A Bizottság már március végén megküldte a KAP Stratégiai Tervek tartalmára vonatkozó hivatalos levelét azon 19 tagállam – köztük Magyarország – számára, akik 2021. év végéig sikeresen benyújtották azt. Az átláthatóság jegyében a tervekre tett részletes észrevételeket, valamint a tagállam arra adott hivatalos válaszát néhány héttel később nyilvánosságra is hozták, így azokba bárki betekintést nyerhet. A magyar KAP Stratégiai Tervre összesen 425 komment érkezett, amely az általános megjegyzésektől kezdve a technikai szintű tisztázó kérdésekig veszi sorra a Bizottság véleményét.

A benyújtott terv kapcsán a Bizottság javasolja, hogy Magyarország jelentősen fejlessze azt a tartalom, a koherencia, a meghozott döntések indokoltsága, valamint a tervezet gazdasági, környezeti, éghajlati és szociális célkitűzések szempontjából. Megítélése szerint a tervezett intézkedések nem járulnak hozzá kellőképpen a gazdasági fenntarthatósághoz, emellett megkérdőjelezi annak várható hatékonyságát, annak kapcsán, hogy a mezőgazdasági üzemek jövedelme és a mezőgazdasági termelőknek az értékláncban elfoglalt helyzete jelentős javulást érjen el. Ezenfelül az új elemként bevezetett újraelosztó (redisztributív) támogatás esetében a Bizottság szükségesnek ítéli meg a támogatási konstrukció felülvizsgálatát, egyben a kifizetési plafonként meghatározott maximális (300 hektáros) birtokméretet is.

Az idén februárban kitört ukrán–orosz háború új, nem várt körülményeket teremtett az EU és számos harmadik ország biztonságos élelmiszer-ellátása terén, amely felülírta a tervezéskor korábban felvázolt európai agrár-élelmiszeripari helyzetképet. Tekintettel a háború miatt kialakult helyzetre, a Bizottság sürgeti Magyarországot, hogy olyan beavatkozásokat is mérlegeljen, amelyek segítenek csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól és más külső forrásból származó inputanyagoktól való függőséget.

A zöld felépítményt illetően a Bizottság még részletesebb alátámasztást tart szükségesnek. A megküldött vélemény szerint a magyar KAP Stratégiai Terv nem elég ambiciózus, különösen az ammóniakibocsátás csökkentése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a szénmegkötés, a biológiai sokféleség szempontjai, a Natura 2000, a tápanyaggazdálkodás, a növényvédő szerek használatának csökkentése, az erdősítés, az agrár-erdészet és a helyreállítás, valamint az erdei ökoszisztémák védelme terén. Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek arányát tekintve is magasabb célértéket vár el, mivel a 2027-re kitűzött 10%-ra történő emelést kevésnek ítélte meg. Emellett a Bizottság kérte Magyarországot, hogy növelje a tájképi elemek megőrzésére szolgáló területet, tekintve, hogy a nagy változatosságú tájképi elemek magyarországi aránya (3,3%) jelenleg az uniós átlag (4,6%) és a 10%-os uniós célkitűzés alatt van.

A Bizottság észrevételeire tett hivatalos választ már meg is küldte az Agrárminisztérium, amely szintén elérhető az Európai Bizottság erre a célra létrehozott weboldalán. A formális levélváltáson felül a részletkérdéseket érintő technikai egyeztetések még jelenleg is zajlanak. Reményeink szerint legalább a zöld felépítményt érintő előírásokról sikerül hamarosan megállapodni, mivel a gazdáknak már nyár elején számos kérdésben döntést kell hozniuk annak érdekében, hogy a következő évi kapcsolódó támogatásokat le tudják majd hívni.

forrás: NAK-Lap, Horváth Dóra

www.mak.hu