Olyan kort élünk, amikor a gazdának nem csak az istállóban, a piacon és a szántóföldön kell ügyesnek és rátermettnek lenni, hanem az íróasztal mögött is. A pályázatok és támogatások megújuló szabályrendszerében is helyt kell állni. Ezért a gazdafórum szervezői felkérték Dr. Dákay Ildikót, a Magyar Államkincstár osztályvezetőjét, hogy ismertesse az állatlétszám és területalapú támogatások követelményeinek gyakori hibáit és azok elkerülésének lehetőségét.

 

Az új Közös Agrárpolitika (KAP) általános, keret jellegű uniós szabályozás nagyobb mozgásteret enged a tagállamok részére. Újdonság, hogy 2023. január 13-tól az egységes kérelem esetén teljessé vált a kötelező elektronikus kapcsolattartás.

Az ügyfeleknek az egységes kérelem keretében indult teljes eljárási folyamatot ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton kell benyújtaniuk.

Dr. Dákay Ildikó, Magyar Államkincstár osztályvezetője - Fotó: MMG

 

Az állatlétszám alapú támogatások esetében is megszemélyesítésre kerülnek az adatok (2023-tól szarvasmarhafélék és juh/kecskefélék, 2024-től a többi haszonállat esetén is.)

 

Húshasznú anyatehéntartás támogatására az az egyed jogosult, amelyik húshasznú vagy kettős hasznosítású típusba tartozik, a kötelező birtokon tartás (6 hónap) alatt a termelő tenyészetében van és a kérelem benyújtásának időpontjában 8 hónaposnál idősebb. Ennél a jogcímnél kritikus pont a termékenyítési események szabályszerű bejelentése. Ennek határidejére (december 31.) és formájára fontos figyelnie a gazdálkodóknak, mert az államkincstár tapasztalata szerint sok esetben a felületes adminisztráció a támogatások elvesztését okozza. Ilyen másik nagyon fontos adminisztrációs kritikus pont a kérelmek kapcsán az ENAR határidők pontos betartása. Fontos ellenőrizni, hogy a támogatási kérelem benyújtásáig bejelentésre kerültek, és az ENAR és TIR nyilvántartásban szabályszerűen szerepelnek-e az adatok. Szintén kritikus pont a jogcím esetén az ellési- és üszőarány. Itt az új KAP jellegéből adódóan, saját hatáskörben lehetővé vált, hogy eltérés esetén ne kelljen elutasítani a teljes kérelmet, hanem a megfelelő arányig figyelembe lehessen venni és részleges kifizetéseket folyósítani.

 

A hízottbika-tartás támogatására az az egyed jogosult, amelyik háziasított szarvasmarhafélék (szarvasmarha és házi bivaly fajú) hímivarú egyede. A vágás vagy export időpontjában betöltötte a 9 hónapos kort. Ennek a jogcímnek az igénylése során kritikus pont a szakszerű apaállat-használat. A kérelmezőnek gondoskodnia kell az állattenyésztésről szóló Kormányrendelet szerinti apaállat-használatról és a hízottbika-tartás támogatására bejelentett egyedek fogantatása esetében központi lajstromszámmal ellátott tenyészbika vagy mélyhűtött sperma, petesejt, embrió használatának igazolásáról. Ennek ellenőrzését a Kincstár az ENAR- adatbázis alapján ellenőrzi.

A tejhasznú tehéntartás támogatására az az egyed jogosult, aki az ENAR-ban tej vagy kettőshasznú fajtakódon szerepel, a tárgy és március 31-én a kérelmező tenyésztésében áll, eddig az időpontig legalább 23 hónapos és legalább egy regisztrált elléssel rendelkezik. Lényeges változás, hogy a környezetvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi vagy vízügyi hatóság - saját ellenőrzése során a tejtermelő tevékenység végzéséhez szükséges engedélytől lényegesen eltérő, a vízminőséget veszélyeztető gyakorlatról szerez tudomást, úgy ezen megállapítás a Kincstár részére megküldésre kerül. Ha a vízminőséget veszélyeztető gyakorlat a termeléshez kötött közvetlen támogatással érintett állatok tartásával összefüggésben valósult meg, a mezőgazdasági termelő az adott jogcímben tárgyévben támogatásra nem jogosult.

