Az autonómiát megőrizve történik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átalakítása, integrálták a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK), 2022-ben pedig elkezdődhet a gödöllői campus bővítését és korszerűsítését célzó 180-200 milliárd forintos beruházás – mondta a Világgazdaságnak Gyuricza Csaba, az egyetem rektora

Sok vád éri az egyetemi modellváltást, a MATE azonban inkább a kuratórium „erősségével” került a hírekbe. Ön hogy látja belülről az átalakulást?

Valóban sok vád érte a modellváltás intézményét, és sokan az autonómia elvesztését vizionálták. Intézményünkben már több mint száz nap eltelt a MATE megalakulása, illetve az alapítványi formában történő működés megkezdése óta,

elkészültek az egyetemet működtető szabályzatok, felállt a keretrendszer. Ezek alapján egyértelműen látszik, hogy az egyetem azon jogosítványait, amelyek korábban is megvoltak, a jövőben sem fenyegeti veszély. Az autonómia legfőbb biztosítéka, hogy az egyetem szenátusa működik, az egyetem saját maga választhatja meg az oktatóit és kutatóit, készíti el hosszú távú intézményfejlesztési stratégiáját, maga döntheti el azt is, hogy mely tudományterületeken folytat kutatói tevékenységet. Mindezek mellett az oktatási szabadság is megvan ahhoz, hogy az oktatók az adott szakterületen mit oktassanak. Sokan félreértelmezik az autonómiát, de az nem azt jelenti, hogy mindenki azt csinál, amit akar. Mi az adófizetők pénzéből is működő állami intézmény vagyunk, olyan hallgatókat kell képeznünk, akik a piacon eladható tudással rendelkeznek, társadalmi igényeket elégítenek ki – teljesen természetes, hogy ehhez kell egy megrendelői igény. Ezt testesíti meg az alapítvány, illetve a kuratórium.

Az nem szűkíti az autonómiát, hogy a kuratórium tagjait kormányzati szinten jelölték ki?

Ez egy folyamatosan előkerülő vád, de az egyetemek korábban sem maguk jelölték ki a felettes szervüket. Amikor a minisztérium volt a fenntartó, sem a miniszter, sem a felsőoktatásért felelős államtitkár személyét nem az egyetemek határozták meg.

A mi egyetemünk esetében pedig egy olyan kuratórium állt fel, amelyet általában az egyik legerősebbnek tartanak az országban, hiszen a gazdasági élet szereplői közül itt van az egyik legmeghatározóbb agrárvállalkozó Csányi Sándor személyében,

aki egyúttal a banki szférában is komoly háttérrel és ismeretekkel rendelkezik, ha úgy tetszik, pontosan meg tudja fogalmazni a megrendelő oldaláról, hogy miket vár el a munkaerőpiac. A szakpolitika részéről jelen van a terület legmagasabb szintű irányítója, az agrárminiszter, Nagy István, Lázár János kormánybiztos személyében pedig egy olyan politikai szereplő tagja a kuratóriumnak, aki az elmúlt években az agrárgazdasági életben is tapasztalatokra tett szert a mezőhegyesi ménesbirtok irányítása révén, ami az ország egyik mintagazdaságává vált, ezenkívül éveken át miniszterként irányította a hazai vidékfejlesztést. Kuratóriumunkban az akadémiai világból is van két meghatározó akadémikus: Horn Péter éveken keresztül egyetemalapító rektorként vezette a kaposvári egyetemet, rálátása van az egész agrár-felsőoktatásra és -kutatásra, Bedő Zoltán pedig a martonvásári kutatóintézetet irányította. Ha mindezt a tudást összeadjuk, ez a kuratórium leképezi az ágazatnak azokat a területeit, amelyek akár piaci, akár szakpolitikai, akár tudományos oldalról szükségesek ahhoz, hogy egy fenntartói képviselet meg tudjon jelenni.

Mi a kuratórium pontos feladata?

Egyrészt a költségvetés, illetve minden, az egyetem működését meghatározó szabályzat elfogadása. Ezeket egyébként minden esetben úgy hagyta jóvá a kuratórium, hogy a szenátus és az egyetem testületei véleményezték, vagyis a fenntartó az egyetem ellenében semmit nem fogadott el. Az egyetem és az alapítvány célja is az, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet és a hazai agrár-felsőoktatást új pályára állítsuk. Ebben a kuratórium tagjai nagyon erős lobbierőt tudnak kifejteni. Ezeken túl pedig a kuratóriumi tagok rengeteg visszajelzést adnak a piac, a társadalmi igények, a megrendelő oldaláról is.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora
Fotó: Kallus György/Világgazdaság

Hogy fogadták az átalakítást a diákok, illetve a munkavállalók?

A pandémia, a személyes találkozások korlátozott lehetősége ellenére sikerült a diákokkal szoros kapcsolatot kialakítani és fenntartani. A képviseletüket ellátó hallgatói önkormányzattal folyamatosan egyeztettünk, a véleményüket figyelembe vettük, ahogyan a munkavállalókét is. Nyilvánvaló, hogy az egyetemnek változnia kell, hiszen gondoljunk csak bele:

harminc évvel ezelőtt még egymillióan dolgoztak a magyar mezőgazdaságban, ma pedig a kiszolgáló ágazatokkal és az élelmiszeriparral együtt is csak 400 ezren.

Átalakult az agrárium, betört az informatika, egészen más munkaerőigényei vannak az ágazatnak, mint harminc évvel ezelőtt. A gyakorlati változásokra pedig nem reagált az oktatás, nekünk viszont meg kell tennünk ezt. Minden változással szemben van ellenérzés, de azt gondolom, hogy összességében sikerül gördülékenyen végigvinni az oktatás átalakítását is. Persze egy ilyen folyamat több évet vesz igénybe, ha az eredményeket is látni akarjuk, hat-nyolc évet is.

