A fűrészáru, vagyis a kivágott fa ára megőrült. Hogyan is nevezhetnénk másként a nyersanyag árának az elmúlt 12 hónapban bekövetkezett, közel 270, ez év eleje óta közel 70 százalékos emelkedését. (a fa szerződések szerinti dollárban kifejezett áráról beszélünk)?

Nyilvánvaló, hogy ennek jelentős következményei vannak az egész faiparra – mind a nyersanyag termelői, mind pedig a forgalmazói számára. És bútorgyártókra és az építőipari vállalatokra is. Mint tudják, a bútorgyártás a lengyel gazdaság egyik legfontosabb ága.

Honnan származik ez a viselkedés a fa árában? A nyugati piacokon, különösen az Egyesült Államokban és Kínában, kettős sokk volt: mind a kereslet, mind a kínálat. A fűrészüzemek rosszul értékelték a faanyag iránti keresletet – arra számítottak, hogy csökken, mert pandémiás recesszió következett be, ezért 2020 tavaszán csökkentették a termelést. Időközben azonban erőteljesen megnőtt az igény a nyersanyag iránt, a hangulat radikális javulása miatt. a házak felújításával és építésével kapcsolatban.

2020 második felében a forgalmazók visszatartották az alapanyagok megrendelését és beszerzését, mivel abban reménykedtek, hogy a fűrészáru ára 2021 első hónapjaiban visszaesik. Eközben ez nem történt meg – így „bevásárlási láz” nyomta fel a faanyag árát. Az első negyedévben a forgalmazók még a nyári szezon előtt is elkezdték túllépni a megrendeléseket, amikor faházakat építenek.

Emellett egyre több ország fordul a zöld építkezés felé, ami faházak építését jelenti. Kínában, a szomszédos Németországban is megfigyelhető, ahol 2020-ban a faépítmények értékesítésének 14%-os növekedését regisztrálták éves összevetésben, 2020 decemberében pedig 42 százalékkal. A fa árának őrült emelkedése miatt az új ház építésének átlagos költsége az Egyesült Államokban 12 hónap alatt több mint 24.000 dollárral emelkedett.

Ehhez adódott még a szokásos faforgalom megváltoztatásának kérdése. OK? Oroszország fokozatosan bevezeti a rönk kivitel tilalmát, amely főleg Kínát, Finnországot és a balti államokat érinti. Ez természetesen csökkenti az alapanyag kínálatát azokon a piacokon, ahol egyre nagyobb a kereslet.

A faanyag Lengyelországban is drágább, és a globális tényezők is hozzáadódtak a belföldihez, emelve annak árát. Kivételesen jó helyzetünk van az építőiparban, amelyhez sok fára van szükség. Ezenkívül hibákat követnek el az Állami Erdőkben nyert nyersanyagok forgalmazásában – jelzi a Lengyel Faipari Kereskedelmi Kamara (PIGPD).

„Az Állami Erdőkkel és a Fejlesztési Minisztériummal folytatott tárgyalásaink során többször figyelmeztettük, hogy annak bevezetése, hogy a felajánlott alapanyag 20%-át szabadon értékesítésre ajánlják fel, ellenőrizhetetlen áremelkedést eredményezhet. A Bory Tucholskie hurrikán bekerült a történelembe.

2017-19-ben az alapanyagot gyakorlatilag mindenkinek eladták, az egyetlen kritérium az ár volt. A kamara többször jelezte, hogy a veszteséget nem lehet majd összeszámolni, mert a jövőben nem lesz elegendő fa a hazai vállalatok számára, és ez árspekulációkhoz vezet. […] Az Állami Erdők előadásaikban megpróbálják hibáztatni a történteket, a faüzemeket hibáztatni, mint az áremelkedések fő elkövetőit.

