A szakember előrebocsátotta, mára nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió döntéshozó testületei által kidolgozott és a közösségre erőltetett zöldítés egyes elemei nem elfogadhatók az érintettek számára.

 

"Az a terv, hogy radikálisan, felére kellene csökkenteni a tagállamoknak a felhasznált műtrágya és növényvédő szer mennyiségét, alapvetően határozná meg a növénytermesztés, a kertészet termelési potenciálját. A csökkentett mennyiség mellett esnének a hozamok, a nagyobb növényi betegségek és a felszaporodó kártevők miatt is károsodna a termés. A gazdák bevétele kisebb lenne, európai szinten pedig csökkenne a megtermelt élelmiszer mennyisége. Az EU egy­értelműen behozatalra szorulna, vagyis ame­­rikai, ázsiai, afrikai térségekből importálna élelmiszert. Ám ezekre a helyekre az uniós környezetvédelmi előírások nem terjednek ki, így olyan élelmiszert hoznánk be és lennénk kénytelenek elfogyasztani, amit Európában már meg nem engedett módszerek és szerek felhasználásával állítanak elő. Míg itt a zöldítés miatt kisebb mennyiségben bocsátanánk ki szén-dioxidot, addig a világ azon részén, amely Európa számára is termelne élelmiszert, ott többet. Vagyis a nagy klímacél csak a mi kontinensünkre nézvést valósulna meg, a bolygó szintjén viszont egyáltalán nem. Ezzel nem oldódna meg a klíma kérdése, Európa csupán kiszervezné a térségéből a környezetszennyezést 2050-re" – mondta Schenk Richárd.

Amellett, hogy nagy mennyiségű élelmiszert kellene importálnia Európának a népesség ellátásához más, a földrészen kívüli országokból, az itt megtermelt élelmiszerek ára is jelentős mértékben nőne. Szerinte nem csak az alacsonyabb növénytermesztési hozamokra kell gondolni, hanem a folyamatosan szigorított állati termékek egyre csökkenő mennyiségére is. Hollandia, Belgium, Németország már most állami támogatást fizet azoknak, akik végleg bezárják állattartó telepeiket. De a ketreces állattartás, a férőhelybővítés, a herélés tiltása, a farokkurtítás tilalma is ide tartozik. Mindezek hatására az állati termékek is nagyon megdrágulnak a szakember szerint.

 

Azt is hozzátette: habár azt hihetnénk, hogy az állatvédők a leghangosabbak, valójában a radikális környezetvédők nem alkotnak nagy csoportot, viszont igen jól szervezettek, tanult, egyetemet végzett szakértők. Mindezek miatt képesek hatni a tömegekre. Ráadásul az európai emberek nagy részének pedig már régóta semmi köze az állattartáshoz, elszakadtak a hétköznapoktól, nem is ismerik azt, ezért aztán könnyen befolyásolhatók.

 

"Ki kell mondani: ma a fogyasztók befolyásolása azt a célt szolgálja, hogy direkt visszafogják a mezőgazdasági termelést, kezdve az említett állattenyésztéssel. A zöldügyeket befolyásolók már ki is mondott célja a tömeges, nagyüzemi állattartás leállítása Európában... Az unió vezetői nagyon komolyan gondolják azt, a gazdákat egyre inkább arra kell rávenni, hogy ne termeljenek, mind több területet vegyenek ki művelés alól, ott telepítsenek erdőt vagy legelőt, lápot, nádast, vizes élőhelyet. A megmaradt termőföldön pedig egyre inkább biomódszerek alkalmazásával termesszenek. A klímacélok csak akkor lesznek elérhetők, ha elég gazdálkodó köt le nagyobb mennyiségben szén-dioxidot a légkörből... Az ipar, a szolgáltatások és a közlekedés viszont továbbra is szén-dioxid kibocsátó marad" – fogalmazott Schenk Richárd.

 

A szakember beszélt Ukrajna tervezett uniós csatlakozásáról is és egyebek közt azt mondta: a mi csatlakozásunk idején az EU már privatizálta a magyar élelmiszeripart és a kereskedelmet, így lényegében piacot vettek. Ukrajna esete viszont más: itt óriási agrárcégek és élelmiszeripari vállalkozások működnek. A 35 milliós Ukrajna 100-150 millió ember számára képes élelmiszert előállítani. Ráadásul a klímacélokat még mindig az 1990-es évhez képest mérik, ahhoz az évhez, amikor az ukrán, de szovjet mintájú tervgazdaság még nagyon környezetszennyező volt. Sokkal egyszerűbb ahhoz a szinthez képest csökkenteni a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátását, mint például a már akkor is hatékony holland mezőgazdaságot piszkálni. Így papíron az EU könnyebben érné el a klímacéljait az ukrán csatlakozással...

 

forrás: agroinnform.hu