fotó: grantis.hu

 

Épp határidőre, szeptember utolsó napjára lett nyilvános az a korábban belengetett kormányzati tervezet, amely azt célozta meg, hogyan lehet lakáscélú felhasználásra mobilizálni a nyugdíjcélú megtakarításokat.

 

A hétfőn kezdődött Pénztárkonferencia 2024 rendezvényen számos részlet kiderült a kormányzat terveiről, a törvényjavaslatot pedig már pénteken elküldték véleményezésre a Magyar Nemzeti Banknak és az érintett önkéntes nyugdíjpénztáraknak.

 

A legfontosabb részletek:

A tervezetet ismertető Kovács Zsolt miniszteri biztos (Nemzetgazdasági Minisztérium) elmondta, hogy mi áll a döntésük mögött. Egyrészt szeretnék felpörgetni a fogyasztást: a nettó jövedelmük csupán 80 százalékát költik el a magyarok, ami 5 éve a legalacsonyabb érték, ráadásul régiós szinten is alacsonynak számít. Az óvatosság a lakosság részéről annak ellenére jellemző továbbra is, hogy sikerült az inflációt a toleranciasávba visszaszorítani, illetve érdemi reálbér növekedés van Magyarországon 2024-ben. 

 

Az is kiderült, hogy az NGM teljesen mást gondol az emberek öngondoskodásának hátteréről, mint az önkéntes pénztári szolgáltatók. A tárca szerint a hosszú távú öngondoskodás a magyarok számára egyenlő a lakástulajdonlási céllal, erre utal például, hogy Magyarországon 91 százalék a saját ingatlanban élők aránya. Vagyis, az NGM meglátása szerint, ha egy hazai állampolgár szabad pénzhez jut, az ingatlanvásárlás az első, amiben elkezd gondolkodni. Alig csillapodott az  infláció és még mindig háborús övezet szomszédságában vagyunk, de mégis, nyáron látványos lendületet vettek a tranzakciók a lakáspiacon. „Ez olyan egyértelmű sajátosság, amit muszáj figyelembe venniük a pénztáraknak.” 

 

Egyébként a szaktárca meg vagy győződve arról, hogy aki tagja egy önkéntes nyugdíjpénztárnak, valójában nem is nyugdíjcélra gyűjt. Ennek egyértelmű jele, hogy évente 30 ezer tag lesz nyugdíjkorú, de közülük kevesebben mint 1000-en választják a járadékos kifizetést, a többiek egyben felveszik a megtakarításaikat (amely egy része onnan az ingatlanpiacra kerül).

 

Úgy érveltek, hogy az ingatla tulajdonlás jobb időskori megélhetést biztosít, a nyugdíj jelentősen kiegészíthető például egy lakás bérbeadásával. 

 

A tervezet csak jövőre lép hatályba, és még zajlanak a finomhangolások. Ezért a pénztári szolgáltatók egyelőre nem kommentálták a törvénytervezetet a sajtónak. 

 

De hogyan néz ki most az önkéntes nyugdíjpénztári piac? Erről Bense Richárd, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője adott piaci kitekintőt. A legfrissebb statisztikák szerint szeptember közepén 2142 milliárd forint pihent ÖNYP-számlákon, tavaly és idén sikerült jelentős hozamokat elérni, mivel a részvényindexek erősödtek, a kötvénypiacon pedig általánosan nagyot csökkent a hozamkörnyezet (utóbbi miatt a korábban megvett kötvények árfolyama nőtt). Rossz hír azonban, hogy reálértéken az ÖNYP-kben lévő vagyon piaci értéke még mindig kevesebb, mint 2018-ban. 

 

Néhány adat az ÖNYP számlák összetételéről:

forrás: economx.hu