Az otthoni munkavégzés, az eddig nem használt veszélyes anyagok, például fertőtlenítők, vagy épp a fertőzés terjedését akadályozni hivatott védőeszközök viselése mind többletkockázatot jelentenek, ám ezek könnyen háttérbe szorul(hat)nak a mindent felülíró koronavírus elleni védekezéssel szemben. E veszélyek elhárítása, a bekövetkezés kockázatának minimalizálása munkáltatói kötelesség. Jellemzően több munkavállalót érintően, a napi gyakorlattól eltérő intézkedésekkel, lehetőleg minél hamarabb.

Frontvonal a munkahelyeken

A koronavírus járvány közvetlen veszélyeivel, vagyis a megbetegedéssel és embertársaink esetleges megfertőzésével szemben jó néhány eszköz áll a rendelkezésünkre, a viselkedésünk, szokásaink gyökeres megváltoztatásától kezdve a fertőtlenítőszerek, védőeszközök mindennapos, az eddigieknél intenzívebb használatáig. Ezek a megfertőződés és megfertőzés elleni intézkedések különös jelentőséget kapnak azon munkahelyeken, amelyek termeléskiesése elképzelhetetlen, de legalábbis helyrehozhatatlan gazdasági károkkal járna.

Több üzemben, irodaházban - akár emeletenként is - folyamatosan zajlanak hőmérős ellenőrzések, de van, ahol rendszeresen végeznek koronavírus teszteket is, számolt be az összegyűjtött tapasztalatokról Gedeon András. Az „Alemona - Közösség a munkavédelemért” csoport szóvivője több példát is említett a járványhoz kapcsolódó intézkedésekre: a személyes találkozások számát, ahol lehet csökkentik, a megbeszéléseket, oktatásokat elektronikus eszközök segítségével oldják meg. Az étkezdékben - hasonlóan egyes szupermarketek pénztár előtti jelzéseihez - a padlóra festik fel, hogy milyen távolságban várakozhatnak az emberek. Sőt, van olyan gyógyszergyár (ami ugye semmi esetre sem állhat le), ahol az előre becsomagolt étel elfogyasztásakor egy asztalnál csak egy ember étkezhet, így tartva a megfelelő védőtávolságot.

Ha a járvány terjedését fékezni hivatott intézkedések és a végrehajtásuk megfelelőek, akkor is számos olyan kényszerű munkahelyi változást, cselekvést vonnak maguk után, amelyek további - más jellegű - kockázat forrásává válnak. Ezek kezelésével szintén a munkavállalók védelme, a termelőképesség fenntartása érdekében foglalkozni kell. E feladatok jelentős részben munkavédelmi vonatkozású tervezést, beavatkozást, például munkaszervezési, oktatási feladatokat rónak a munkahelyi vezetőkre és munkavédelmi szakemberekre. Természetesen ezen oktatásokat is a járványhelyzet óvintézkedései betartva kell megszervezni. Bár gyakorlatias ismeretekről van szó, az online oktatási megfelelő módszer lehet, hiszen ezt már a munkavédelmi szakember képzésnél is sikerrel alkalmazzuk, mutatott rá a szóvivő. De melyek is azok az új kockázatok, amelyek felmerülhetnek a jelenlegi helyzetben?

Viseljük, fújjuk, öntjük... De mit is?

Számos munkahelyen - az egészségügyi intézményeken kívül is - különösen, ahol jelentősebb ügyfélforgalom van, ezerszám osztanak ki a munkavállalóknak olyan egyéni védőeszközöket, amiket eddig nem kellett használniuk (leggyakrabban légzésvédő álarcokat, kesztyűket, szemüvegeket). Sőt, több munkáltató saját célú használatra is ad ki légzésvédő álarcot (maszkot). Optimális esetben olyat, ami a vírusok, baktériumok belégzését is képes megakadályozni és amelynek a helyes használatára meg is tanítják a munkavállalókat. Gedeon András szerint ez utóbbi azért rendkívül fontos lépés, mert a nem megfelelő, vagy a nem ismert védelmi képességű védőeszköz, illetve a helytelen használat nem biztonságot, csupán hamis biztonságérzetet ad. Ezeknél a védőeszközöknél különösen fontos, hogy csak az adott élethelyzetre, veszélyhelyzetre vonatkozó viselkedési szabályokkal és használati előírások betartásával együtt (le-, és felvétel, helyes viselési mód, tárolás, tisztítás, ha nem egyszer használatos eszközről van szó) tudják teljesíteni védelmi feladatukat. Ha a leírtaktól eltérően jár el a védőeszköz viselője, akkor nem védi, hanem veszélyezteti a saját, rosszabb esetben a környezetében tartózkodók egészségét is. Ennek elkerülése érdekében a munkáltatónak is van feladata. Meg kell ismertetnie az új védőeszközök helyes használatát, védelmi képességét, és ezeknek megfelelően frissítenie kell a kockázatértékelést és a védőeszköz juttatási rendet.

