A kongresszus által megválaszott vezetőség: Luca Visentini főtitkár, helyettesek: Esther Lynch (Írosrszág), Per Hilmersson (Svédország). Szövetségi titkárok: Liina Carr(Észtország), Isabelle Schömann (Németország), Ludovic Voet (Belgium). Az ESZSZ elnöke a francia Laurent Berger (CFDT) lett, a négy alelnök a spanyol José María (Pepe) Álvarez, a belga Miranda Ulens, a dán Bente Sorgenfrey és a cseh Josef Středula lettek. 

Döntő jelentőségű és kihívásokkal teli időszak ez Európa és az európai szakszervezeti mozgalom számára.

A szabályozatlan globalizáció, a gazdasági válság és a megszorítások; az éghajlatváltozás miatt a gazdaságban és a munkaerőpiacon bekövetkezett változások, a digitalizáció és automatizálás hatásai; a munkavállalók és szakszervezetek jogai és az európai szociális modell ellen irányuló támadások; a migrációs és mobilitási áramlások kérdései, melyek gyakran diszkriminációhoz és kizsákmányoláshoz vezetnek; a szélsőjobb, a szuverenista, nacionalista, neofasiszta és idegengyűlölő erők megerősödése; az Európai Unió demokratikus értékeinek veszélyeztetése – mindez súlyosan aggasztó Európa és az európai munkavállalók jövője szempontjából.

A szakszervezeti mozgalom is felelős azért, hogy megvédjük a demokráciát és az európai szociális modellt, amely az elmúlt évszázad legfontosabb vívmánya, amely a békére, az emberi és a munkavállalói, szociális és környezeti jogokra, igazságos és egyenlő élet- és munkakörülményekre és ennek részeként, a minőségi közszolgáltatásokra és oktatási rendszerre épül.

Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, az ESZSZ és tagszervezetei hatékony szakpolitikát dolgoztak ki az európai gazdaság, társadalom és munkaerőpiac számára, erős és hatékony eszközöket és lépéseket valósítanak meg, amelyek megerősítik a szakszervezetek szerepét, hogy a munkavállalók számára is konkrét és pozitív eredmények szülessenek, különös tekintettel az alábbiakra:

Új, haladó és fenntartható gazdaságpolitika; béremelés és felfelé irányuló bérfelzárkóztatás az országok és ágazatok között; foglalkoztatás minőségi munkahelyeken, a heti munkaidő csökkentése a bérek csökkentése nélkül, a munkaidő-beosztás ellenőrzése; a munkavállalók jogainak kiterjesztése és védelme, szociális védelem és közszolgáltatások; a szociális párbeszéd újraindítása, lefedettségének kiterjesztése és a munkavállalói részvétel támogatása; igazságos átmenet, fenntartható globalizáció és progresszív kereskedelem; tisztességes mobilitás és közös migrációs és menekültügyi politika, mely a jogok tiszteletben tartására és egyenlő bánásmódra épül.

Ez a legjobb módja annak, hogy javítsuk tagjaink élet- és munkakörülményeit és alakítsuk a munka világának jövőjét.

Megújult és erősebb szakszervezeti mozgalmat építünk, amely mobilizál és szervez, választ ad az előttünk álló kihívásokra és képes előre jelezni és alakítani az eljövendő változásokat. Egy olyan szakszervezeti mozgalmat építünk, amely része az európai demokratikus és társadalmi fejlődésnek.

Egy erős és demokratikus szakszervezeti mozgalmat építünk a jövő számára, amely képes megváltoztatni a meglévő gazdasági és munkaerőpiaci politikát, befogadja azokat, akik most nem részesülnek sem védelemben, sem jogokban, akikre nem vonatkozik az egyenlő bánásmód: a nőket, a fiatal és szabálytalan foglalkoztatásban dolgozókat, az önfoglalkoztatottakat és platform munkavállalókat, az árnyékgazdaságban dolgozókat, migránsokat és utazó munkavállalókat, fogyatékossággal élőket vagy a megkülönböztetés bármely formájában, egyebek között a szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatti diszkriminációban érintetteket.

Az európai szakszervezeti mozgalom Igazságosabb Európát épít a munkavállalóknak.

Az EU szociális piacgazdaságának alapjául szolgáló társadalmi szerződés veszélyben van, mert Európa-szerte rossz választ adtak a gazdasági válságra azzal, hogy megszorító intézkedéseket, csökkentéseket és deregulációt vezettek be és azért, mert elterjedhetett szociális dömping és a munka kizsákmányolása, kihasználása. A Szociális jogok európai pillére és az új jogszabályok fontos lépést jelentenek afelé, hogy helyreállítsuk az Európai Szociális Modellt - de ez önmagában még nem lesz elegendő.

