Az eurostat adatai alapján az Európai Unióban Magyarországon nőtt a második leggyorsabban a GDP a harmadik negyedévben éves alapon. A bővülés üteme 6,1 százalék volt.

A járvány azonban időben nem ugyanakkor sújtotta az európai országokat. Emiatt az idei első három negyedéves gazdasági teljesítményt együttesen is érdemes megvizsgálni. Így pontosabb képet kaphatunk a kilábalás sebességéről.

Ez alapján elmondható, hogy 2021 első 9 hónapjában az uniós rangsorban szintén a második leggyorsabban nőtt a magyar gazdaság éves alapon. Egyedül a korábban jelentős visszaesést elszenvedő Franciaország előzött meg bennünket.

A hazai harmadik negyedéves növekedés kulcsa a szolgáltató szektor jó teljesítménye volt.

A harmadik negyedévben már nem érintették a vendéglátó ágazatot a járványügyi intézkedések. Ennek fényében jelentős elhalasztott fizetőképes kereslet zúdult rá az éttermekre, kávézókra, szállodákra.

A lakosság elkezdte elkölteni a megelőző időszakban felgyülemlett megtakarításait, illetve a hiteltörlesztési moratórium is hozzájárult a fizetőképes kereslet erősödéséhez. Emellett az IT és pénzügy szegmens teljesítménye is szépen bővült.

Több mint kétszámjegyű növekedést mutatott fel továbbá az építőipar. Az ipar ezzel szemben az autógyárak időszakos leállása miatt mérsékeltebben teljesített.

A lakossági fogyasztás a helyreálló munkaerőpiacnak és a dinamikus béremelkedésnek köszönhetően az idén és jövőre 5-5 százalékkal növekedhet a kereskedelmi bankok előrejelzései alapján.

A beruházások az elhalasztott vállalati beruházások realizálódásával és a még mindig támogató hitelezési folyamatokkal párhuzamosan az idén 5, míg jövőre 8 százalékkal bővülhetnek.

A kapacitásnövelő beruházásoknak köszönhetően a nettó export is felfut, ami a folyó fizetési mérleg egyenlegét javíthatja. Itt viszont meg kell említeni, hogy az emelkedő energiaárak az import oldaláról visszahúzzák az egyenleget.

A koronavírus újabb hulláma, az esetleges újabb járványügyi intézkedések, valamint az óvatosabbá váló lakossági és vállalati magatartás fékezheti a GDP bővülési ütemet.

Ezenkívül az ellátási láncok akadozása és a globális chiphiány fennállása is visszavetheti a növekedést.

Az európai energiaválság is kockázatot hordoz. Hiszen így a fogyasztás helyett a lakosság közvetett módon a földgázért, a kőolajért, a villamosenergiáért és a szénért fizet többet.

Az infláció megugrásának is komoly kockázatai vannak, amely szigorúbb monetáris politikát eredményez. Ez fékezheti a GDP bővülési ütemet a hitelezés és a beruházások lassulásán keresztül.

Amennyiben erősödnek az előbb felsorolt kockázatok, abban az esetben valamelyest 7 százalék alatti lehet az idei magyar GDP növekedési dinamika. A személyi jövedelemadó visszatérítéséhez szükséges 5,5 százalékos szintet ellenben még egy negatív forgatókönyv esetén is túlszárnyaljuk.

https://novekedes.hu/elemzesek/meg-mindig-a-leggyorsabbak-kozott-a-magyar-kilabalas