A mezőgazdaság, illetve az erdőgazdálkodás erősen és egyre erősebben kitett az éghajlatváltozás hatásainak, a szezonalitás növekvő ingadozásai megzavarják a gazdálkodási ciklusokat, miközben jelentős kihívásokat jelentenek a változó esőzési minták és a szélsőséges időjárási események: hőhullámok, aszályok, viharok és árvizek.

 

A közös agrárpolitika célja az is, hogy a gazdálkodók ellenállóbbá váljanak az éghajlati bizonytalansággal szemben, ezzel párhuzamosan csökkentsék a kibocsátást és mérsékeljék az éghajlatváltozást.

 

A mezőgazdaságnak ugyanis igen fontos szerepe van az éghajlatváltozás mérséklésében: a kultúrnövények, erdősávok, fák fotoszintézis révén megkötik a szenet a légkörből, a megfelelően kezelt talajok és a gyepek védelme pedig hosszú távú széntárolást garantál.

 

Ezzel együtt az agrárium az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátásának mintegy 11 százalékát is adja az EU-ban az energia, a közlekedés, a lakossági és a kereskedelmi szektor mögött.

 

Komolyan felmerül a kérdés egyre többekben: kerül-e majd kenyér az asztalra? – forrás: Pixabay

 

A mezőgazdasági gyakorlatokhoz az üvegházhatású gázok két típusa kapcsolódik: a metán az állatok emésztése, trágyakezelés során és rizstermesztésnél; a dinitrogén-oxid pedig a talajból keletkezik szerves és ásványi nitrogéntrágyázás kapcsán.

 

Az Európai Unióban a mezőgazdasági szektor 30 év alatt, 1990 és 2021 között 24 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását.

 

A Corteva magyarországi ügyvezető igazgatója, Sergii Kharin szerint hosszabb távon a tartósan száraz, aszályos évek olyan növényeket igényelnek, amelyek képesek alkalmazkodni a magas átlaghőmérséklethez. Ez különösen nagy kihívást jelent a kutató-fejlesztő cégek számára, mivel 5-10 évre előre kell tekinteni és fel kell mérni, hogy az éghajlat milyen növények termesztését teszi majd lehetővé. Jelentősen megnő az öntözés országos kiterjesztésének szükségessége is. A mediterrán régióban szinte már elképzelhetetlen a növénytermesztés öntözés nélkül és ez az aszályos években kiemelkedő jelentőségű lesz. A következő évek legnagyobb kihívása a gazdák számára az, hogy egészséges és tápláló élelmiszert kell biztosítaniuk a világ növekvő népességének, eközben meg kell őrizniük nyereségességüket is.

 

A szárazságtűrő növények mellett tehát a hangsúly azokra a hatékony eljárásokra helyeződik, melyekkel rövid és hosszú távon ugyanakkora földterületen kevesebb ráfordítással többet lehet termelni.

 

A Corteva vezetője szerint a magyar gazdáknak jelenleg még nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük az utóbbi évek egyre szélsőségesebb időjárása, a szomszédos háború gazdasági hatásai és a terményárak hektikus ingadozása miatt.

 

Elmondta: a gabonatermesztés még egy ideig minden bizonnyal stabil marad, mivel az őszi vetésű növény várhatóan elegendő csapadékot kap, mely elegendő ősztől tavaszig. A piaci visszajelzések szerint az őszi gabonafélék vetésterülete a következő években növekedni fog, míg a kukorica vetésterülete tovább csökkenhet. A gabonatermesztés területe tehát összességében várhatóan nem csökken, csak az egyes kultúrák területének aránya fog változni. A gazdálkodók nyitottak az alternatív növények termesztésére, valamint a keresletet tekintve várhatóan a prémium minőségű búza vetésterülete is növekedni fog az országban.

A legújabb kukoricák átlagosan 3-4 százalékkal nagyobb termést adtak, mint az azonos tenyészidőbe tartozó korábbi hibridek – forrás: Pixabay

 

Globális szinten a gabonafélék, olajos magvak és bioüzemanyagok iránti rekordkereslet 2024-ben is folytatódik, ami biztató a magyarországi gabona- és olajosnövény termesztők számára.

 

Ugyanakkor ha a magyarországi termésátlagokat nézzük, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 és 2023 között a kukorica termésátlaga 8,5, a napraforgóé közel 6, a repcéé pedig 8 százalékkal maradt el a 2014 és a 2018 közötti termésátlagtól az elmúlt évek aszályos időjárása miatt.

 

Sokan sokáig hoaxnak próbálták beállítani a klímaváltozást, mely azonban ma már tagadhatatlan tudományos tény – kőkemény munka vár az egész emberiségre ahhoz, hogy fenntartsuk jelenlegi életminőségünket, s ebben komoly szerepe van a mezőgazdaságnak, illetve az élelmiszeriparnak is. Egyre komolyabban foglalkoztatja a társadalmat a kérdés, hogy ha ilyen szélsőséges időjárás pusztít a világban, ha továbbra is hosszú, forró, aszályokkal, villámárvizekkel teli időszakokkal kell szembe néznünk, mit fogunk enni? Mi lesz a búzával, a gabonával, lesz-e kenyerünk?

 

„Azok a gazdák, akik innovatívak, nyitottak az új megoldásokra és olyan hibrideket választottak, amelyek aszályos körülmények között is jól teljesítenek, sokkal jobb teljesítményt értek el" – húzta alá Sergii Kharin. – "Ha alapul vesszük a rendkívül aszályos 2022-es évet – folytatta a vállalat vezetője –, és megnézzük, hogy abban az évben a Corteva saját nemesítői kísérleteiben hogyan teljesítettek azok a Pioneer kukorica hibridek, amelyeket ezt követően 2023-ban és 2024-ben piacra hozott Magyarországon a vállalat, akkor jól látható az előrelépés, ugyanis ezek a legújabb kukoricák átlagosan 3-4 százalékkal nagyobb termést adtak, mint az azonos tenyészidőbe tartozó korábbi hibridek."

 

A Corteva vezetője kiemelte, hogy a nagy mezőgazdasági vállalatok egyre inkább olyan hibridek megalkotására koncentrálnak, amelyek ellenállóbbak az éghajlatváltozással szemben, valamint olyan növényvédő szerek fejlesztésére, melyek segítenek a gazdáknak az aszályos körülmények következményeinek kezelésében.

 

Forrás: Economx.hu