 

A szarvasmarha kérelmekhez kapcsolódó lényeges változások:

A támogatás alapfeltétele az egységes ENAR jogjogszabályokban lefektetett bejelentési határidők betartása. A bejelentések rendezésére a támogatási kérelem benyújtásáig lesz lehetőség, az ezt követően megtett utólagos hatályú vagy elkésett bejelentéssel érintett egyed nem támogatható.

Amennyiben egy egyed a birtokon tartás időszak alatt a kérelmező tenyészetéből kikerül, úgy azt külön bejelentés nélkül, az ENAR adatai alapján a Kincstár visszavont egyedként kezeli.

Minden olyan tenyészet esetében, amelyben a kérelmezett egyed akár csak egy napot is tartózkodott, szükséges a Kormányhivatal igazolása arra vonatkozóan, hogy az egyed gümőkorra, brucellózisra és leukózisra mentes. Ezt az igazolást a Kincstár elektronikus úton bekéri.

A kérelem kitöltése során minden releváns tenyészetkódot megjelenít a Kincstár. Az újként létrehozott tenyészetkódok bejelentése nem szükséges, arról a NÉBIH adatot szolgáltat.

Anyatehéntartás támogatások esetében 2023-tól nincs lehetőség kiesés-pótlás bejelentésére. A kieső egyedek esetében, amennyiben a kiesés vis maior esemény miatt következik be, úgy a vis maior bejelentés lehetősége továbbra is elérhető. A korábban is említett automatikus visszavonás lehetősége ugyancsak rendelkezésre áll.

2023-tól a benyújtott kérelemmel kapcsolatos adatváltozások benyújtására általánosan a tárgyév szeptember 29-ig van lehetőség. Anyatehéntartás támogatása esetében a határidő december 20.

A támogatási kérelmekhez kapcsolódóan az agrárfórum résztvevői egységesen megállapították, hogy sokkal jobb lenne, ha például az USA-ban meglévő felvásárlási árakat alkalmaznák hazánkban. Ekkor az ágazat nem kérné a támogatásokat és a vele járó ügyintézést sem, mert tisztességesen meg tudna élni a piacról.

 

A szarvasmarha tartók egyik ilyen bevételi forrása a tej. Harcz Zoltán a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója az ágazat helyzetét értékelve kiemelte, hogy a legnagyobb kihívást a tej ára és a növényi italok jelentik. A hazai nyerstej alapár tekintetében az elmúlt egy évet tekintve az óriási ingadozás volt megfigyelhető. Ez idő alatt 154,78 Ft-tól egészen 210,26 Ft-ig változtak az árak. Az ilyen mértékű extrém változás óriási kihívást jelent. Megelőző években 10 forintos sávban mozgott a nyerstej ára, de az utóbbi időben 50-60 forintos kilengéseket is elért.

Harcz Zoltán, Tej Terméktanács ügyvezető igazgató - Fotó: MMG

 

Az ágazat teljesítményét mutatja, hogy a megelőző 10 évben 25 %-kal emelkedett a Magyarországon megtermelt és felvásárolt tej mennyisége. Sajnos az elmúlt években a telepek 8%-a bezárt, az állomány 4,6%-a elveszett.

Az elmúlt időszakban a 10 éves fejlődés után egy visszarendeződés, de leginkább koncentráció zajlik az ágazatban. A magas tejárakra az Európai Unió megnövekedő tejtermeléssel reagál, melynek hatása, hogy a többlet tej levezetéseként megjelentek hazánkban az olcsó félkemény sajtok. Kína nem vásárol olyan lendülettel, mint szokott, így még mindig tej többlet van az unióban.

 

Az élelmiszer-infláció hatása a feldolgozók esetében meglepő számokat mutat. Értékesített mennyiség tekintetében tehéntúróból 18%-kal vásároltak kevesebbet a 2023-as év első 6 hónapjában, mint egy évvel korábban. Vajból 18%-kal, vajkrémből 23%-kal, tejfölből 11%-kal, trappista sajtból 12%-kal, joghurtból 7%-kal, ömlesztett sajtból 18%-kal.

A feldolgozókra a mennyiségi csökkenés mellett további külső nyomás is nehezedik.

A körülbelül 200 Ft-ért felvásárolt tejből 10 liter szükséges 1 kg trappista sajt előállításához. Ez 2000 Ft költséget jelent, amely mellett megjelenik az unióból beérkező, többletet levezető, dömpingáras sajt a kiskereskedelmi láncoknál 1300-1400 Ft-ért.

