Társasházi perpatvar állt az ügy mögött

A Kérelmező panaszában előadta, hogy a bepanaszolt személyek az ingatlanon felszereltek egy olyan kamerát, amellyel jogosulatlanul készítenek kép, illetve hangfelvételeket az ingatlan közös területét képező lépcsőházról. Kiemelte, hogy a helyszínen a „kamerával megfigyelt terület” matricán kívül egyéb adatkezelési tájékoztatás nem érhető el, illetve az adatkezeléshez hozzá sem járult. Kiemelte továbbá, hogy a lépcsőházban három lakás helyezkedik el egymás felett, és az ő lakása a tetőszinten lakó bepanaszolt személyek lakása alatt található közvetlenül. Úgy nyilatkozott, hogy a lakása megközelítéséhez a vitatott kamerával megfigyelt lépcsőt nem használja, ugyanakkor a kamera által megfigyelt lépcsőn át érhető el a tetőkijáró is. Hozzátette azt is, hogy a kamera a Törökvészi útra is rálát, s mivel az nagy felbontású közvetlenül közterület figyelésére is alkalmas.

A bepanaszolt tulajdonostársak előadták, hogy a kamera 360 fokos látószögű, infravörös éjszakai móddal is rendelkező kamera, mely beszélgetés rögzítésére is képes. A felvétel wifin keresztül érkezik meg telefonjukra, kimaszkolást (takarást) a megfigyelt látómezőben nem alkalmaznak. A kamera mozgás esetén néhány másodperces felvételt készít, melyet naponta több alkalommal is törölnek. A megfigyelés indokaként arra hivatkoztak, hogy a lépcsőházban közvetlenül az ajtó előtt tárolják a cipőket, és aggódtak, hogy az a személy, aki a garázsajtót a korábbiakban rendszeresen leköpte, a növények helyzetét időszakosan megváltoztatta, illetve részben eltüntette, legközelebb a villany-gázórában vagy az ajtóban tesz kárt. Adattovábbításra nem kerül sor, és a felvételekhez csak ők férnek hozzá. A megfigyelést eredményesnek is tartották, hiszen a kamera felszerelése óta atrocitás nem éri őket, illetve vagyontárgyaikat. Kiemelték azt is, hogy a kamera a távolban található Törökvészi út tényleges megfigyelésére nem alkalmas.

NAIH: a tulajdonostárs magánszemélyek közös adatkezelőnek minősülnek

A hatóság első lépésben azt vizsgálta, hogy nevezett magánszemélyek milyen adatkezelési státusszal rendelkeznek. A GDPR 4. cikk 7. pontja alapján adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. Adatkezelő tehát természetes személy is lehet, így rá is vonatkoznak a személyes adatok védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) szabályai. A GDPR 26. cikk (1) bekezdése szerint, ha az adatkezelés céljait és eszközeit két vagy több adatkezelő közösen határozza meg, azok közös adatkezelőknek minősülnek. A bepanaszolt személyek a kamerát együttes döntésüket követően maguk szerelték fel, illetve maguk sem vitatták, hogy adatkezelőnek minősülnének. Megállapítható volt tehát a közös adatkezelői státusz fennállása.

Nincs szó háztartási kivételről, így nem mentesülhettek

A hatóság a vizsgálat elején rögzítette, hogy nincsen szó un. háztartási kivételről. Nem kellene ugyanis alkalmazni a GDPR szabályait, amennyiben a személyes adatok kezelésére természetes személyek kizárólag otthoni vagy személyes tevékenységük keretében kerülne sor. A kivételi kört azonban az elektronikus megfigyelőrendszerekkel összefüggő adatkezelésekről szóló 3/2019. számú Európai Adatvédelmi Testület iránymutatása alapján szűkítően kell értelmezni. Semmiképpen nem beszélhetünk háztartási kivételről, amennyiben a kamera közös tulajdonban álló részt vagy közterületet is megfigyel. Erre ugyanis csak akkor kerülhetne sor, ha a saját tulajdonú terület közvetlen környezetéről van szó, és az adatkezelő kitakarási technikát is alkalmaz. Tekintettel arra, hogy ilyen technikát nem alkalmaztak és nem magántulajdonban álló területet figyeltek, így kívül estek a kivételi körön.

Szükségtelen és aránytalan volt a megfigyelés, hiányzott a tájékoztatás

A hatóság kiemelte, hogy ugyan nem teljesültek a társasházi törvényben az elektronikus megfigyelőrendszer telepítésére vonatkozó feltételek, a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének (f) pontja alapján valóban működtethető a kamerarendszer jogos érdek jogalapon (és nem a társasházi törvényben nevesített hozzájárulás jogalapon) is. A bepanaszolt személyek ugyan rendelkeztek e tekintetben un. érdekmérlegelési teszttel, azaz dokumentálták az adatkezelés mögött meghúzódó érdekeket, ám ez nem volt megfelelő. A közös tulajdonban álló, illetve a közterület megfigyelése ugyanis szükségtelen és aránytalan volt, így a jogos érdek jogalap fennállása sem volt megállapítható.

Az érintettek (megfigyelt személyek) számára ezen túlmenően a GDPR 13. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakban megfelelően tájékoztatást kell adni az adatkezelés körülményeiről. Első lépésben a megfigyelt területre történő belépést megelőzően szükséges piktogrammal felhívni a megfigyelésre az érintettek figyelmét. Ezen túlmenően azonban a megfigyelt területen részletes adatkezelési tájékoztatás elhelyezése is szükséges. A bepanaszolt személyek felragasztottak ugyan piktogramot a kamera vonatkozásában, azonban ezen kívül további adatkezelési tájékoztatást a GDPR 13. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően nem nyújtottak.

dr. Kéri Ádám

ügyvéd