Megkezdődött a PET Kupa, több tonna szemetet szednek ki a Tiszából

2018. augusztus 07. 09:38
Évente 12-13 millió tonna műanyag jut a tengerekbe - de a PET Kupának köszönhetően talán egy kicsit kevesebb. Szuper kalózkaland és önkénteskedés a természetvédelem jegyében - ez a PET Kupa, ami ma délelőtt 11 órakor 22 hajóval indult el a Tiszán, idén immár a hatodik alkalommal. A WWF Magyarország PET-hajója, a Vízipanda ismét részt vesz a hulladékderbin, és idén határon átnyúló együttműködéssel emelik egy következő szintre a Tisza megtisztítását: a WWF Ukrajna kollégái is részt vesznek a hulladékgyűjtésben!

A 10 napig tartó PET Kupa 2018. augusztus 4-12-ig zajlik 70 folyamkilométeren át, a hajók a Szatmárcseke és Tiszamogyorós közötti szakaszt teszik meg – egy kárpátaljai előfutammal kiegészítve -, miközben a résztvevők összegyűjtik a vízben és az egyes partszakaszokon található rengeteg hulladékot.

A PET Kupa célja a Tisza vizének és árterének megtisztítása, valamint a környezettudatos szemléletmód terjesztése. A WWF Magyarország csapata idén is részt vesz a civil kezdeményezésben saját hajójával, a Vízipandával, amely a tavalyihoz képest kicsit más, de hasonlóan tetszetős formában szállt vízre. Ebben az évben ráadásul kibővült a Vízipanda legénysége: a WWF Ukrajna egy kis csapata is csatlakozott a futamhoz!

A PET Kupa – ami a folyóvizek védelmére és a helyes hulladékkezelés fontosságára hívja fel a figyelmet a sport, az önkéntesség és a környezettudatosság segítségével – mára nemzetközi jelentőségű környezet- és természetvédelmi projektté nőtte ki magát. A probléma a határokon túlról érkező, sokszor akár ezer tonnát is elérő palackáradat, ami világossá teszi, hogy Magyarországon is hatalmas mennyiségű hulladék folyik át, melynek jelentős része hazánkban reked.

Dombrád, 2017. július 3.
Összegyûjtött mûanyaghulladék a Tiszai PET Kupa megnyitóján Dombrádon 2017. július 3-án. Tizenhat, ártéri hulladékból épült hajó és legénysége indult el, hogy a Tisza 71 kilométeres szakaszán Tiszalökig begyûjtsék a hulladékot.
MTI Fotó: Balázs Attila

MTI Fotó: Balázs Attila

A műanyagok használata mára elképesztő méreteket öltött, és európai szinten is mindössze 30 százalékát hasznosítjuk újra, miközben globális szinten percenként mintegy egymillió műanyag palackot vásárolunk.

Kína után Európa a második legnagyobb műanyag-előállító évi közel 60 millió tonna műanyaggal, melynek közel fele, 27 millió tonna válik hulladékká. Tengereinkben már 150 millió tonna műanyag hulladék úszik, amelyhez évi 12-13 millió tonnányi ömlik hozzá. A műanyagok súlyosan veszélyeztetik a tengeri élővilágot, továbbá bekerülnek a táplálékláncba, így az emberek tányérjára is visszajutnak.

A műanyaghulladék az elmúlt néhány évtized alatt globális problémává nőtte ki magát és mára az éghajlatváltozáshoz hasonló krízishelyzethez vezetett. Minden kezdeményezésnek helye van, amely ezen a helyzeten próbál javítani. A PET Kupa egyike a legkreatívabb hazai kezdeményezéseknek, amely megmutatja, hogy együtt képesek vagyunk már egy hét alatt rengeteget tenni, és több tonna hulladéktól megszabadítani második legnagyobb folyónkat

– mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

sokszinuvidek.24.hu

Kapcsolódó cikkek

Nagyot nőtt a magyar átlagkereset, de mikor érjük utol a német bérek felét?

2018. február 21. 11:03
A bérnövekedés folytatódik, lassan képet kapunk arról, milyenek lesznek az idei adatok, egyelőre csak a decemberi alapján. A decemberi brittó átlagkereset végre ezer euró felett van, ha a nettó is ott lesz, megvalósul a felzárkózásból, ami reálisan elvárható. Nézzük, mi a mostani helyzet, és hogy állunk Európában?
A KSH ma megjelent adatai szerint a tavalyi év egészében 297 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, de ha a statisztikát torzító közmunkát kivesszük belőle, 311 ezer forint adódik, ami a jelenlegi árfolyamon éppen 1000 euró. Lényegében euróban érdemes nézni a számokat, hisz a legtöbb országban, ahová a magyar munkavállalók dolgozni mennek, euró a fizetőeszköz, az egyetlen nagy kivétel Nagy-Britannia.

Az emberi egészséget veszélyeztetik a hamis növényvédő szerek

2017. február 22. 08:00
A hamisított növényvédő szerek forgalmazásából évente mintegy 1,3 milliárd euró a közvetlen bevételkiesés uniós szinten. Magyarországon ezek évi 7 milliárd forint kiesést okoznak – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.