Lendületet kaphatnak az új élelmiszertechnológiai megoldások

2018. április 04. 19:23
Magyarország fogja össze az agrár- és élelmiszertechnológiai innováció meghatározó nemzetközi szereplőit annak érdekében, hogy új projektek induljanak a régióban

Budapesten találkoznak szerdán és csütörtökön a robotika, a gyártástechnológia élelmiszeripari alkalmazási területei, az élelmiszerbiztonsági elemzési módszerek és a nagy adatbázisok kezelésének megoldásait kutató-fejlesztő vállalkozások, egyetemek, kutatóhelyek képviselői.
– Az élelmiszer-technológia területén az új megoldások kifejlesztése az ipari és kutatóhelyi együttműködésekre építve lehet eredményes. A 2014 óta meghirdetett tematikus nemzeti kutatás-fejlesztési programok keretében mintegy 25 milliárd forint támogatás fordítható az élelmiszer-technológiához kapcsolódó programokra, többek között a víz-egészség-élelmiszer, a tiszta ivóvíz, valamint az agrár-innováció és biotechnológiai program keretében. Kaposváron 4,2 milliárd forintos támogatással fenntartható mezőgazdasági technológiákat fejlesztő felsőoktatási és ipari együttműködési központ jött létre. A 2015 óta hazai forrásból és az uniós strukturális alapokból támogatott innovációs projektek közel negyede, mintegy 93 milliárd forint támogatással kapcsolódik az egészséges és helyi élelmiszerek, agrárinnováció ágazati prioritáshoz – mondta Monszpart Zsolt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese az esemény megnyitó előadásában. – Szükséges a hazai vállalkozások és kutatóhelyek nemzetközi kapcsolatainak erősítése is. Az élelmiszer-biztonsághoz, a fenntartható mezőgazdasághoz kapcsolódó területen több mint 5 milliárd forint támogatást nyertek el a hazai kutatóhelyek és vállalkozások uniós versenyben, az Európai Bizottság Horizont 2020 keretprogramjának pályázatain, többnyire nemzetközi konzorciumokhoz csatlakozva.

Sebők András élelmiszeripari innovációs szakértő, a rendezvény szakmai vezetője szerint az IKT, a fejlett gyártás, az automatizálás területéről származó tudás, a más hasznosító iparágak (pl. autóipar, gyógyszeripar) számára kifejlesztett, már rendelkezésre álló megoldások számos esetben adaptálhatók az élelmiszer-feldolgozás speciális feladataira és feltételeire. 
– Ez az esemény újabb projektek indítását alapozhatja meg a feldolgozási folyamatok működésének javítását, az Ipar 4.0 élelmiszeripari alkalmazását, az energia, a víz, az anyag, a munkaerő hatékony felhasználását, veszteségeinek csökkentését elősegítő megoldások fejlesztését érintő előadásokkal és workshopokkal – tette hozzá.

A 13 ország 130 hazai és nemzetközi szakembereinek részvételével zajló kétnapos rendezvény során az adatkezelési megoldásokról és a fenntartható technológiákról tematikus szekciókban tájékozódhatnak az érdeklődők. Az eseményt az NKFIH közreműködésével a Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. és a Szlovén Kereskedelmi és Ipari Kamara - Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vállalatok Kamarája szervezte az Európai Bizottság Regionális és Városfejlesztési Főigazgatóságának támogatásával.

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

A gazdák képviselőivel egyeztetett Nagy István

2018. augusztus 22. 08:23
Az ipari alma irreálisan alacsony árának ügyéről egyeztetett Nagy István agrárminiszter a gazdák képviselőivel az Agrárminisztériumban.

Készül a program a kormánynak: végleg kiűznének innen minden GMO-t

2017. április 21. 07:40
Magyarország mezőgazdasága mentes a genetikailag módosított szervezetektől, a GMO-mentességünket az alaptörvény is rögzíti. Ez Európában egyedülálló és üdvözlendő - szakmailag, politikailag és üzletileg egyaránt. Hogy áldás, vagy átok-e a GMO, az parázs vitákat gerjeszt világszerte, miközben a laikusok számára még mindig követhetetlen, hogy mi a gond vele. Utóbbi a jelenlegi hazai törvényi szabályozás szempontjából nem is annyira lényeges, ugyanis Magyarország GMO-mentességének a legfontosabb célja az, hogy ebből piaci előnyt kovácsoljon. A GMO-mentes szója egyértelműen prémium termék, 20-30 százalékkal magasabb áron értékesíthető a globális piacon. Van azonban egy probléma: a magyar állattenyésztés és élelmiszeripar számára évi 500-600 ezer tonna szója szükséges, amit megközelítőleg sem tudunk belföldön előállítani, és ami hihetetlen mértékű import-függőséget jelent. Jelenleg a világ szójatermesztésének 90-95 százaléka génmódosított, így hát hiába tiltja a hazai szabályozás a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, mégis több százezer tonna GMO-s állati takarmány özönlik az országba. A témáról, és a hazai import-függőség minimalizálása érdekében életre hívott nemzeti fehérjeprogramról Gyuricza Csabával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatójával beszélgettünk.