Azon a jogi lehetőségek hiánya a motiváció, amelyek korlátozhatnák a fa exportját Lengyelországból “- írta a PIGPD az idén május 11-i közleményében. És javaslatot tett azonnali intézkedésekre, amelyek hozzájárulhatnak a fapiac helyzetének normalizálásához (ideértve a közvetítők szerepének korlátozását és a hengeresfa Európai Unión kívülre kivitelének teljes tilalmát. A kamara becslései szerint a kezeletlen (feldolgozatlan) faanyaggal kereskedő közvetítők évente legalább 4 millió köbméter nyersanyagot visznek ki Lengyelországból.

Mit mond az Állami Erdők? – Az Állami Erdők már 13 évvel ezelőtt az ország egész területén egységes, átlátható és változatlan faanyag-értékesítési rendszert vezetett be, hogy megvédjék a hazai piacot, mind a termelők, mind a fogyasztók számára a világpiaci hirtelen ármozgásokkal szemben.

A rendszer garantálja az árak és az Állami Erdők szerződött partnereinek az ellátás stabilitását, és megvédi a lengyel piacot a spekulatív fa elszivárgástól olyan szervezetek által, amelyek csak a jövedelmező viszonteladással foglalkoznak – mondja Michał Gzowski, az LP (Állami Erdők) szóvivője a “Gazeta Bankowa”-nak. – Az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint az Állami Erdők nem tagadhatják meg teljes mértékben a fa eladását külföldi szervezeteknek, de a bevezetett korlátozásoknak és a drasztikus jogi korlátozásoknak köszönhetően ennek az alapanyagnak az exportja csupán 5 százalék a teljes éves kínálatból, és kizárólag az EU piacára kerül. Az Állami Erdőkkel ezen a rendszeren alapuló szerződéseknek köszönhetően a hazai termelők fenntarthatják versenyképességüket a világpiacon, és stabil részesedést tarthatnak fenn a hazai fogyasztóknak kínált termékeikben felhasznált alapanyagok költségeiben – teszi hozzá.

Érdekes, hogy az Állami Erdők szóvivője szerint a média információi a lengyelországi faárak szédítő növekedési üteméről… valótlanok. – A többi európai piacon meglehetősen nagy áremelkedést figyelhetünk meg. Lengyelországban a tavalyi évhez képest a közepes méretű fenyő „papírgyártás” (fenyő papírfa) mára 6,6% -kal olcsóbb, a fűrészüzem fája (fenyő rönk) pedig csak 2,6% -kal drágult. Az áringadozások tartománya nem tér el az előző évek átlagos áringadozásaitól. Ez normális jelenség, és többek között az adott időszakban kitermelt fa mennyiségéből fakad – mondja Michał Gzowski.

Még akkor is, ha a fűrészáru árának emelkedése Lengyelországban nem olyan jelentős, mint külföldön, ezen a piacon a helyzet számos lengyel iparra és vállalatra hatással van, mert az európai konszernek által kínált fatermékek árai sebesen emelkednek. Ezért a nyílászárók gyártóit tömörítő Lengyel Ablak- és Ajtószövetség (ZPOD) lobbizik azokért a tevékenységekért, amelyek stabilizálhatják az MDF-lemez árának gyors növekedését és csökkenthetik az ellátási lánc megszakadásait. 2020 szeptembere óta az MDF ára 70%-kal, 2021 első negyedévében 50%-kal emelkedett. Az MDF a beltéri ajtók gyártásának egyik alapanyaga.

„Bizonyos, hogy a gyorsan növekvő alapanyagárak hatásait nemcsak az ajtó- és ablakgyártók érzik majd, hanem a teljes építőipari, felújítási és fejlesztési iparág, és végső soron más ágazatok vállalkozói és magánszemélyek is. A fa és a kapcsolódó termékek hiánya és arányossága hatalmas nehézségeket okoz a továbbiakban. a belső ajtó gyártás tervezése terén. Ez a helyzet egybeesik a fa alapanyagok árának soha nem látott emelkedésével, amely befolyásolja a termelési terveket, a termékárak jelentős emelésének szükségességével. Ez veszélyt jelent a lengyel gyártók versenyképességére, és ezáltal pénzügyi helyzetük esetleges romlására “- riaszt a ZPOD.