 

A Gazdasági Versenyhivatal az élelmiszerdrágulás okainak feltárására gyorsított ágazati vizsgálatot folytatott. Vizsgálták, hogy történt-e tisztességtelen, versenykorlátozó piaci magatartás, illetve, hogy előfordulhatott-e a versenykorlátozásokból vagy versenyjogi szempontból kezelhető probléma. A vizsgált szempontokban a Tej Terméktanácsot nem marasztalták el. Javaslatként fogalmazták meg a nyerstej alapárprognózisának felülvizsgálatát (a terméktanács korábban felfüggesztette), az élelmiszer árstop tekintetében szakmai konzultációt (közben kivezetésre került), online árfigyelő rendszer fejlesztését és üzemeltetését, fenntartható (visszaváltható) csomagolás ösztönzését.

 

Az ágazatot érintő másik nagy kihívás a növényi alapú italok tejnek történő feltüntetése. 13 európai országra kiterjedő kiskereskedelmi értékesítési adatok azt mutatják, hogy a növényi alapú élelmiszerek értékesítése 2022-ben 6%-kal (2020 és 2022 között pedig 21%-kal) nőtt, és elérte az 5,8 milliárd eurót.

A növényi "tej" értékesítési értéke 19%-kal, több mint 2 milliárd euróra nőtt 2020 és 2022 között. 2022-ben a növényi italok 11%-os piaci részesedéssel rendelkeznek a teljes tejkategóriában. A számokat látva a növényi italok piaca tehát egyre komolyabb méretű. A Tej Terméktanács véleménye szerinte ez teljesen rendben van addig, amíg a gyártók, a marketing eszközeivel nem akarják a fogyasztókat megtéveszteni. 

 

Az antibiotikumok használatának szigorítása az emberi gyógyítás hatékonyságát hívatott szolgálni, ezért sok korábbi gyakorlat tilos és büntetendő cselekmény lett. Az agrárfórum résztvevői számára Dr. Gyulay Gyula gyakorló állatorvos, aki maga is húsmarhatartó, ismertette az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának tudományos háttérét és az ennek alapján kialakított új antibiotikum-felhasználási szabályrendszert. A mindenki számra pontosan érthető célból megalkotott új szabályok eredményeként az antibiotikumok használata helyett más megoldásokat kell találni.

 

A legjobb megoldás a megelőzés. Nagyon sok olyan bakteriális fertőzés van, amely megelőzhető.

A legegyszerűbb módja a tisztítás, megfelelően elvégzett fertőtlenítés. Gyakorló állatorvosok beszámolója szerint még mindig nagyon sok olyan állattartó van, aki a fertőtlenítést elhanyagolja, vagy felületesen végzi. Ennek súlyos következményei lehetnek ezért nem ajánlott ezen spórolni se pénzt, se időt.

 

Egy másik megoldás lehet a vakcinázás. Számos betegség megelőzhető, mert sokféle vakcina létezik már a piacon, és nagy értékű állatok esetén különösen jó megoldást jelent.

Az antibiotikumok használatának korlátozása felhívja a figyelmet arra, hogy egy jó kondícióban lévő állatnak van immunrendszere.

 

Ez is sok baktériummal el tud bánni, csak segíteni kell kicsit, például fájdalom- és gyulladáscsillapítók használatával. Korábbi gyakorlatban kényelmi okokból azonnal antibiotikumhoz nyúltak, de ez sokszor felesleges volt.

 

Szintén megoldást jelent az egyes alternatívák használata. Az ásványi anyagok, enzimek, növényi bioaktív anyagok (illóolajok), szerves savak (almaecet, citromsav), probiotikumok (élesztők) használata. Évszázadok óta ismert például az almaecet jótékony hatása az ellenálló képességre, amit felhasználnak mind az ember, mind az állat egészségének megőrzésre. A gödöllői egyetem Állatélettani és Állat-egészségtani Tanszék kutatásának eredménye szerint az almaecetes itatóvíz a pecsenye csirkék humorális és a celluláris immunválasz-készségét egyaránt fokozta. Ebből látszik, hogy számos új, de akár korábbi kutatás alátámasztja azt, hogy a haszonállatok antibiotikum használata nélkül is egészségesen tarthatók. Erre pedig minden állattartónak törekednie kell.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu