Már biztos, hogy ezentúl sokkal gyakoribb lesz az extrém időjárás
2024. szeptember 27. 12:55
Ez veszélyeztetné az infrastruktúránkat, a lakóhelyeinket, a mezőgazdasági terményeket, és a vízminőség romlása révén egészségügyi vészhelyzetekhez vezethet.
A szélsőséges csapadék hatásai veszélyeztetik az infrastruktúránkat, lakóhelyeinket is – fotó: Shutterstock
Egy új kutatásban a megfékezett és a szabadjára engedett szén-dioxid-kibocsátás mellett várható extrém időjárásról végeztek számításokat. A kutatók arra jutottak, hogy amennyiben sikerülne jelentősen csökkenteni a kibocsátásunkat, akkor a bolygó lakóinak 20 százaléka szenvedné el az extrém időjárási események drámai növekedését, azonban ha nem teljesül a párizsi egyezményben foglalt cél teljesítése, akkor a világ lakosságának 70 százalékát fogják érinteni ezek az események.
Hol lesznek gyakoribbak az extrém időjárási események?
A kutatók felmérték a regionális változásokat – hiszen ezek nagyobb jelentőséggel bírnak az emberek számára, mint a globális átlagok –, és azonosították azokat a területeket, ahol egy vagy több extrém időjárási esemény gyakoribbá válik majd a következő évtizedek során.
A kutatásban nagy klímamodell-szimulációk segítségével vizsgálták a várható eseményeket. Ebből az derült ki, hogy a trópusi-szubtrópusi régióban, ahol a Föld lakosságának 70 százaléka él ma, várhatóan az extrém hőmérsékletek és az extrém csapadékhelyzetek is nőnek majd. Ha viszont sikerülne jelentősen visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, akkor „csak" kb. 1,5 milliárd embert, azaz a lakosság 20 százalékát érintenék ezek a változások.
A változások olyan helyzeteket hozhatnak, amelyek során az emberek és a háziállatok élete is közvetlen veszélybe kerül, emellett a hőstressz a vadállatokat és a növényeket is rendkívüli kihívások elé állítja. Az ilyen helyzetek az erőművek hűtését is megakadályozhatják, tönkretehetik a mezőgazdasági terményeket, és közlekedési fennakadásokhoz vezethetnek.
A szélsőséges csapadék hatásai veszélyeztetik az infrastruktúránkat, lakóhelyeinket, fokozzák az eróziót, a vízminőség romlása révén egészségügyi vészhelyzetekhez vezethetnek.
Az extrém csapadékhelyzetek Afrika egyenlítői régióját, Ázsia keleti régióját és az északi, magasabb szélességen fekvő területeket érintik majd leginkább. Várhatóan egyaránt előfordulnak majd extrém esőzések és extrém aszályok is.
Ráadásul Ázsiában a légszennyezés gyors csökkentése együtt járt azzal is, hogy nőttek az extrém hőmérsékleti helyzetek, és a nyári monszunra is hatással volt, ugyanis kiderült, hogy a légszennyezés eddig elfedte a klímaváltozás számos hatását, és a közeli jövőben e hatások sokkal erősebben érvényesülhetnek majd.
Forrás: ng.24.hu/agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Tehenészeti telepet adott át a Solum Zrt. Komáromban
2023. október 05. 14:33
Új tehenészeti telepet adott át, valamint fejlesztette gépparkját és növelte silózó kapacitását a Komárom közeli Nagyherkálypusztán csaknem 3 milliárd forintos beruházással a Solum Zrt.
Nagy István agrárminiszter a létesítmény mai avatásán kiemelte, a kormány elkötelezett az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyának megőrzése mellett. A Vidékfejlesztési programban telephelyfejlesztésre eddig 1742 kérelemre több mint 196 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg.
Gólyalábon a költségek
2023. március 27. 12:52
A hivatalos adatok szerint a burgonya tavalyi termőterülete nem érte el a 8 ezer hektárt. Évtizedek óta csökken a vetésterülete, de arra kevesen számítottak, hogy 2022-ben összesen 7900 hektáron ültetnek krumplit.
Ha a tavalyi aszályos időjárást és annak következményeit nézzük, akkor mégsem csodálkozhatunk ezen: akadt több olyan vármegye, ahol a hektáronkénti termésátlag a 14-16 tonnát is alig érte el. Ugyanakkor néhány kitartó és bizakodó vállalkozó még mindig reménnyel indítja az újabb évben a burgonyát, pedig legutóbb a költségek akkorát nőttek, hogy szinte gólyalábon jártak. Azt kéne ellensúlyozni hozamokban, és főleg értékesítési árban. Utóbbinak egyelőre kevés a realitása.