A Lengyel Ablak és Ajtó Szövetség levélben kérte az összes lehetséges intézkedést az ellátás stabilizálása érdekében. „Mind a falemezek gyártói, mind a gyártókat tömörítő intézmények, a lengyelországi fa gazdaságot szabályozó Állami Erdők és nemzetközi szervezetek, például az Construction 2050 Alliance címzettjei voltak e levélnek. Az unió emellett nagyon alaposan megvizsgálja a beltéri ajtók gyártóinak jelentését az egyenlőtlen bánásmódról és a versenyképesség csökkenéséről.

A faárak növekedését a bútoripar is egyre inkább érzi. Kína után (2019-ben 40 milliárd PLN összegben) Lengyelország a világ második legnagyobb bútorexportőre és a 6. legnagyobb háztartási készülék gyártó. Michał Strzelecki, a Bútorgyártók Lengyel Kereskedelmi Kamarájának igazgatója a Rzeczpospolitában (lengyel gazdasági napilap) figyelmeztetett a faárak ellenőrizetlen emelkedésére.

„Bár a hazai bútoriparban, ahol a korpusz és a kárpitozott termékek a legfontosabbak, a tömör fa nem játszik nagy szerepet, a nyersanyagárak jelenlegi növekedése a forgácslapért fizetett hatalmas számlákban mutatkozik meg. A forgácslapgyárak 60-100 százalékkal emelték termékeik árait. A világot meghódító lengyel gazdasági (iroda) bútorok nagyrészt alacsony haszonkulcsú termékek. A szárnyaló faárak kétségtelenül gyengítik a vállalkozás gazdasági alapjait, csökkentik jövedelmezőségét. Ez a beruházási költségek, a technológia korszerűsítés és a gépek cseréjének visszafogását jelenti ”- mondta Michał Strzelecki.

Tegyük hozzá, hogy Lengyelország gyakorlatilag alig van jelen a fapiacon, mint nyersanyag exportőr. Eközben a nagy német vagy skandináv fűrészüzemek hatalmas pénzt keresnek az USA nagy fakeresletére alapozva.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyetlen lengyel vállalat sem profitálna e helyzetből. Az egyik ilyen nyilvánosan működő – azaz a WSE-n (Varsói Tőzsde) jegyzett – cég, amely a fűrészáru fellendülésén keres, a Koszalińskie Przedsiębiorstwo Przemysłu Drzewnego (KPPD).

2020-ban 317,3 millió PLN bevételt (6,5%-kal nőtt éves összevetésben) és 8,4 millió PLN nyereséget (+ 180% év/év) könyvelhetett el. Az árbevétel 2021 első negyedévében 86,8 millió PLN-t tettek ki, és 8,8%-kal volt magasabb a 2020-as időszakhoz képest, a nyereség pedig 3,9 millió PLN-t tett ki, és csaknem háromszorosa az előző évinek. 2020 májusának közepétől 2021 május közepéig a KPPD piaci értéke 138%-kal, 98,2 millió PLN-re emelkedett.

Marek Szumowicz-Włodarczyk, a KPPD igazgatóságának elnöke a részvényeseknek szóló, a 2020-as évet összefoglaló levelében ismerteti, hogy „a júniusi felolvadt (elindult) gazdaság a megrendelések növekedésével és ennek következtében a harmadik és negyedik negyedévben a bevételek növekedésével reagált. A hagyományosan alacsonyabb jövedelmű nyári hónapok sem hoztak szezonális csökkenést a megrendelésekben.

Mint láthatja – amint az a gazdaságban történik, amely az összekapcsolódó folyamatok nagy és bonyolult rendszere – a fűrészáru drágulásának különféle okai vannak. Vannak, akik profitálnak belőle, mások pedig szenvednek. Egy biztos: a koronavírus-járvány idején megindult dinamikus faár-fellendülésre évekig emlékezni fogunk, és minden bizonnyal már bekerült a világgazdaság történelmébe.

Forrás: world-today-news 2021-07-19
Írta: Piotr Rosik

www.fataj.hu