Mi indokolta a létszámleépítést?

Túlburjánzó létszámmal működött az agrár-felsőoktatás, ezért az elmúlt időszakban 12 százalékos létszámcsökkentést hajtottunk végre. Ezt muszáj volt meglépni, mert 3,3 milliárd forintos hiánnyal vettük át az egyetemet, ami nem is volt fenntartható. Pillanatnyilag csaknem 2500 munkavállalója van az egész egyetemnek, ebben minden campus és korábbi NAIK-telephely benne van, de az egyetemhez tartozó húsz gazdasági társaság alkalmazotti létszáma nincs benne.

Sokan néznek most irigykedve a MATE-ra a nagyszabású campusberuházás miatt? Ez mikor indulhat?

Azt a felsőoktatás irányítói is elismerték, hogy az elmúlt évtizedekben talán az agrár-felsőoktatás volt a legelhanyagoltabb terület, ide jutott a legkevesebb új fejlesztés, illetve finanszírozás. Gödöllőn például az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag állagmegóvás is alig zajlott, semmilyen fejlesztés nem történt. A campusberuházás több részből áll majd a terveink szerint, felújítjuk a főépületet, a szemináriumi épületet, a gépészkar épületét és a sportcsarnokot. Ezenfelül teljesen új beruházások is indulnak, hiszen új sportkomplexumot, oktatási épületeket, laborközpontot, könyvtárakat, kollégiumokat építünk.

Úgy számolunk, hogy 2022 második felében a munkálatok megkezdődhetnek, a kormányzat elképzelése szerint 180-200 milliárdos beruházási programot hajthatunk végre, ekkora a magyar felsőoktatásban még nem volt egy egyetemen sem.

Szeretnénk megduplázni a kétezer fős gödöllői kollégiumi kapacitást. Szándékaink szerint a hallgatói létszám is nőni fog, és a jelenlegi ötezer fős hallgatói létszámot tízezer főre emelnénk. Egy olyan campust szeretnénk fölépíteni, amely nemcsak kifejezetten az oktatást és a kutatást szolgálja, hanem szakmai-turisztikai célpont is, ami a Grassalkovich-kastéllyal egyébként is attraktív Gödöllő vonzerejét is erősíti.

Rendezvényekben is gondolkodnak? Egyszer már rendeztek Gödöllőn Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK)…

Nem tettünk le arról, hogy egyszer az OMÉK visszakerüljön Gödöllőre. Ha felépül Európa egyik legkorszerűbb agrárcampusa, közel Budapesthez, akkor szerintem joggal merül fel bennünk az igény, hogy ezt úgy építsük meg, hogy helyet tudjunk adni a legnagyobb agrár- és élelmiszeripari kiállításnak is.

A gödöllői létszámnövekedés hogyan érinti a többi telephelyet?

Jelenleg több mint ötven telephelyünk van, ezeket szakmai alapon szükséges racionalizálnunk, koncentrálnunk. A NAIK-telephelyek közül jó néhány Gödöllőre költözik, és az a tervünk, hogy az egyetemi campusok számát is csökkentjük ötről egy-kettőre. Egy erős központi, gödöllői campusú intézmény jön létre, a kaposvári bázisunkat pedig főleg állattenyésztés-fókuszúra fogjuk erősíteni. Bár ott az elmúlt években viszonylag jól alakultak a fejlesztések,

az elkövetkező időszakban oda is tervezünk egy 8-10 milliárd forintos fejlesztést.

Keszthellyel, illetve Gyöngyössel kapcsolatban azt tervezzük, hogy gyakorlati szaktanácsadási, kutatási központot alakítunk ki, ami a térség agrárvállalkozói, gazdálkodói számára biztosít majd rendszeres és professzionális képzéseket.

Melyek a felvevőpiacaik az itt végzetteknek?

Magyarországon évente körülbelül kétezer agrármérnökre van szükség. Azt szeretnénk, hogy minőségi mérnököket képezzünk. Ehhez már a bejövő hallgatók minőségén is szeretnénk javítani, mert most azért azt látjuk, hogy sokan viszonylag gyenge tanulmányi eredménnyel jönnek.

A MATE-ra készülő diákok hogyan fogadták az átalakulást, látszik valami a jelentkezési számokból?

Az első nagy vizsga az idei felvételi jelentkezés volt számunkra. Tavaly nemcsak a pandémia miatt voltak jelentős visszaesések, hanem az emelt szintű érettségi miatt is, amely hatványozottan érintette az agrár-felsőoktatást, ahol 40 százalékos visszaesés volt. A keresztféléves képzésekre történő jelentkezéseknél viszont már az országban a harmadik legjobb eredményt produkáltuk az egyetemek között, ezért a februárt is bizakodva vártuk. A jelentkezések alapján azt ki lehet jelenteni, hogy az új név, az új működési forma nem vetette vissza a jelentkezési kedvet az agrár-felsőoktatás és az egyetem iránt, összegyetemi szinten több mint 20 százalékkal növeltük a jelentkezést a tavalyihoz képest, míg országosan csupán 10 százalékkal emelkedett a felvételizők száma. Vannak olyan szakterületek, ahol egészen kimagasló számokat értünk el, Kaposváron például az agrárképzésre 80 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, és a neveléstudományi képzésre is a tavalyinál 30 százalékkal többen jelentkeztek.

www.vg.hu