Hasonló a helyzet a hirtelen nagyobb mennyiségben beszerzett fertőtlenítőszerekkel, tisztítószerekkel is, elég csak a cégek, közintézmények bejáratánál elhelyezett kézfertőtlenítő állomásokra és a gyakoribbá tett és erősebb fertőtlenítő hatású szerekkel végzett takarításra gondolni. A szakember hangsúlyozta, a fertőzésveszély csökkentésének egyik fontos eleme a kéz és a kézzel érintkező felületek rendszeres fertőtlenítése, de ennek biztosítása nem vezethet vegyianyag okozta sérüléshez, egészségkárosodáshoz. A megelőzés szempontjából tehát kulcskérdés az új, eddig nem használt vegyianyagok biztonsági adatlap szerinti használata, nyilvántartása, jelölése, tárolása. A biztonsági adatlap tartalma alapozza meg a veszélyek azonosítását és az érintett dolgozók, vezetők, egészségügyi személyzet tájékoztatását, oktatását akár egy fertőtlenítési szabályzat keretében is.

Számos munkáltatónál már régóta mindennapi gyakorlat az otthoni munkavégzés, akár távmunkában, akár egyes munkaköröknél („home office” formájában), meghatározott keretek között. Optimális esetben ilyenkor a munkáltató által megszabott - így az alapvető munkavédelmi szabályoknak, ergonómiai szempontoknak megfelelő - munkakörülmények között végzi feladatait az alkalmazott, amelynek biztonsági és egyéb vonatkozásairól oktatták is. Az utasítások, munkaanyagok átadásának módjai, a fogadott és küldött információk adatvédelme, az elektronikus felületeken zajló kommunikáció keretei adottak, bejáratott módon zajlik minden, így érvényesülnek e munkavégzési forma előnyei, családbarát vonatkozásai. Más viszont a helyzet, ha szinte egyik napról a másikra kezd valaki otthonról dolgozni, hívja fel a figyelmet Gedeon András. Jobb esetben elnagyoltak a szabályozási keretek, rosszabb esetben nincsenek, hiányoznak a távoli munkavégzés, a kommunikáció, az ellenőrzés bevált protokolljai, a munkaállomások kialakításánál a biztonság és az egészségvédelem szempontjai háttérbe szorulnak, hiszen egy otthoni kisasztal, kanapé, sőt sok esetben egy íróasztalon valahogy elhelyezett számítógép sem változik egy folyamatos és tartós munkavégzés szempontjainak megfelelő munkaállomássá. Már néhány hetes időszak alatt is jelentkezhet a rossz testtartásból, testhelyzetből adódó fájdalmas feszülés a nyakban, vállban, a hát és deréktájon. A hosszan tartó munkára alkalmatlan laptop, tablet vagy más - inkább a hordhatóság és kevésbé az ergonómia szempontjai szerint kialakított - eszköz használata viszonylag hamar idéz elő koncentráció csökkenést, szempanaszokat, erős fáradtságérzetet. Szinte bizonyosan megjelennek a munkahelyitől eltérő pszichoszociális kockázati tényezők is. Ilyen lehet az egzisztencia miatti bizonytalanság, a döcögő információáramlás, a tisztázatlan, illetve kiforratlan munkamenet vagy épp a járvány miatt otthon lévő gyermekek, családtagok, a folyamatosan „kísértő” és nyomasztó otthoni tennivalók. Mindezeken túl a felkészítés nélküli átállás sokkja, a bezártság érzete és a többi, pszichés terhelést okozó körülmény felerősíthet, újraéleszthet - menekülés illúzióját adó - függőségeket, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy éppen a játékszenvedély.

Bárki-bármit, vészhelyzet van

Sajátos kockázatokat hordoznak azok az intézkedések is, amelyek épp egy üzem, műhely termelőképességének megóvása érdekében történnek. A munkát nem állhatja meg a karantén, otthonmaradó gyermek, idős hozzátartozó miatt távol lévő munkavállalók időszakos kiesése. Ilyen esetben újonnan alkalmazott vagy kölcsönzött munkaerővel, diákszövetkezeti tagok felvételével, illetve az állandó dolgozók más munkakörbe helyezésével mentik a termelés folytonosságát. Sajnos, a vészhelyzet egyfajta indokot, de sokkal inkább hivatkozási alapot ad a „békeidőben” alkalmazott szabályok lazítására, ami veszélyeztetheti az újonnan érkező, az állandó és az új munkakörbe helyezett dolgozó egészségét. A munkakörökkel járó feladatok és veszélyek ismertetése elnagyolttá válhat, a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megléte vagy épp az adott személy alkalmasságának a megállapítása könnyen zárójelbe kerül.

