Idén minden korábbinál előbb megkezdődtek a tárgyalások a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. A korábbi évektől eltérően nemcsak a bérek számszerűsített értékéről, hanem a különböző előfeltételek, kritériumok megbeszéléséről is tárgyalniuk kell a feleknek egymással. A Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban elmondta: az eddigi egyeztetéseken a munkáltatói és a munkavállalói oldal részéről is elhangzottak különböző javaslatok, amelyek főként a minimálbér és a garantált bérminimum strukturális átalakítására, valamint a minimálbér-irányelvnek való megfelelőség biztosítására vonatkoztak.

 

Mészáros Melinda tájékoztatása szerint az már eldőlt, hogy a továbbiakban is a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma lesz az a szerv, amely egyéb hatáskörök mellett megállapítja az egyes bérelemeket is, és erről kormányrendelet is születik, amelyet a következő napokban hirdetnek ki. Továbbá a korábbi tárgyalásokon

 

meghatározták az irányelvi megfelelőség biztosítására azt a referenciaértéket is, amelyhez viszonyítva szeretnék megállapítani a minimálbért középtávon.

Ez a referenciaérték a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett rendszeres bruttó átlagkereset, amely összeg ugyanakkor nem tartalmaz olyan nem rendszeres juttatásokat, mint amilyen például a jutalom, a prémium vagy az úgynevezett egyhavi, többhavi különjuttatás összege.

 

A Liga Szakszervezetek elnökének elmondása szerint eddig azért nem hangzottak el a felek részéről konkrét számok a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról, mert ez a strukturális átalakítás befolyásolhatja a garantált bérminimum szerepét és jövőbeni kialakításának a módját. Két lehetőség vetődött fel:

A legutóbbi egyeztetésen az érdekképviseletek tízszázalékos minimálbér-emelésre tettek javaslatot. Mészáros Melinda szerint ez egy minimumérték, amelynek meghatározásánál számításba vették a jelenlegi körülményeket, befolyásoló tényezőket. Mint fogalmazott,

 

a minimálbérnek „nemcsak bérjellegű, hanem egyfajta szociális funkciója is van”.

Hozzátette: a Liga elkötelezett abban, hogy a tisztes megélhetést minden dolgozó számára biztosítani kell. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a minimálbér számos szociális juttatásnak az alapját képezi, egyfajta referenciaértékként szolgál például a táppénz vagy a gyed maximumának meghatározásánál, így költségvetési kihatása is van, és közvetetten sokkal több embert érint, mint közvetlenül a munkavállalókat, ezért Mészáros Melinda szerint erre is tekintettel kell lenniük a tárgyaló feleknek.

 

A szakszervezeti vezető közölte: többéves bérmegállapodásban gondolkodnak, amely a 2025-ös, a 2026-os és a 2027-es évet is érintené, és úgy véli, ennek megfelelően kellene megállapítani a béremeléseket is. „Ha a referenciaértéket vesszük alapul, akkor a rendszeres bruttó átlagkereset viszonyításában jelenleg 40-41 százalékos szinten állunk.

 

Az 50 százalékos mértéket szeretnénk elérni, ehhez lépcsőzetesen, de nagyon dinamikusan kellene emelnünk a béreket, így minden évben két számjegyű emelésre lenne szükség” – magyarázta Mészáros Melinda.

 

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a múlt heti Kormányinfón azt mondta Gulyás Gergely, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a munkaadókkal tárgyal majd a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. A kormány is többéves megállapodást szeretne, és a bruttó átlagkeresethez kötnék a minimálbért, a cél pedig az, hogy utóbbi minél magasabb legyen. A minimálbér 250 ezer, a garantált bérminimum 700 ezer ember fizetését határozza meg, Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a kormány szándéka, hogy utóbbi is növekedjen.

 

forrás: infostart.hu