Megszenvedte Trianont a magyar mezőgazdaság is

2021. június 04. 07:45
Ma van 101 éve annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést. Ezzel a lépéssel nemcsak a nagy Magyarország, hanem megannyi határon túli magyar sorsa pecsételődött meg.
Megszenvedte Trianont a magyar mezőgazdaság is

 

Forrás: Középiskolai Történelmi Atlasz

 

A szerződés szerint az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, és ennek következményeként Magyarország - Horvátország nélküli - területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre csökkentették, lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra változott. 

 

Az ország elvesztette a biztonságot jelentő hegyekkel szegélyezett határait, megbomlott egységes folyóhálózata, jelentős hatást gyakorolt nyersanyag kitermelésére, cukor- és sógyártására, sőt a szállítmányozás legfontosabb pillérére a vasúti hálózatra is, amelynek hossza 1913-ban mintegy 22 ezer kilométer volt, Trianont követően pedig 8000 kilométerre mérséklődött.

 A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. Tökéletes gazdasági egységet alkotott a régi Magyarország: a kenyérmagtermő magyar Alföld, a fában, ércben, legelőben bővelkedő hegyvidék terményei kölcsönösen kiegészítették egymást.

A határok átrajzolása viszont egyetlen szektort sem kímélt, így a mezőgazdaságot is a mai napig megbecsülhetetlen veszteség érte: értékei aránytalanok voltak, az új határokon belül maradt a szántóföld 38,6 százaléka, a szőlőterület 62,5 százaléka. A Csonka-Magyarország 373 ezer hold területen birtokolt szőlőt, a hegyi szőlőknek körülbelül a fele maradt meg, a homoki szőlőknek csaknem 90 százaléka. A szarvasmarha állomány 30 százalékra, a juhé 28 százalékra mérséklődött, az erdőterület 12 százalékra csökkent.

A fekete négyzetek nagysága az egyes vármegyék erdőterületének a nagyságát mutatja. A belső vastag vonal a trianoni határ. (Kép és szöveg forrása: trianon.hu)

Trianon előtt ideális volt az egyensúly: az Alföld, ahol nincsenek erdőségek a hegyvidék fáit használta, a hegyes vidék pedig az Alföld búzájából készített kenyeret. A történelmi Magyarországnak a világháború előtt jelentős volt a fakivitele, ezért nagy veszteségként könyvelhető el, hogy 13,4 millió kataszteri hold erdőt vettek el a magyar állam 15,22 millió kat. hold terjedelmű erdejéből. Teljesen elvesztette fenyőerdőit is, amellyel egyetemben megszűnt a papírgyártás legfőbb nyersanyaga is. Tehát, nemcsak az épületfáit kellett külföldről behoznia, hanem a papírt is.

A körök nagysága a világháború előtti termelést tünteti fel sóbányánként. Forrás: trianon.hu

 

A világháború előtt a történelmi Magyarország sókivitele erős volt, de Trianon sóbányáitól is megfosztotta, így a mai Magyarország a teljes sószükségletét külföldről kénytelen fedezni.

Tudta-e mezőgazdaságunk legalább részben pótolni azt a veszteségét, amelyet a művelésre kiválóan alkalmas nagy területek elvesztése okozott?

A politikai változásoknak megfelelően a Csonka-Magyarország mezőgazdasági termelésének alapfeltételei is megváltoztak. A csonkaországi termelés első tíz évében, valószínűleg a Felvidék elvesztése miatt, a burgonyatermés átlaga 17 százalékkal csökkent.

Buday László adatai alapján a mezőgazdasági termelésre alkalmas területnek nagyobb része maradt meg az ország területéhez képest: 1911. és 1915. között átlagban Magyarországon a learatott búzaterülete több mint 5 millió holdat, míg a Csonka-Magyarországon 2,6 millió holdat tett ki. Az országnak aránylag termékenyebb része maradt meg a megcsonkított határok között az 1911-15. közötti átlagához képest - írta Eckhart Ferenc.

“Buday számításai szerint a megmaradt terület növénytermésének és a szűk határok közé szorult lakosság szükségleteinek mérlege egyáltalán nem volt kedvező. Az 1911—15. évek átlagtermése alapján évente 7-8 millió métermázsa, esetleg kivitelre felhasználható felesleg maradna a 28 milliós búza- és rozs termésből. Az 1918. évi rossz termést véve a számításoknál alapul, felesleg helyett még 3-6 millió mázsa hiány mutatkoznék. A csonka-ország népének kenyérellátása tehát pusztán a nálunk eléggé szeszélyes időjárástól függött.” - derült ki ez is Eckhart könyvéből, amely részletesen taglalja a trianon utáni időszak mezőgazdaságát.

 

Kenyérmagfelesleg vagy hiány vidékenként. A térkép beárnyékolt területei kenyérmag (búza és rozs) felesleggel rendelkeznek, a fehéren hagyott területek pedig kenyérmagbevitelre szorulnak. A fekete négyzetek az évi kenyérmag felesleget adják meg megyénként 1000 mázsában. A belső vastag fekete vonal a trianoni határ.
(Kép és szöveg forrása: trianon.hu)

A kialakult új helyzetben az agrártermelők súlyos értékesítési nehézségekkel is küzdöttek a belső és külső piacok szűkössége miatt. Míg előbbi nem volt képes felvenni a túlreprezentált mezőgazdasági termékeket az ország gazdaságának és ennek következtében társadalmának szerkezete miatt, addig utóbbi esetben a kormány piacszerzési kísérletei nem bizonyultak sikeresnek a hagyományos piacokat magukba foglaló utódállamok elzárkózó magatartása miatt - magyarázta Vonyó József digitálisan is olvasható tanulmányában.

Ezen a helyzeten modernizációval lehetett volna segíteni, amelyre különösen nagy szükség lett volna a gabona esetében, hiszen ennek minősége és ára miatt nem versenyezhetett a nyugat-európai piacokon a modern technológiával előállított olcsó, amerikai gabonával - tette hozzá.

A pékipari termékek miatt is egyre hangsúlyosabbá vált a búza minőség kiszámíthatósága, ezért a kormány minden eszközt megragadott e növény nemesítésének támogatására. A nagyobb mennyiségű műtrágya kiosztására különösen nagy szükség volt. Emellett a 800 ezer  holdnyi tiszántúli szikes terület javítása is megindult, hogy az ne csak különösen kedvező időjárás esetében teremjen, hanem a 2 millió hold elsőrendű búzatermő földdel  legyen egyenrangú.

Mezőgazdasági gépállomás az 1920-as években. Fotó: Fortepan (http://www.fortepan.hu/_photo/display/9172.jpg)

 

Vonyó rámutatott arra is, hogy egyszerre jellemezte a munkaerőhelyzetet hiány és felesleg. A hiány egyrészt a paraszti birtokok egy részén a háborús halottak és rokkantak miatt okozott gondot, másrészt jelentősen megnehezítette a fejlesztésre váró iparágak szakember-szükségletének kielégítését. A mezőgazdasági munkaerő-felesleg fennmaradását eredményezte a lényegében változatlan birtokstruktúra. Csekély része tudott csak elhelyezkedni a vidéki agrárszegénységnek a fellendült iparban, és ezt nem segítette ezen réteg alacsony iskolázottsági szintje, a szakképzettség hiánya sem.

Hosszasan részletezhetnénk még azt, hogy Trianon mit okozott a történelmi Magyarország agráriumában, azonban a szektort ért károkat, hatásait a jövőre, azaz napjainkra nézve felbecsülni lehetetlen feladatnak tűnik. Ha többet megtudna ezen időszak mezőgazdaságáról, akkor lapozza fel a Horváth József által szerkesztett Trianoni Magyarország Mezőgazdasága című könyvét, amely több száz oldalon keresztül ad betekintést az 1920-at követő agrárvilág viszonyaiba, és mutatja be a gazdák akkori mezőgazdasági tudását.

 

Felhasznált irodalom:

ECKHART, F. (1941). A magyar közgazdaság száz éve 1841-1941, Budapest.

VONYÓ, J. (2019). Trianon árnyékában. A magyar gazdaság és a társadalom strukturális problémái a két világháború között. In: Árkádia Folyóirat

 Trianon térképekben és grafikonokban. In: www.trianon.hu

agrotrend.hu

Kapcsolódó cikkek

Bővülnek az agrárfejlesztésekre fordítható pályázati lehetőségek

2021. szeptember 03. 08:33
Az uniós fejlesztési ciklus végéig rendelkezésre álló forrásoknak köszönhetően a következő években sem szűkülnek az ágazat szereplőinek hatékonyságát és versenyképességét javító pályázati lehetőségek - jelentette be az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön, az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat támogatói okiratainak átadásán, Gyöngyösön.

Nagy István: nem kérhetünk többet a gazdáinktól, kevesebbért

2019. június 27. 07:59
A mezőgazdaság versenyképességének növelését támogató agrárpolitikai háttér kialakítása, új támogatási formák és azok megfinanszírozása, az öntözésre elkülönített 170 milliárd forint, erősödő agrárigazgatás. Címszavakban ezeket az intézkedéseket tartja hivatalba lépésének egyéves évfordulóján az eddig elért legnagyobb eredményeknek Nagy István agrárminiszter.