Gondoljunk csak - életszerű példaként - egy logisztika egység, vagy nagykereskedelmi raktár megváltozott működésére. A járványhelyzet miatt az alapanyagok, termékek beérkezése akadozik, kiszámíthatatlanná válik, ugyanakkor a kiszállításra váró üzletfelek türelmetlenek, időnyomás alá helyezik a raktár vezetőit, dolgozóit. Több, más munkakörből áthelyezett kolléga jelenik meg a raktárban. Az anyagokat, termékeket a működési folyamatokat nagyjából ismerik, de hogy egy raktáron belül mire figyeljenek (jelzések, közlekedési utak jelölése, gépek mozgása stb.), arra vonatkozóan nem, vagy csak címszavakban kaptak útmutatást. Közülük néhányan raklapemelővel („békával”), akiknek van némi tapasztalata, esetleg emelőgéppel, például targoncával fognak dolgozni. Ezek használata - eszköztől függően - oktatáshoz, illetve képesítéshez kötött, továbbá feltétel az adott munkakör betöltéséhez szükséges alkalmasság is (pl. egészségi).

A fenti - elemeiben sajnos cseppet sem fiktív - példánkban olyan sebtében felvett vagy más munkakörből átirányított emberek kezdenek el dolgozni egy nem épp veszélytelen munkaterületen, akik számára az új, szokatlan. Jobb esetben csak bizonytalanul jönnek-mennek az akár tonnákat mozgató gépek között, nem ismerve-figyelve a kihelyezett vizuális, illetve a bevett hangjelzéseket. E gépek egy részét olyan kollégák kezelik, akik a kötelező ellenőrzési, biztonsági előírásokat nem, vagy csak felületesen ismerik és a gépek kezeléséhez nem mindegyiküknek van képesítése, gyakorlata. Ezzel a felkészültséggel olyan munkakörben dolgoznak, amelynek tartalmáról van ugyan fogalmuk, de nincs benne tapasztalatuk, rutinjuk. Figyelmük megosztása a feladatok, az új környezet és a gépek kezelése között már önmagában is drasztikusan növeli a balesetek kockázatát.

Ha az átmenetileg - igen, akár csak 2-3 napig is - új munkakörben dolgozó kollégák nem rendelkeznek a szükséges képesítéssel, nem kaptak a munkakörre és munkakörnyezetre vonatkozó munkavédelmi oktatást (például nem ismerik a főbb veszélyforrásokat és biztonsági előírásokat, az elsősegélynyújtó állomás, a tűzoltókészülékek, a vészkijáratok helyét) illetve a munkakörhöz meghatározott egészségi alkalmasságuk is kétséges, akkor „időzített bombaként” lesznek jelen egy-egy munkaterületen, élet-, egészség-, és vállalati vagyon szempontjából óriási biztonsági kockázatot jelentve.

Nagyobb a tét

Az emberek életét, egészségét éppen annyira fenyegetik a munkahellyel, munkavégzéssel összefüggő veszélyek most is, mint a járványhelyzetet megelőzően. Sőt, e veszélyeztető körülmények változásai, akaratlan mellőzésük még további kockázatokat jelenthet, különösen úgy, hogy a munkahelyi biztonság, egészség megóvásában érintett szakemberek, munkahelyi vezetők figyelmének, erőforrásainak jelentős részét épp a koronavírus elleni küzdelem köti le. Ennek a helyzetnek az időbeli kifutását, a járvány okozta közvetlen és közvetett károk mértékét még nem ismerjük. Viszont, úgy véljük, hogy a munkahelyeken még helytálló, jellemzően kisebb létszámban, nagyobb terheléssel dolgozó munkavállalók sérülési kockázata nőtt. Ahogy nőtt a jelentősége, tétje a megelőzést szolgáló intézkedéseknek, a kockázatértékelések naprakésszé tételének, a vegyianyagok biztonsági adatlap szerinti kezelésének, használatának, de különösen az új kockázatokhoz, anyagokhoz, védőeszközökhöz kapcsolódó oktatások megtartásának.

hrportal.hu