Lukács Andrást, a Levegő Munkacsoport elnöke: Az autózás villamosítása óriási kudarc Magyarországon és szerte Európában is. Nálunk 2010 és 2022 között több mint egymillióval nőtt a személygépkocsik száma, és mára meghaladta az 4,1 milliót, a tisztán elektromos autók (BEV-ek) száma pedig 43 ezer. (A hibrid autók szennyezőanyag-kibocsátásukat tekintve nem sokkal jobbak – sőt esetenként rosszabbak –, mint a benzinesek vagy dízelesek, ezért a zöld rendszámukat haladéktalanul meg kellene szüntetni.) Az EU-ban az elmúlt 10 évben 30 millióval lett több az autó, számuk több mint 250 millió, a BEV-ek száma pedig mindössze 3 millió. Norvégiát gyakran említik, mint példamutató országot az elektromos autók elterjesztésében. A valóságban azonban kifejezett tragédia, ami ott történt. 2010 és 2022 között 600 ezerrel nőtt a BEV-ek és 200 ezerrel a hibrid autók száma, a belső égésű motorral hajtott autóké viszont nem csökkent. Így az 5,4 millió lakosú országban már 3,1 millió autó van, vagyis 1000 lakosonként 574, és most már arról panaszkodnak a norvégok, hogy városaikban a sok parkoló és közlekedő gépkocsi rontja az életminőséget, és inkább a tömegközlekedést, a kerékpározást és a gyaloglást kellene előnyben részesíteni. Ráadásul a támogatásokat elsősorban a jobb módú rétegek vették igénybe azért, hogy vegyenek maguknak egy második (harmadik stb.) autót a meglévő mellé. Tehát nemcsak környezetvédelmi, hanem szociálisan is elhibázottan költötte el a norvég kormány a villanyautóknak nyújtott hatalmas támogatásokat.

 

Milyen hatással van ez a fejlemény a környezeti fenntarthatóságra?

 

A fenti adatokból egyértelmű, hogy a környezeti fenntarthatóság szempontjából jelentősen romlott a helyzet. Továbbá ténylegesen zöld autók nem léteznek. Az elektromos autók életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátása egyes tanulmányok szerint akár 70 százalékkal is kevesebb lehet (bár más tanulmányok ezt vitatják), mint a benzineseké vagy dízeleseké, de ez nagymértékben függ a felhasznált energiaforrásoktól. Ugyanakkor a BEV-ek előállításához egyes nyersanyagok fokozott kibányászására van szükség, márpedig a bányászat a környezetet leginkább károsító tevékenységek közé tartozik. Nem véletlen, hogy Chilétől kezdve Szerbiáig sok helyütt tiltakoznak az ilyen bányák megnyitása ellen. Magyarországon pedig az e-autókhoz is szükséges akkumulátort gyártó üzemek ellen van kibontakozóban széles körű tiltakozás. Továbbá tévhit, hogy az elektromos autók helyben nem szennyezik a környezetet. Egy átlagos autó gumijának kopásából ezerszer annyi rendkívül egészségkárosító apró részecske kerül a levegőbe, mint amennyi egy Euro 6-os gépkocsi kipufogógázából ugyanakkora távolság megtétele esetén. Továbbá az elektromos autóknál is fennáll mindaz az egyéb probléma, ami az összes többi autó esetén: rengeteg területet foglalnak el, nem hagynak helyet a városokban a növényzetnek, a sétának, a kerékpározásnak, a társas együttlétnek a közterületeken. Általuk a dugók sem csökkennek. Az elhasznált elektromos autók, illetve akkumulátoraik semlegesítése pedig szintén súlyos környezetpusztítással jár.

 

Milyen további intézkedéseket látnak szükségesnek a fenntartható közlekedés előmozdítása érdekében?

Mindenekelőtt el kellene oszlatni az autózással és ezen belül az elektromos autókkal kapcsolatos tévhiteket, főleg azt, hogy az autóhasználat jelenlegi szintje tartósan megmaradhat. Fel kell készíteni a társadalmat arra, hogy az elkövetkező években sok embernek kell majd lemondania az autójáról, és hogy az még a legjobb eset, ha csak az autójáról kell lemondania. A közlekedés áraiba be kell építeni az összes költséget, hiszen a magyar kormány hivatalos adatai szerint is a közlekedés használói évente mintegy 5000 milliárd forintos támogatásban részesülnek, ha beleszámítjuk az általuk okozott környezeti károk és egyéb veszteségek költségeit. Az így keletkező bevételből több szociális támogatást kell nyújtani, többletforrásokat biztosítani az oktatásnak és az egészségügynek, továbbá fejleszteni a tömegközlekedést, a vasutat, sokkal jobb feltételeket kell teremteni a kerékpáros és gyalogos közlekedés számára. (Egy ilyen támogatási reform megvalósítására a Levegő Munkacsoport konkrét javaslatot dolgozott ki.) Az elektromos autóknak nyújtott kormányzati támogatást olyan vállalkozásoknak (és nem magánszemélyeknek) kell nyújtani, amelyek autóinak nagy a futásteljesítménye és sok embert szolgálnak ki (például az autómegosztó szolgáltatások és a taxik).

 

Tapasztalható-e valamilyen számottevő törés a zöld rendszámos autók elterjedésében a vidéki területek, a főváros és esetlegesen a megyeszékhelyek között?

 

A zöld rendszámos autók 60 százaléka Budapesten van bejegyezve, a többi vidéken, de a fentebb említettek miatt ennek nincs lényegi hatása a környezet állapotára.

 

forrás: hellovidek.hu