LIGA-kezdeményezések a Kormány felé

2022. augusztus 11. 13:26
2022. augusztus első hetében a LIGA Szakszervezetek két területen is kezdeményezéssel élt a Kormányzat felé, melyet a Pénzügyminisztérium valamint a Technológiai és Ipari Minisztérium részére juttatott el.
LIGA-kezdeményezések a Kormány felé

Az elmúlt napokban a LIGA Szakszervezetek két területen is kezdeményezéssel élt a Kormányzat felé, melyet a Pénzügyminisztérium valamint a Technológiai és Ipari Minisztérium részére juttatott el.

1., Magyarország Kormánya a 268/2022. (VII. 29.) rendeletében előírta, hogy a közfeladatok folyamatos ellátása érdekében a közszférában foglalkoztatottak esetében 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig nem szüneteltethető az öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, illetve táncművészeti életjáradék a folyósítása. A LIGA Szakszervezetek – a kereseti korlát bevezetése óta - folyamatosan jelezte, hogy a nemzetgazdaság egészére jellemző munkaerőhiány leküzdésében is jelentős szerepe lehetne a korhatár előtti ellátásokban részesülőknek, amelyről véleményünk szerint nem mondhat le a nemzetgazdaság. Álláspontunk helyességét támasztja alá a fentiekben megjelölt és indokolt rendeleti szabályozás bevezetése is. Ezért újfent javasoltuk, hogy a fenti rendelet hatályát a Kormány terjessze ki a Munka törvénykönyve alapján foglalkozatott korhatár előtti ellátásban (szolgálati járandóságban, stb.) részesülőkre is, különös tekintettel arra, hogy a közszféra bizonyos -munkaerőhiánnyal szintén sújtott - szegmenseire is jellemző a Munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatás, tehát a hatály kiterjesztése a rendelet eredeti céljának a megvalósulását is jól szolgálná. További fontos szempont, hogy a rendelet hatályának kiterjesztése segíthetné az állami tulajdonban álló munkáltatók foglalkoztatási gondjainak megoldását is.

2., Kezdeményeztük továbbá a Kormánynál a munkavállalókra a munkába járással összefüggő költségtérítési szabályok módosítását. Ismeretes, hogy a munkába járás költségtérítésének szabályait a 39/2010. (II. 26.) Korm.rendelet (továbbiakban: Rendelet) szabályozza. Bizonyos, a Rendelet által szabályozott esetekben a munkáltatónak pénzbeli térítést (minimum 9 Ft/km) kell nyújtania a munkába járás költségei tekintetében a bérlet vagy menetjegy ára 86%-ának megtérítése helyett. A Rendelet által előírt minimum mértéken felül is van lehetősége a munkáltatónak további munkába járási költségtérítés fizetésére, ennek szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdése szabályozza. Eszerint a munkáltató mérlegelési jogkörében a 9 Ft/km-es mérték felett 15 Ft/km-es összegig magasabb összeget is téríthet adómentesen. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy napjainkra már a 15 Ft/km-es felső térítési korlát a jelenlegi üzemanyagár-színvonal mellett elvesztette eredeti funkcióját, a valódi felmerülő utazási költségekhez való hozzájárulása minimálisra zsugorodott, miközben a bérlettel vagy menetjegy igénybevételével utazók esetében ez a helyzet nem állt elő. Ilyenformán mindazon munkavállalók, akiknek a munkába járáshoz nem áll rendelkezésére helyközi vagy közösségi közlekedési mód vagy egyéb élethelyzetbeli, családi okok következtében kénytelenek saját gépjárművel megoldani a munkába járást, az üzemanyagáraknak az utóbbi években tapasztalt óriási növekedése jelentős anyagi hátrányt okozott. Ezért javasoltuk a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdése bb) pontjában szabályozott 15 Ft/km-es adómentes térítési összeg, mint felső korlát, jelentős mértékű, legalább 50 Ft/km összegben történő meghatározását, ezzel egyidőben a jelenlegi legalacsonyabb mérték (9 Ft/km) felemelését. Kezdeményezésünket megelőzően számos munkáltatóval előzetes egyeztetés is folytattunk a kérdésben, ahol egyértelművé vált, hogy az igény mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal részéről egyformán jelentkezik.

 

www.liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Levél Magyarország EP képviselőinek

2021. december 01. 08:58
2021. november 30-án öt magyar konföderáció köszönőlevelet küldött Magyarország európai parlamenti képviselőinek azért, mert közös felhívásukat szavazataikkal támogatták. A szakszervezetek kérték azt is, hogy az intézményközi tárgyalások során is támogassák a minimálbérről szóló irányelv megszületését. 

Kivándorló ország lettünk

2019. május 29. 10:52
Még nem tartunk másfél milliónál, de sok százezernél már igen. Az elvándorlás ma az egyik legaggasztóbb társadalmi probléma. Magyarország mostanra egyértelműen kivándorló országgá vált, bár az elvándorlás egy nehezen mérhető folyamat. A Társadalmi Riport 2018 című kötet egyik tanulmányában arra keresik a választ, hogy hol a helye Magyarországnak a kelet-európai régió erősödő elvándorlási folyamataiban, melyek az érzékelhető magyar sajátosságok és a magyar munkapiacon várható hatások. A tanulmány megállapításait Bernát Anikó, a TÁRKI szociológusa árnyalja, egészíti ki.