Habár azt gondolhatnánk, hogy mi igen keveset tehetünk ez ellen, azonban ez nem így van. Ha mindenki odafigyel a saját környezetére, az erőfeszítés összeadódik. A cél pedig nem más, mint hogy gyermekeink és unokáink is biztonsággal élhessenek a Földön.

 

A környezetszennyezés hatása életbevágó

Számoljunk el háromig. Ugye, milyen rövid idő? Nézőpont kérdése. Ugyanis minden harmadik másodpercben egy futballpályányi területet irtanak ki az őserdőkből, évente pedig egy Görögország nagyságú területnyi fát vágnak ki. Sajnos már a korallzátonyaink több mint a fele elpusztult, és ha nem fogjuk fel, hogy milyen károkat okozunk ezzel és nem hagyjuk abba, akkor sajnos 2050-re a 90 százalékuk el fog tűnni.

 

Aki nem fogja fel a környezetvédelem fontosságát, az nem érzékeli, hogy a természet részeként tökéletesen egymásra vagyunk utalva a bolygónkon. A sok kis károkozás pedig együttesen visszafordíthatatlan mértékű bajt képes okozni. A folyamat pedig sajnos már nagyon is előrehaladott állapotban van. Az utolsó utáni pillanatban vagyunk ahhoz, hogy észbekapjunk.

 

Az első környezetvédelmi világnap 1972-ben volt, a stockholmi Ember és bioszféra címet viselő világkonferencia első napján. Azóta világszerte június ötödikén tartják, és ezen a napon számos környezetvédelmi akcióval és egyéb programmal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

 

Az ökoszisztéma regenerálásához nagyon fontos, hogy megállítsuk a klímaváltozást, és hogy a természetes élőhelyeket is minél kisebb mértékben zavarjuk meg. De mi is rengeteget tehetünk azért, hogy ne nőjön ilyen óriási mértékben a környezetszennyezés.

 

A számok magukért beszélnek

Egy új kutatás szerint a tengerpari üledékben felhalmozódott műanyagok akár több fokkal emelhetik a strandok hőmérsékletét, ezzel is veszélyeztetve az ott élő állatokat.

 

Csak 2015-ben 8300 millió tonna műanyagot termeltünk , aminek a harmada a természetben végezte - olvashatjuk a greendex.hu cikkében. Ha ez továbbra is így folytatódik, 2050-re több szemét lesz az óceánjainkban, mint hal. Rengeteg palack, kupak, szívószál, pohár és még felsorolni is nehéz, milyen szemét kerül a vizekbe. Nagy százalékuk nem hogy mérgező, de még egyéb károkat is tud okozni a vízben élő állatoknak, hiszen ha megeszik azokat, vagy rájuk tekeredik, az életükbe kerülhet a szemetelésünk.

 

Habár a műanyagok egy része újrahasznosítható, az Ellen MacArthur alapítvány kutatása szerint csak az újrahasznosított műanyagok 2 százaléka kerül vissza az eredeti funkciójába, 8 százaléka végzi  valamilyen alacsonyabb minőségű termékben, és sajnos az összes többi szemétlerakóba kerül, vagy elégetik, így továbbra is szennyezi a környezetet.

 

Mi is rengeteget tehetünk a környezetvédelemért

A környezevédelmi világnap arra is felhívja a figyelmünket, hogy a saját házunk táján, apró lépésekkel is óriási változásokat érhetünk el. Ha kihúzzuk a konnektorból a használaton kívüli tárgyainkat, azzal a környezetünket is óvjuk, pénzt is takarítunk meg, és elkerülhetjük a túlmelegedett eszközökből fakadó elektromos tüzeket is. Ha fogmosáskor elzárjuk a csapot, ha bevásárláshoz viszünk saját táskát, ez mind óriási lépés a környezettudatos életmód felé. Ha komposztálunk, a szemét egy részéből igazi kincs lesz, amelyben meg tudjuk termelni a magunk és családunk számára az élelmiszer egy részét.

 

Kezdjük el szelektíven gyűjteni a szemetet, és nézzük meg, milyen csomagolású termékeket vásárolunk. Legyünk tudatos vásárlók és felhasználók, hogy büszkén mondhassuk el, mi nem vesszük el a jövő generáció jövőjét.

 

Óriási mértékű az esőerdők irtása

A világ ősi trópusi esőerdőinek nagyjából a kétharmadát elpusztítottuk már - tudjuk meg a vg.hu írásából. Brazíliában a legnagyobb az erdőirtás mértéke, de a világon a trópusi esőerdők 34 százalékát pusztították már el, és további 30 százalékát olyan szinten tették tönkre, hogy védtelenek a természet erejével szemben. A pusztítás pedig nem csak ott érezhető, ahol történt.

Rengeteg szeméttel árasztjuk el környezetünket.

