Riport:

https://www.youtube.com/watch?v=Jq3O5_9AbfI

 

Az Év embere cím kiérdemléséhez komoly szakmai, társadalmat segítő, nevelő célzatú és eredményes munkát kell több évtizeden keresztül letenni az asztalra. A gyöngyösi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Károly Róbert kampuszon az általa létrehozott gyógy- és fűszernövény szak mesteroktatója, Lakatos Márk magáénak tudhatja ezt a kitüntető címet. Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője, munkája mellett arról kérdezte az Év emberét,

 

mi mindent kell tudni ahhoz, hogy valaki kistermelőként, őstermelőként jó minőségű gyógynövénykészítményeket hozzon forgalomba?

 

Az Év embere díjról egyfajta visszaigazolásként gondolkodik Lakatos Márk, mások által elismerve eddigi munkáját. Néhány évvel ezelőtt már elnyerte a Gyöngyösi Hallgatói Önkormányzat által alapított Aranykréta díjat, amit a hallgatóktól legtöbb szavazatot kapó oktató vehet át. Az általa létrehozott gyógy- és fűszernövény szak már csak pont az i-re.

 

 

– A szak létrehozásának előzménye, hogy az akkori Gyöngyösi Károly Róbert Főiskola 2010-ben elindíthatta az OKJ-s felsőfokú gyógy- és fűszernövény-termesztő, -feldolgozó szakot, amire hatalmas volt az érdeklődés. Később a képzés megszűnt, de az érdeklődés megmaradt. Ez ösztökélt arra, hogy bevonva az ágazat szereplőit, újraindítsam a szakot. Nem volt egyszerű kialakítani a képzés tényleges szakmai tartalmát, végül 2020-ban jelentkezhettek először ide a hallgatók, 2022-ben pedig kiadhattuk az első oklevelet. Folyamatosan át kell formálnunk a képzés tartalmát, mert mint a mezőgazdaságban, sőt az egész világon, úgy a gyógy- és fűszernövény-ágazatban is a változás az egyedüli állandó. Az újabb technológiákat, fajtákat vagy újabb kutatási eredményeket a fitoterápiás gyógyszerkutatás világából kell beépítenünk az oktatási feladatokba, tematikába – ismerteti Lakatos Márk.

 

A szakember természetesen tisztában van azzal, hogy mára nem lehet visszaállítani azt a több évtizeddel korábbi állapotot, amikor még nagytételben gyűjtöttek az asszonyok különféle gyógynövényeket, fűszernövényeket, ami utána a feldolgozóba került. Amikor Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba, akkorra a magán-gyógynövénygyűjtők már gyárakban helyezkedtek el, hogy a külföldi piacra elegendő magyar termék kerülhessen. Manapság még akadnak felvásárlók, de a gyógy- és fűszernövénygyűjtés, -feldolgozás, -értékesítés (és ebbe a gombák, vadgyümölcsök gyűjtése is beletartozik) inkább a kistermelői szférában találta meg a helyét. Ezzel viszont hazánknak az ágazati nagyhatalmi pozíciója jószerivel eltűnt.

 

– Németországnak óriásivá fejlődött a felvevőpiaca, és bár a gyógynövény bizalmi terméknek minősíthető, az ár itt is az elsődleges, és sajnos sok termék esetében nem éppen Magyarország számít a legolcsóbbnak. Természetesen a hazai piacnak sikerült üzletet kötni több külföldi partnerrel is, amik mindmáig bevált ügyfeleknek tekinthetők, azonban például a nyugat-európai piacra betörni napjainkban szinte lehetetlen.

 

Különösebben nem okoz nagy meglepetést az európai felvevőpiac növekedése, ugyanis az embereknek kezd elegük lenni a laboratóriumban előállított gyógyszerkészítményekből, és inkább más alternatívák, mondjuk, a gyógynövények felé fordulnak.

Azonban a saját magunk által a természetben szedett gyógynövényekből készített teák, porok stb. nem biztonságosak feltétlenül, a legnagyobb problémát a szennyezettségük jelenti.

 

 

– A legtisztábbak az élelmiszerboltokban, gyógyszertárakban kapható készítmények, hiszen meg kell felelni bizonyos élelmiszer-előállítási feltételrendszernek, kritériumoknak. Ez vonatkozik a kistermelői termékekre is, és itt kell hangsúlyoznom, nagyon lényeges a származási helyet feltűntetni ezeknek a készítményeknek a csomagolásán. Véleményem szerint a kistermelői termékekben minden további nélkül megbízhat az ember, de a nagy, tradicionális hazai cégek termékeiben is. Fontos megjegyeznem, hogy a gyógynövény egyfajta érintetlenséget, tisztaságot, bizalmat sugároz, ezért a hazai cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy silány minőségű alapanyagokból készítsék termékeiket és juttassák piacra, hiszen azzal alapjaiban megrendülne bennük a fogyasztói társadalom bizalma.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu