Mészáros Melinda elnök a 2016-évi érdekvédelmi feladatokról adott tájékoztatója a három nagy országos érdekegyeztető fórum működésére és a bérmegállapodásra koncentrált. Elmondta, az NGTT változásairól a testület működését szabályozó törvény megváltozott, így az úgynevezett „Hetedik konföderáció”val kibővült a testület. A Versenyszféra Konzultációs Fórumáról elmondta, az elfogadott tárgyalási ütemtervtől – nem kis részben a minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodás miatt – eltértek, nem került napirendre a Munka törvénykönyvének, a Sztrájktörvénynek és a közszférára vonatkozó szabályozások felülvizsgálata. Elmondta ezekről a témákról, de más kérdésekről, például a Társadalombiztosítási törvényben megfogalmazott korhatár előtti ellátásról szükséges tárgyalni, és a tárgyalásokra már elkészültek a szakszervezeti javaslatok. Úgy tűnik, több minisztérium részéről is sikerült támogatást szerezni a szakszervezeti törekvésekhez.

A bérmegállapodásról elmondta, az utóbbi évtizedek egyik legjobb bérmegállapodása született meg, amely nemcsak a bérekre, hanem a járulékcsökkentésre is vonatkozik, és ráadásul évekre előre kiszámíthatóvá teszi a bérek emelkedését. Kiemelte, a megállapodásban a szakszervezeti oldal javaslata valósult meg – ugyan az eredetihez képest eltérő ütemezéssel. (A szakszervezeti javaslat kiegyensúlyozottabb ütemű béremelkedést célzott meg, mivel számolt a bérek összecsúszásának nagyon is jelenvaló problémájával.) Ezzel párhuzamosan utalt a köztulajdonban álló foglalkoztatóknál a múlt héten elkezdett részletes bértárgyalásokra és egyeztetésekre is. Elmondta, lesznek a kormány részéről százalékos szintű bérajánlások, és ezek több éves ajánlást alkotnak majd.

A közszféra esetében a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez a kormányzat a kötelező források hozzárendelését megteszi. Elmondta, az önkormányzati tulajdonú cégeknél vannak még döntés előtt álló helyzetek. A legutóbbi OKÉT ülésen felvetődött az a probléma, hogy a nagyvárosokban, ahol vannak adóbevételek és az intézmények a béremelést ki tudják gazdálkodni, saját forrást fognak felhasználni, de ahol ez nincs, ott állami beavatkozásra lehet számítani.

Az elnök felhívta arra a figyelmet, hogy az életpályák bevezetésével meghiúsult az a stratégiai álláspont, ami szerint a közszférában nem csak a jogi szabályozást, de a béreknek is egységesnek kell lennie. Az életpályamodellek bevezetése a szakszervezeteket arra kényszerítette, hogy átgondolják ezt a stratégiát, amely a foglalkoztatási csoportokat szerette volna egységesíteni.

Mészáros Melinda felemlítette a cafeteria rendszer és béren kívüli juttatások rendszerének változásait, felidézte a kezdeti szakszervezeti álláspontot és a megvalósult szabályozást is. Elmondta, vannak jó példák, ahol a béren kívüli juttatások mellett más kiegészítő szociális csomagban is sikerült megállapodni a munkáltatóval.

Az elnök hangsúlyosan említette a szervezet Nyitott Ház programját. A LIGA Szakszevezetek az elmúlt évben 8 alkalommal rendezett Budapesten és más vidéki városokban sikeres találkozókat. Mint mondta, a LIGA Szakszervezetek törekvése az, hogy az országjárással is a szakszervezetek helyi tevékenységét segítse.

Ezt követően Buzásné Putz Erzsébet (MTSZSZ) társelnök a Versenyszféra Bizottság működéséről tartott rövid beszámolót. Kérte, hogy a tagszervezetek adatok küldésével segítse a munkát, amely már a következő, február első felében megtartott ülésen is segítség lehet.

Salagvárdi Gábor (VMFSZ) megköszönte, és értékelte azt az új szervezeti irányt, amely által a helyi kis- és középszervezetek újra bekerülhettek a központi vérkeringésbe. Elmondta, szervezetével azért csatlakoztak a Ligához, mert szerettek volna egy nagy család részévé válni. A tavalyi évben a LIGA vezetése új irányt vett, eredményt is hozott. Kérte, hogy a vezetés ezt a lendületet tartsa meg.

Nyíri Ákos a Könyvtári Dolgozók Szakszervezete cáfolta azt a sajtóban megjelent vélekedést, amely a terület dolgozóinak béremelésének elmaradásáról szóltak. Elmondta, az eltérő bérek végre megjelennek a kulturális ágazatban, és a bértábla mellé a dolgozók jelentős bérpótlékot kapnak.

Szilágyi József társelnök, az EVDSZ elnöke kiemelte, erősíteni kellene a más konföderációkkal való együttműködést, mert mint mondta, „ez a kis Magyarország nem bír el hét konföderációt”. Véleménye szerint a bérmegállapodás nem jöhetett volna létre a kormányzati szándék nélkül, és hiányolta a kormányzati bérajánlás elmaradását. Elmondta, tarthatatlan, hogy a szakszervezetek a Munka törvénykönyve, az állami tulajdonú vállalatok eltérő szabályozásának, vagy a sztrájktörvény kérdésében nem tudtak előre lépni.

Jáger István (FKDDSZ) beszámolt arról, hogy a közlekedési problémák megoldásában a LIGA Szakszervezetek vezetősége és munkatársai milyen sokat segítettek. Ezért kérte a jelenlévőket, hogy segítsék a LIGA központ munkáját, feladatok átvállalásával vagy információk adásával, amelyek elősegítik, hogy a LIGA ezen a jó úton tovább tudjon haladni. Kérdezzük meg magunkat, mondta, mit tudunk MI tenni a szakszervezetek felemelkedéséhez!

liganet.hu