LIGA Szakszervezetek elnöke: milliók életére lesz hatással a legalacsonyabb bérek emelése
2023. november 20. 16:19
Közvetlenül valamivel több mint egymillió munkavállalót érint a nemrég született bérmegállapodás, amelynek értelmében idén december elsejétől a minimálbér bruttó 266 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 326 ezer forintra emelkedik. Ma Magyarországon körülbelül 200 ezren kapnak minimálbért, 850 ezren pedig garantált bérminimumot. A legkisebb keresetek emelése azonban valamennyi munkavállaló bérére és más szociális alapú kifizetésekre is hatással van.
A munkavállalók teljes köre érintett közvetlen vagy közvetett módon, mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum emelésében - mondta Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke az InfoRádiónak. Úgy véli, a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése a gazdaság egészét érinti.
Egyfelől a munkavállalók vonatkozásában komoly bérfelhajtó hatása van, a munkáltatóknak pedig kezelniük kell az esetlegesen beálló bértorlódásokat.
Sok esetben a bértáblák induló értékeit is a kötelező legkisebb munkabérekhez határozzák meg, eszerint alakítják ki. Ha ez az érték emelkedik, az a bérsávokra is hatással van. A szakszervezet elnöke emlékeztetett arra is, hogy a minimálbér értékéhez kötött juttatások, mint a gyed vagy a táppénz maximum összege, illetve a kereseti korlát mértéke is 1,5-2 millió állampolgárt is érinthet.
Alapvető céljuk volt, hogy 2024-ben növelni tudják a bérek reálértékét - jelentette ki a szakszervezeti elnök.
A várható legmagasabb mértékű infláció 6 százalék körül alakulhat jövőre, így mindkét kötelező bérelem vonatkozásában reálbérnövekedés történhet. Hozzátette, nyilvánvalóan a többi bér kapcsán is a reálértékek növelésére törekszenek, ezért a bérmegállapodásban egy bérajánlást is megfogalmaztak a foglalkoztatók részére.
Hangsúlyozta: a megállapodás nemcsak a kötelező bérelemekről és a bérajánlásról szól, hanem garanciákat ad arra, hogy a két előbbire vonatkozó bérrendszer hosszú távú kialakítására és a bérek további reálértékének növelésére egy középtávú koncepciót dolgoznak ki a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának keretei között a munkaadói és munkavállalói szervezetek. Ezzel megteremtik a lehetőségét és az apjait annak, hogy ágazati szinten is tarifamegállapodásokat, kollektív megállapodásokat hozzanak létre a felek, ezzel is egyébként értékelve azt a képzett munkavállalók munkáját.
forrás: liganet.hu
Kapcsolódó cikkek
Sztrájk: Ma megbénulhat Franciaország
2023. január 19. 10:24
Országos sztrájkkal tiltakozik Franciaországban valamennyi szakszervezet a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. A munkabeszüntetés az előrejelzések szerint jelentős közlekedési fennakadásokat okoz, és hatása az oktatásban is erőteljes lesz, miután az általános iskolai tanárok 70 százaléka, a középiskolaiaknak pedig fele csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz.
A reformmal a kormány a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelné 64 évre a nyugdíjkorhatárt, és ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelné a minimumnyugdíj havi összegét. A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána újabb változtatásokra lehet szükség.
Feltűnés nélküli létszámcsökkentés, fű alatti leépítések
2024. június 25. 17:15
Tapasztaljuk, hogy a nyugdíjba menők vagy a munkahelyet váltók helyére nem vesznek fel új munkavállalót, ez egy új trend 2024-ben - mondta a Pénzcentrum június 17-én megjelent interjújában Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke, aki szerint a nagyvállalatoknál is vannak ugyan elbocsátások, de nem olyan mértékben, hogy az csoportos leépítésnek minősüljön, így be kelljen jelenteni. A KSH adatai szerint az idei első negyedévben régen látott magasságokban volt a felmondások és az elbocsátások száma.
