötéves szerződés, – ami évi 40 milliárd köbméter orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitját biztosította, – 2025. január 1-jén lejárt. Az ukrán Naftogaz és az orosz fél közötti együttműködés megszűnt.
 
Az ukrán energiaügyi minisztérium a döntés kapcsán kiemelte, hogy mindez az ország nemzetbiztonságát szolgálja.
 
Az Ukrajnán keresztüli tranzit megszűnése a Gazprom számára évente nagyjából 5 milliárd dolláros bevételkiesést jelent, miközben Ukrajna is elveszíti a tranzitdíjakból származó évi 800 millió dolláros bevételét. Az európai országok az elmúlt évek során új források után kutatva fokozatosan csökkentették az orosz gáztól való függőségüket.
 
Románia támogatni fogja Moldovát
A gáztranzit megszűnése Moldovát nagyon súlyosan érinti, hiszen eddig nagymértékben függtek az orosz energiaimporttól. Jelenleg a moldovai energiaigény több mint 60%-át a Romániából importált villamos energiával fedezik. 2025 januárjában az Energocom moldovai energiacég adatai szerint az ország villamosenergia-szükségleteinek mintegy 28%-át helyi hőerőművek biztosítják, 10%-át megújuló energiaforrásokból fedezik, a fennmaradó rész pedig Romániából érkezik.
 
Az orosz energiaforrások kiesése miatt a moldovai kormány bejelentette, hogy az energiafogyasztás csökkentése érdekében további intézkedésekre lesz szükség, mert az a céljuk, hogy az energiaellátást hosszú távon fenntarthatóbb alapokra helyezzék.
 
A Kreml politikai fegyverként használja az energiát – bírálta Dorin Recean moldovai miniszterelnök  az orosz vezetést, hozzátéve, hogy Moldova jogi lépéseket is fontolgat, hogy megvédje nemzeti érdekeit és az okozott károkért kártérítést követeljen.
 
Az Európai Unió elszántan törekszik az orosz energiafüggőség megszüntetésére
A háború kitörése óta az EU tagállamai folyamatosan alternatív források felkutatására törekszenek,  és fokozatosan csökkentik az orosz gáz részesedését a piacon. 2018-ban Oroszország még 201 milliárd köbméter gázt exportált Európába, napjainkra ez a mennyiség drasztikusan visszaesett. Például az északi Nord Stream gázvezeték már 2022-ben üzemképtelenné vált.
 
Oroszország a Török Áramlaton keresztül még mindig szállít gázt, de ez a kapacitás nem tudja helyettesíteni a kieső ukrán útvonalakat.
 
Mindez előrevetíti az európai energiapiac alapos átrendeződését és a megújuló energiaforrások iránti kereslet emelkedését.
 
Indexkép: pixabay.com
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Szijjártó: aláírásra került a paksi bővítés kivitelezési szerződésének módosítása

2023. augusztus 31. 14:51
Aláírásra került a paksi bővítés kivitelezési szerződésének módosítása, ami lezárja a projekt előkészítési szakaszát, és ezzel második fázisként megindulhat a valódi fizikai építkezés is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca tájékoztatása szerint aug. 18.-án, pénteken Budapesten.

Lerohanták a magyarok Szlovéniát: súlyos pénzeket spórolhatnak a bevásárlóturisták

2023. március 08. 13:15
Aki csak teheti, a délnyugati határszélen Szlovéniába jár bevásárolni. Gyakorlatilag a húson kívül majdnem minden olcsóbb. De már egy tankolással is ezreket spórolhatunk. A HelloVidék körképe következik.
 
A KSH adatai alapján egy év alatt, 2022 januárjához képest az élelmiszerek ára 44 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4 százalék), a vaj és vajkrém (76,6 százalék), a sajt (76,1 százalék), a tejtermékek (75,8 százalék), az édesipari lisztesáru (73,8 százalék) drágult, de a sort folytathatnánk tovább. Nem meglepő, hogy egyre több magyar fogja vissza a bevásárlasait. Friss KSH-s adat, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelembena a forgalom volumene tavalyhoz képest 4,8%-kal csökkent. (Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,7%-kal kisebb lett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3%-kal emelkedett.) Elnézve a bődületes hazai áremelkedést, ne csodálkozzunk hát azon, hogy az utóbbi időszakban felélénkült a bevásárlóturizmus, egyre több magyar jár át a szomszédos országokba tankolni vagy a kinti élelmiszerboltokba vásárolni.