 

Ez globális szinten is érezhető, mivel a trópusi erdei növényzet a világ legnagyobb élő szén-dioxid-tárolója. Az esőerdők kiirtása nagyban hozzájárul az éghajlat felmelegedéséhez, ráadásul megnehezíti a megmaradt erdőterületek számára is a túlélést – mondta Anders Krogh, a trópusi erdők kutatója. Hozzátette, hogy 2002 és 2019 között Franciaország méreténél is nagyobb erdőterület tűnt el a Föld felszínéről. Brazíliában a mezőgazdasági termelés fellendülése miatt a legnagyobb területeket termőföldekké és legelőkké alakítják. Az amazonasi és a szomszédos esőerdők alkotják a bolygó még érintetlen trópusierdő-területének legnagyobb részét, 73,5 százalékát, így hát nagyon fontos lenne megóvni őket.

 

A második legnagyobb erdőterületet a többnyire Indonéziához tartozó délkelet-ázsiai szigetek veszítették el az elmúlt húsz évben, melyeket nagy részben pálmaolaj-ültetvényekké alakították át, míg a harmadik legnagyobb pusztulás a hagyományos és kereskedelmi célú gazdálkodás és a fakitermelés következtében a közép-afrikai Kongó-medence környezetét sújtotta.

 

A vizeink is veszélyben vannak

Egy új kutatás a Temzétől az Amazonasig vizsgált területek negyedében talált potenciálisan mérgező mennyiségű gyógyszerszármazékot és más, emberi fogyasztásból származó vegyületet - tudjuk meg az index.hu cikkéből. A kutatók a világ különböző tájain, 258 folyó több mint ezer pontján gyűjtöttek vízmintákat, majd arra az eredményre jutottak, hogy Pakisztán, Bolívia és Etiópia folyói a legszennyezettebbek, míg Izland, Norvégia és az Amazonas vidékének folyói a legtisztábbak közé tartoznak – írja a BBC.

 

Az elemzésekben 61 gyógyszerhatóanyagot és az emberi életmóddal összefüggő más vegyületet, például koffeint is találtak a vízmintákban. A vizeink szennyezettsége potenciális veszélyt jelent a vízi élőhelyekre és élővilágra, továbbá nagy mértékben járulhat hozzá az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásához.

 

A vízminták elemzése szerint minden kontinens folyóiban találtak gyógyszerszennyezést, a nikotin, a koffein és a paracetamol mindenütt felbukkant, még az Antarktiszon is. A folyókban világszerte kimutattak továbbá béta-blokkolókat, antibiotikumokat, antidepresszánsokat, altatókat és antihisztaminokat, és a vizsgált helyek több, mint negyedében ez a szint nagyon magas volt, ezért az veszélyt jelent az emberi egészségre és a környezetre. A kutatás szerint az alacsonyabb és közepes jövedelmű országok folyói voltak a legszennyezettebbek.

 

A legszennyezettebb városok

A legszennyezettebb városok listáját a blikk.hu cikkéből ismerhetjük meg. Azonban ne dőljünk hátra nyugodtan, ha a mi városunk nem szerepel közöttük. Attól még a nagyvárosok jelentős hányadában igen magas a környezetszennyezés aránya, aminek csökkentéséért mi is sokat tehetünk.

A folyókat rengeteg veszélyes anyag szennyezi, amely az állatok és az emberek egészségére is káros.

 

1. Delhi (India)

India második legnagyobb metropoliszában, a nagyjából 25 millió lakosú Delhiben, hatalmas probléma a légszennyezettség. 2019 novemberében oxigénbárok nyíltak, ahol 4-6 dollárért 15 percnyi tiszta levegőt lehet venni.

 

2. Ulánbátor (Mongólia)

Mongólia fővárosában a rendkívül hideg, amely elérheti a -40 Celsius-fokot is, nagy problémát jelent, így hát a legolcsóbb fűtési formákat alkalmazzák, és a feldolgozatlan szén és fa mellett műanyaghulladékkal és gumiabronccsal fűtenek.

 

3. Dakka (Banglades)

Dakka gyakran szerepel a világ legélhetetlenebb városainak listáján, hiszen elképesztő méreteket ölt ott a légszennyezettség. A rossz energia- és vízellátást mellett pedig a szegénység és a közbiztonság hiánya is tetézi az amúgy is rossz helyzetet.

 

4. Szöul (Dél-Korea)

Dél-Koreában 2019-ben már rendkívüli parlamenti intézkedéseket hoztak a légszennyezettség visszaszorítására, ezért rendszeresek a járműhasználatot érő korlátozások, és a széntüzelésű erőművek működését időszakosan csökkentik.

 

5. Hanoi (Vietnám)

Egy 2019-es statisztika szerint Hanoi nagyjából 8 milliós lakosságára közel 5 millió robogó és fél millió autó jut, nem kell hát meglepődni, hogy a vietnámi főváros levegőjének minősége az egészséges érték alá került.

 

Magyar viszonylatban Miskolc környékén a legrosszabb minőségű a levegő, de Budapesten és Szegeden sem sokkal jobb a helyzet. A klímaváltozás elleni küzdelem, a környezettudatosság és a fenntartható jövő kulcsfontosságú fogalmak, amelyekért tennünk kell. Nem várhatjuk, hogy csoda történik. Mi magunk is fontos részei vagyunk a folyamatnak. Tegyünk hát azért, hogy a bolygónk élhető maradjon, nem csak a mi, de még dédunokáink számára is.

 

forrás: agroinform.hu