Európának egy megújult társadalmi szerződásre van szüksége - amely meghatározza az állam, a munka és a tőke, a három különböző társadalmi csoport közti viszonyt. Az intézményeknek felelősséget kell vállalni a szociális piacgazdaság megerősítése iránt. A vállalatoknak előnyt kell jelentsen az egységes piac, ugyanakkor nem aknázhatják alá azzal, hogy kizsákmányolják a munkavállalókat, nem fizetnek adót és társadalombiztosítási járulékokat.

Az ESZSZ útjára indítja a megújult európai társadalmi szerződését és azon fog dolgozni, hogy mindez az európai, nemzeti és munkáltatói szervezetekkel folytatott tárgyalásokon keresztül megvalósulhasson, egyebek között olyan kiemelt kezdeményezésekkel, mint:

1. A társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv, mely elsődlegessé teszi a munkavállalói, szakszervezi és szociális jogokat, ezeket felveszi a Szerződésekbe, és EU jogszabályok és intézkedések alapján kötelezően végrehajtatja.
2. Rendkívüli terv újraindítása több állami és magánberuházásért a minőségi munkahelyek teremtésére a gazdaság minden ágazatában, és állami beruházásokért a közszolgáltatások, közjavak és a szociális védelem terén.
3. Az EU gazdasági irányításának, az Európai Szemeszter, az Európai Monetáris Unió és az EU költségvetésének megreformálása, a társadalmi igazságosság, a munkahelybarát beruházások, a tisztességes és progresszív adózás és az emberek jóllétének növelése érdekében - mindez az EU gazdaságpolitikájának egyetlen céljaként.
4. Az európai szociális modell újjáalakítása a Szociális jogok európai pillérének megerősítésével és megvalósításával - intézkedések, jogszabályok, szociális szabályozás, kollektív szerződések és hatékony újraelosztási intézkedések révén és a felefelé irányuló felzárkóztatás eszközeivel.
5. A két- és háromoldalú szociális párbeszéd megerősítése európai, nemzeti és ágazati szinten - kibővített jogalkotással, szakpolitikával, megállapodásokkal és a kapacitás-építés finanszírozásával.
6. Partnerség a Kollektív tárgyalásokért - általános béremelés és a bérekés a mindenkire kiterjedő munkakörülmények felfelé irányuló felzárkóztatása érdekében. A partnerség alapján a Tanács adjon ki ajánlásokat és lehetőség szerint egy keret-irányelvet, ami minden tagállamban kialakítja és megszilárdítja az erős és független nemzeti szintű kollektív tárgyalásokat és a munkavállalói és szakszervezeti jogokat.
7. Több erőfeszítésre van szükség a munkahelyeken és a társadalom a nemek közötti egyenlőség érvényre juttatásáért, ezek között jogszabályokra és intézkedésekre, hogy megszűnjön a diszkrimináció minden formája, különösen a nemek közötti bérszakadék.
8. Az éghajlatváltozás, a digitalizáció, automatizálás és a globalizáció igazságos átmenetként való kezelése, amely - EU jogalkotás, szakpolitikai intézkedések és külön erre a célra létrehozott finanszírozás segítségével - biztosítja, hogy senkit ne hagyhassunk hátra.
9. A versenyjog, a társasági jog megreformálása és a belső piacon a kellő gondosságra és a beszállítói láncokra vonatkozó új jogszabályok, melyek biztosítják, hogy teljes mértékben érvényesüljenek a munkavállalói, szakszervezeti és szociális jogok.
10. Az EU információs és konzultációs jogszabályainak megreformálása, az igazgató tanácsban való (munkavállalói) képviselet, az Európai Üzemi tanácsok erősítése, a munkahelyeken és a gazdaság megváltoztatásában és szerkezetváltásában a munkavállalói részvétel ösztönzése.
11. A jövő munkájának alakítása az EU jogi keretével, hogy csökkenjen a szabályozatlan és bizonytalan foglalkoztatás, hogy kiterjesszük a munkavállalói jogokat és védelmet az új foglalkoztatási formákra, hogy véget vessünk a szociális és bér ”dömpingnek” és tisztességes munkavállalói mobilitást, egyenlő bánásmódot biztosítsunk mindenki számára.
12. EU jogszabályok kezdeményezésével mindenki számára elérhető valósággá kell tenni az életen át tartó tanuláshoz és képzéshez való jogot.
13. Fokozottabb fellépéssel kell kialakítani Európában egy igazságos és fenntartható európai menetrendet a migrációs, globalizációs, nemzetközi kereskedelmi és külső és szomszédsági politikák terén egyebek között a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend (Agenda 2030) és más ENSZ Szerződések és eszközök, ezek között az ILO Egyezmények teljeskörű végrehajtásával.

liganet.hu