A háló észrevétlenül olvad bele a zöld lombozatba, hosszú évekig használható, és egyszerűen eltávolítható, ha útban lenne a bokor formázása, metszése során. A szerkezet kis tüskéi rugalmasak és nem jelentenek veszélyt az emberekre és az állatokra.

Az új találmány környezetbarát módon forradalmasítja a puszpáng gondozását.

A kártevő ellen eddig kémiai rovarölő szerekkel, vagy mésztartalmú anyagokkal próbálták felvenni a harcot, kiskerti körülmények között pedig a kártevő begyűjtése és a fertőzött növények elégetése hozhatott – átmenetileg – csekély sikert. Ezek a módszerek azonban kedvezőtlen hatással voltak a környezetre és az egészségre, vagy – mint a begyűjtés esetében – időigényesnek és hatástalannak bizonyultak. Ráadásul a vegyszerrel kezelt puszpáng leveleinek elfogyasztása után a hernyók veszélyesek lehetnek a madarakra, egyebek mellett a hernyókat elfogyasztó fiókák pusztulását okozhatják.

 

Tarra rágott bokrok

A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) eredetileg ázsiai elterjedésű, Magyarországon 2011-ben észlelték az első példányát. A faj a puszpáng egyik legveszélyesebb kártevője, hazánkban a gyakran ültetett örökzöld puszpángot (Buxus sempervirens) és kislevelű puszpángot (Buxus microphylla), valamint a nemzetség többi tagját egyaránt megtámadja. Károkat a táplálkozó hernyó okoz, a levelek elfogyasztásával akár teljesen tarra rághatja a bokrokat. Európában általában három nemzedéke van évente. A nőstények csomókba rakják a petéiket a levelek fonákára. A kikelő hernyók a levelek hátoldalán, rejtőzködve élnek, először csak hámozgatják a leveleket, majd a teljes levéllemezt elfogyaszthatják, erős fertőzéskor csak a szárak és levélnyelek maradnak a növényen. A fejlett hernyók bábozódáshoz készülve leveleket gyűjtenek maguk köré, ezeket lazán összeszövik, abban bábozódnak, és onnan repülnek ki a lepkék.

A puszpángmoly méretéhez igazított „védőháló” rácsméretének, valamint a kiálló, rugalmas tüskék hosszúságának köszönhetően a lepke nem tud rászállni a növényre, és nem tudja a tojásokat sem elhelyezni a leveleken.

 

A háló könnyen eltávolítható a rajzást és a moly tojásrakási időszakát követően, de akár végig a növényen tartható, elegendő a formanyírás idejére levenni, majd azt követően könnyedén visszahelyezhető.

A buxit® EU-szabadalommal védett, a hálót Németországban fejlesztették ki, és kizárólag ott gyártják. A gyártó szerint legalább nyolc éven keresztül védelmet nyújt az UV-stabil, időjárásálló, újrahasznosított anyagokból készült mechanikus szerkezet, amely más kár­tevők ellen is hatásosnak bizonyult. A buxit® közvetlenül a gyártótól rendelhető (www.buxit.eu), vagy kereskedelmi partnerektől vásárolható meg.

 

Az innovációt osztatlan lelkesedéssel fogadták a kertfenntartók, a termelők és a kereskedők. Vincent Aßbichler, az innovatív termék egyik ötletadója, valamint a gyártásért és forgalmazásért felelős JaViAs GmbH társtulajdonosa szerint különösen örvendetes, hogy a környezetbarát termék ekkora visszhangot kapott szakmai berkekben.

A termék másik ötletadója, Jacqueline Aßbichler, Vincent Aßbichler édesanyja főállásában egy bajor járásbíróság bírója, ám mindketten szenvedélyes kertészek, és évekkel korábban tett érdekes felfedezésükből született meg a buxit ötlete. A család kertjében számtalan puszpángot tett tönkre a moly, viszont találtak egyetlen bokrot, amelyet nem károsított.

 

Ezt az egyet évek óta nem formázták, és a többi bokorral ellentétben kicsi, hegyes és éles hajtásokat fejlesztett, amelyek megakadályozták, hogy a kártevő rászálljon a növényre.

Az elv tehát viszonylag egyszerű volt: a leszállást és így a peterakást kell megakadályozni. A terméket nemrég Rosenheim városának innovációs díjával ismerték el, és ma már kereskedelmi forgalomban is kapható.

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet/buxit.eu