Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és Magyarország intézményei, szakemberei között meglévő tudományos együttműködés további erősítése, a gyakorlati tapasztalatok átadása és a jövőbeni közös munka újabb lehetőségei is szóba került a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, Zsigó Róbert, Bognár Lajos helyettes államtitkár és az EFSA főigazgatója, Bernhard Url közötti pénteki tárgyaláson.

– Az élelmiszerbiztonsági rendszer ismertsége, elismertsége, megbecsülése jelentősen növekedett Magyarországon az elmúlt három évben. Az eredményes kommunikáció megalapozhatja a hatékony szakmai munkát és az élelmiszerbiztonsági tevékenység elismertségét, ezért is üdvözlendő az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szakemberek gyakori eszmecseréje – mondta Zsigó Róbert. Az élelmiszerbiztonság egyre komplexebb rendszerének naprakészen tartásához a tagállamok együttműködése elengedhetetlen, ezért is segíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a nemzetközi szervezet munkáját. Az emberek egészsége érdekében Magyarország érdekelt egy olyan együttműködésben, amely még eredményesebbé, és hatékonyabbá teszi a hazai élelmiszerlánc-biztonságot akár az állategészségügyben, akár a növényvédelemben. Ezért az EFSA főigazgatóját Zsigó Róbert a szakmai szervezetek további támogatásáról biztosította.
A főigazgató elismerte a magyar szakemberek munkáját, és megerősítette, a nemzetközi szervezetnek valamennyi tagállam tapasztalatára szüksége van. A további hatékony munkához kérte, hogy hazánk nagyobb szerepet vállaljon, ehhez segítséget nyújt az EFSA gyakornoki programja és a szakértők cseréje.

Pénteken a NÉBIH tudományos konferenciát szervezett, ahol Zsigó Róbert elmondta, a 2013-ban elfogadott tízéves Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia új, korszerű alapokra helyezte az élelmiszerlánc-biztonságért felelős szereplők viszonyát. A stratégia Európában is példaértékű, átfogó szemléletének eredményességét a terület elmúlt négy évben elért eredményei igazolták. Véleménye szerint a további élelmiszerbiztonsági kockázatcsökkentés érdekében a hatósági funkciók további erősítésére és a társadalmi tudásmenedzsment megszervezésére és koordinálására van szükség.