A baráti hangulatú összejövetelen három szakszervezeti konföderáció vezetője vett részt, (a MOSZ és a SZEF vezetője csak üdvözletét küldte), akik hangsúlyozták, a tavalyi eredményeket nem kis részben azért érték el, mert közösen léptek fel a kormánnyal és a munkáltatókkal szemben. Mészáros Melinda elmondta, ezt a példaértékű együttműködést szeretnék folytatni a jövőben is. A kis ünnepség végén a vezetők szimbolikusan téptek egy szálat a kéménytisztító keféből (állítólag ez szerencsét hoz). (Belső képünkön balról jobbra Árkovics István (LIGA), Buzásné Putz Erzsébet (MTSZSZ), Kuti László (ÉSZT), Mészáros Melinda (LIGA Szakszervezetek), Kordás László (MSZSZ), Szilágyi József (EVDSZ), Czövek János (HOSZ)).

Kérdésre válaszolva Mészáros Melinda az idei év legfontosabb szakszervezeti céljainak az ágazati és a helyi bértárgyalások lefolytatását nevezte, mert, mint mondta, a bértárgyalások itt megrekedtek. Vannak, ahol komoly ajánlatokat adtak a munkáltatók, de sok az adósság, és itt gondolhatunk a vasútra, a versenyszférában az energetikai szektorra vagy a közszféra egyes területeire. A LIGA Szakszervezetek az elkövetkezendő napokban a kormány részéről várja a köztulajdonban álló vállalatok számára az egységes bérajánlást, amely ezeket a tárgyalásokat jelentős mértékben megkönnyítené. Elmondta, a szakszervezetek mindazokat a célokat szeretnék megvalósítani, amelyeket az országos fórum, a VKF a napirendjére vett, de még nem tárgyalt.

Kuti László, az Értelmiség Szakszervezeti Tömörülés elnöke a legfontosabb feladatnak nevezte annak megértetését a munkáltatókkal, hogy az oktatási intézményekre, a kutatóintézményekre, vagyis a közszférára szükség van. A politikai látványosan kiadta a bürokrácia csökkentés jelszavát – mondta –, de ezeket az intézményeket nem véletlenül hozták létre, és látványmegoldások érdekében nem szabad ezeket tönkretenni.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke rámutatott, a minimálbér és a szakmai bérminimum megállapodás megszületett, és az államigazgatás területén is szép eredményeket értek el a szakszervezetek, hiszen vannak 15-20 százalékos béremelési megállapodások. Viszont ha az állam mint munkáltató a közszférában ezt az ütemet nem fogja tartani, akkor az ott dolgozó munkavállalók a versenyszféra más területére fognak átmenni, és ha ez megtörténik, az ellátási problémákat okoz. Elmondta, a szakszervezeti béremelési ajánlat kettő számjegyű, 15 százalékos, mert rövid távon az állami munkáltatókat szeretnék rászorítani a bérfelzárkóztatásra. Hozzátette, hosszú távon a robotizáció, a digitalizáció munkaerőpiacra gyakorolt hatásával kell foglalkozni, továbbá a nyugdíjasokra is kell gondolni, mert ha a 15 százalékos béremeléssel szemben a nyugdíjemelés csak 1-2 százalékos, az szociális katasztrófát okoz.

Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete elnöke szerint a közszolgáltatásban dolgozók számára megoldást kell találni, a bérüket rendezni kell. Mint mondta, amíg a vasutasok az elmúlt években a nemzetgazdasági átlag fölött keresetek, most ugyanennyivel alatta vannak a bérek. A vasúti pénztáros bruttó 140 ezer forintot keres, az Auchanban egy pénztáros 300 ezer forintot – emellett a vasutasoknak folyamatosan vizsgázniuk kell és nagy a létszámhiány. Így nagymértékű lesz a munkaerő-elvándorlás. Jövőre a szakszervezetek feladata az lesz, hogy olyan vállalkozásokhoz kerüljenek be, ahol még nincs szakszervezet. Ha a sajtóban megmutatjuk, hogy a szakszervezetek közösen lépnek fel, akkor ez vonzó lehet a munkavállalók számára – jelentette ki, és hozzátette, tavaly a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete 6 új vállalatokhoz került be, közepes méretű, 600-1000 főt foglalkoztató vállalatokhoz – ami mutatja, hogy van igény a szakszervezetekre.

liganet.hu