A magyar mezőgazdaság teljesítménye évek óta növekszik, és az elmúlt évben az agrárkibocsátás már elérte a 2720 milliárd forintot, idén pedig tovább bővült a szektor beruházásainak egésze, az év első felében mintegy 17 százalékkal – mondta az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának ülésén Nagy István. A miniszteri meghallgatáson a tárcavezető hozzátette: a nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének 54 százalékát az agrárium adta, a többlet közel 1,7 milliárd euró volt. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exportban 8,3 százalékot tett ki tavaly. A miniszter ugyanakkor jelezte:
Fontos a stabil támogatás
A tárcavezető kiemelte, hogy a nyugodt termelés és a versenyképesség fontos feltétele a támogatási pénzek, azon belül is az előlegek zökkenőmentes kifizetése. A támogatásokról szólva megjegyezte: a hazánknak juttatott közvetlen dotáció eléri a 400 milliárd forintot. Ez mintegy 170 ezer család megélhetéséhez járul hozzá Magyarországon, és közel 5 millió hektár megművelését teszi lehetővé. A versenyképesség javítása érdekében a szaktárca kiemelten kezeli a támogatások ügyét és a támogatások, illetve a támogatási előlegek kiszámítható és zökkenőmentes kifizetését.
Az egyeztetések során a tárca arra törekszik, hogy megőrizzék a magyar gazdák versenyképességét segítő uniós forrásokat.
„A magyar kormány álláspontja egyértelmű: nem kérhetünk többet a gazdáktól kevesebbért” – fogalmazott Nagy István. Ebben a tárgyalási periódusban Magyarország több országgal is jó partneri kapcsolatban van, és egyre több a szövetségesünk az egyeztetéseken. Példaértékű a napi szintű együttműködés a visegrádi négyekkel, de a francia, a spanyol és az olasz tárgyalók is egyetértenek a magyar állásponttal.
A miniszter kitért a közvetlen támogatásban nem részesülő sertés- és baromfiágazat állatjóléti támogatásaira is. Mint elmondta, Brüsszelben 2025-ig jóváhagyták ezeknek a szektoroknak a támogatásait, sőt növelték a rájuk fordítható éves keretet. A sertés esetében ez 10,5 milliárd, a baromfinál 13,2 milliárd forint.
A tárcavezető elmondta, hogy
Ezek közé tartozik a fűszerpaprika-termesztés: a szárítmány-előállítók 500 millió forinthoz juthatnak hozzá, vagy említeni lehet még a tenyészbikák tenyésztésbe állításának, a komlóültetvények létesítésének, a méhészetnek a támogatását, a haszongalambok vásárlását, egy jogcím pedig a viharkárok kompenzálását szolgálja. Kárenyhítő juttatás címén 7,6 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek az idén, a jégkárenyhítő rendszer pedig a korábbi harmadára csökkentette jégkárokat.
Nagy a forrásigényNagy István kitért a mezőgazdasági beruházások fontosságára, mint a további fejlődés és a versenyképesség kulcselemére. A hazai agrárium hitelállománya jelentékeny, 678 milliárd forint lett mára, ami mindössze 1,4 százalékos csődrátával társul. Ez számít a legalacsonyabbnak, az összes ágazatot figyelembe véve. Ez azt mutatja, hogy a gazdák jól használják fel a forrásokat.
A nagymértékű hitelállomány ellenére további forrásra mutatkozik igény a mezőgazdaságban, amit az is jelez, hogy a Vidékfejlesztési Program minden pályázata kimerült. Bizonyos esetekben többszörös, néhol nyolc-tízszeres volt a túligénylés. Ez azt jelzi, hogy a gazdák érzékelik a fejlesztés szükségességét, és élni kívántak a vidékfejlesztési pénzek jelentette lehetőséggel. Erre is reagálva döntött úgy a tárca, hogy 100 milliárd forint hitelösszegig kamattámogatási programot indít, amit a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői gyakorlatilag korlátozás nélkül vehetnek igénybe. A program révén 0,5 százalékos kamatozású hitel vált elérhetővé az agrárvállalkozások számára. A programmal az volt a tárca szándéka, hogy azoknak is lehetőséget teremtsenek, akiknek szándékában állt, illetve áll fejleszteni, de a vidékfejlesztési forrásokról lemaradtak.
Szabályozási változásokA miniszter szerint ugyanakkor fontos volna a termelők kiszolgáltatottságának csökkentése a termékpályákon. A gazdatársadalom széttöredezett, széttagolt, és nálánál sokkal egységesebb felvásárlói rendszerrel kénytelen szembenézni. Indokolt lenne mérsékelni a gazdák felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatottságát, és a szerződési kötelezettség előírása kiválóan működött előbb a meggy-, majd az almatermelők problémáinak kezelésében.
Nagy István a tárca eredményei közé sorolta, hogy július 1-jével, a Nemzeti Földügyi Központba integrálva, létrejött az agrárium saját öntözési igazgatási intézménye, és hogy megszületett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény. Utóbbi egyértelműen rögzíti, hogy az öntözés közérdek. Ma Magyarországon csupán 87,5 ezer hektárt öntöznek, ami „elfogadhatatlan” – fogalmazott.
A törvény célja, hogy a gazdák az eddiginél olcsóbban, kevesebb adminisztrációs előírással és gyorsabb engedélyezési eljárással tudjanak belevágni az öntözésbe. Egészen pontosan, el akarják érni, hogy az eljárás megindítása után 42 napon belül a termelő kezében legyen az engedély, amelynek birtokában megkezdheti az öntözési beruházás megvalósítását.
A miniszter ugyancsak fontosnak nevezte az új állattenyésztési törvényt, amely a 25 éves szabályozást váltotta le, és amely teljes mértékben megfelel az uniós elvárásoknak és a modern kor követelményeinek egyaránt. A tárcánál megkezdték továbbá az ország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) megvalósítását, a hazai agrárkutatási hálózatot pedig megerősítették az Agrárgazdasági Kutató Intézetnek a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központba (NAIK) való integrálásával.
Nagy István tájékoztatott arról is, hogy az idén elindult az ország fásítási programja, és a vadgazdálkodási ütemterv is elkészült. Az élelmiszeripart illetően az agrártárca kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az élelmiszer-hamisítást elkövető személyekkel szemben a büntetőjogi fellépést. Kitért a miniszter az afrikai sertéspestis elleni küzdelemre, ami az állategészségügy, azon belül a sertéságazat fő kihívása a közeljövőben.
