Magyar fejlesztés hozhatja vissza a sírból a diótermelést

2024. május 16. 17:31
A világon egyedülálló, méhbarát injektálásos eljáráson dolgoznak magyar kutatók a dió és a cseresznye védelme érdekében.
Magyar fejlesztés hozhatja vissza a sírból a diótermelést
A vadgesztenye esetében már rég ismert és alkalmazott növényvédelmi eljárás a fainjektálásos technológia, amikor fecskendőkkel rovarölő készítményt juttatnak a fa törzsébe, illetve közvetlenül a nedvkeringésbe. Ám az nagy különbség, hogy míg a vadgesztenyét nem használjuk a napi élelmezésben, a cseresznyét és a diót igen, nem mindegy hát, mennyi szermaradványt tartalmaz.
 
Fontos kérdés: mikor és mennyit?
A Jeli 2000Kft. szakmai irányításával végzett kutatások egyebek közt azt is célozzák, hogy kiderüljön: az adott készítményt mikor és milyen dózisban szabad/kell bejuttatni a növényi szövetekbe ahhoz, hogy a szermaradvány mennyisége az előírt érték alatt maradjon. Az eddigi pozitív eredményekre alapozva most a technológia innovációs és hasznosítási lehetőségeit vizsgálják az Óbudai Egyetemmel közösen.
 
A GreenUnit Kft. kutatója, dr. Gutermuth Ádám növényorvos, faápolási szakmérnök, okleveles kertészmérnök elmondta: a dió és a cseresznye törzsinjektálásos eljárásának kísérlete magyar kutatók fejéből pattant ki, s a témában már több tudományos publikáció is napvilágot látott. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen Gyuris Rita, Szabó Árpád, László M. Anna, Sörös Csilla, Kiss Máté és Gutermuth Ádám foglalkozott először a témával, az ő eredményeikre épül a mostani projekt.
A diótermesztők közellensége: a dióburok-fúrólégy | FüzesHírek
A dióburok-fúrólégy kártétele miatt a szórvány diósok gazdái nem tudtak szüretelni – forrás: Pixabay
 
– Először a dió esetében alkalmazható lehetőségeket vizsgáltuk meg, ugyanis 2011-től jelent meg a nyugati dióburok-fúrólégy, mely óriási károkat és terméskiesést okozott az ültetvényeken – bocsátotta előre dr. Gutermuth Ádám. – A kártevő nyugatról keletre terjed, az ország nagy részén tönkretette a szórvány diótermést. A 2017-es 10 ezer tonna termés 2019-re 5,5 ezer tonnára csökkent, a szórványdiósok gazdái nem tudtak szüretelni. Ez sok diófa kivágását, környezetrombolást okoz, és sok ember megélhetése kerül veszélybe. Az ország diótermése 40.000 tonnára becsülhető, ami 500 Ft/kg ár mellett 20 milliárd forintra tehető, ennek 70% -át veszélyezteti a dióburok-fúrólégy, ahol a szokványos védekezés nem lehetséges. A korszerű növényvédelem már több évtizede használ törzskezeléses és törzsinjektálásos technikákat a kártevők ellen, azonban a gyümölcsfák kezelésénél ez különös figyelmet igényel, hiszen a gyümölcsökben szabályozott a maximális növényvédő szermaradék.
 
Most még nem izgatja a gyártókat az új technológia
Ezért amellett, hogy a dózis meg kell, hogy semmisítse a kártevőt, a hatóanyagból csak minimális mennyiség maradhat a gyümölcsben. A növényvédő szer-gyártók nem fókuszálnak a törzskezeléses technikákra, mivel a megszokott engedélyezéstől (ami a permetezésre koncentrál) nagyban eltér. Kutatásunk során a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) által fertőzött területen (Lengyeltóti, Szelevény-Halesz, Lovasberény) végezzük a kísérleteinket; szisztematikusan kutatjuk a hatóanyag és a vivőanyag (adjuváns) fajtáját és mennyiségét, a kijuttatás idejét, az injektálás módját és az esetleges drónos kezelés lehetőségeit.
dió injektálás
A korszerű növényvédelem már több évtizede használ törzskezeléses és törzsinjektálásos technikákat a kártevők ellen – forrás: Óbudai Egyetem
 
A szakember elmondta: a kutatás során egy permetező drónnal kezelt dióskert lesz a törzskezelés kontrollterülete, ahol multispektrális kamerával felszerelt drón érzékeli a dióburok-fúrólégy kártételét. Ezzel az eszközzel rovartani megfigyeléseket végeznek a kártevő megjelenéséről és mintákat vesznek a kezelés hatásának kitett diófák leveléről, a burokról, illetve a termésből. Műszeres analitikai módszert dolgoznak ki a MATE Élelmiszertudományi Intézetében a minták hatóanyag-tartalmának meghatározására, a mérési eredményeket statisztikai módszerekkel értékelik ki.
 
Ha elterjedne, munkahelyeket is teremtene
Az elsőéves kutatási eredmények alapján kiszámítják, melyik alkalmazott módszer a leghatásosabb a nyugati dióburok-fúrólégy kártétele ellen és ennek alapján kialakítják a második évben alkalmazott védekezést. Az eredményeket publikálják, szakmai fórumokon mutatják be, illetve betanítják a módszert. A módszer elterjedése munkahelyeket teremt és hozzájárul az élelmiszer-ellátás biztonságához, továbbá alapul szolgálhat további, a fogyasztásra szánt gyümölcsfajok esetében alkalmazható injektálásos növényvédőszerek kifejlesztéséhez.
 
Szintén nagy népszerűségnek örvendő gyümölcsfajunk a cseresznye, melynek legjelentősebb kártevője a cseresznyelégy, ettől lesz kukacos a gyümölcs, ami általában elrettenti az embert a további cseresznyefogyasztástól. Ezért elkezdtek dolgozni ennek kapcsán is a törzsinjektálás alkalmazásán. A cseresznye és a dió esetében is megtalálták azt a hatóanyagot, mely nagy hatásfokkal képes megvédeni az említett kártevőktől a növényeket, miközben a hatékony dózis mellett szermaradvány-értékeik is előírás szerintiek, pontosabban az alattiak, így nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre. S ami külön jó hír: a törzsinjektálás méhbarát technológia is, hiszen nincs permetszer-elsodródás, nem éri a szer a méheket, s nem kerülhet virágzó növényekre sem.
cseresznye
A cseresznye és a dió esetében is megtalálták azt a hatóanyagot, mely nagy hatásfokkal képes megvédeni a kártevőktől a növényeket – forrás: Pixabay
 
Az engedélyeztetés kemény dió
Kérdésünkre a szakember azt mondta: hogy mindebből mikor lehet mindennaposan alkalmazott technológia, még nem tudni, ugyanis egy engedélyeztetés igen hosszú és bonyodalmas feladat, nem beszélve a költségigényességéről. Ők inkább abban bíznak, hogy miután elvégezték a szükséges háttérmunkát, a nagy növényvédőszer-gyártó vállalatok felismerik a technológiában rejlő piaci lehetőségeket és elkezdenek injektálással bejuttatható készítményeket gyártani, s finanszírozzák majd az alkalmazás jogi környezetének megteremtését is
 
Az innováció-menedzsmenthez kapcsolódó feladatokat Tóth Bence, az Óbudai Egyetem kutatója látja el (akit e munkájában a témavezetője, dr. Szabó István segít), aki a piacosítási lehetőségek kapcsán nemrég kérdőíves kutatást végzett. Ennek eredménye szerint a válaszadók túlnyomó többsége nyitott lenne egy újfajta, környezetbarát növényvédelmi technológiára, akár injektáló eszköz vásárlásával, akár az injektálás szolgáltatásként való igénybevételével.
 
Mind a korábbi, mind a jelenlegi kutatás-fejlesztési projektek vállalatok és egyetemek együttműködésében valósultak meg, amelyben nagy segítséget jelentettek a különböző nemzetközi (GINOP) és hazai (Kooperatív Doktori Program) pályázati lehetőségek.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Magyarország Legszebb Borbirtoka a Götz Pincészet (+ birtokbejárás videók)

2023. július 20. 14:01
Az ország első Borkirálynője fogadta Magyarország Legszebb Birtokának zsűrijét a hercegkúti Gombos-hegyi pincesoron, ahol a Götz család pincészetét tekintették meg. A Borbirtok kategória támogatója az Agro Masters Hungary Kft.
 
Götz István és neje 2000-ben alapította a családi pincészetet, borászatot Hercegkúton, a birtok mára az összesen 18 hektáros szőlőültetvényből áll, mely 6 dűlőben található.

Kiegészítő támogatást fizet a kormány a gabona felvásárlási árához Lengyelországban

2023. május 12. 13:55
A lengyel alsóház megszavazta azokat a jogszabályi módosításokat, melyek alapján az ukrán mezőgazdasági termékek importja miatt hátrányos helyzetbe került gazdák állami támogatása megemelhető.
 
Üzemanyagköltségek támogatása és agrárvédelmi alap
Az egyik módosítás értelmében literenként 0,26 zlotyval (21,2 forint) 1,46 zlotyra (119 forint) emelnék azt az összeget, amelyet a gazdáknak visszatérítenek a dízelolaj utáni jövedéki adóból.