A FruitVeB és a Debreceni Egyetem által szervezett tanácskozáson Apáti Ferenc, a szakmaközi szervezet elnöke röviden vázolta a piaci helyzetet. A magyar meggy 60-70%-át befőttnek dolgozzuk fel, és Németországban értékesítjük. A németek vásárolnak friss konzervmeggyet is tőlünk. Ez az egyoldalú kapcsolat azonban azzal jár, hogy a magyar konzervgyárak sem tudják érvényesíteni a költségeik idei, 20-25%-os megugrását.

 

A meggybefőttet még a tavalyi ár alatt 5-8%-kal tudták lekötni. Ez a sajátos helyzet nem oldható meg termékfejlesztés és a mainál sokkal jobb szervezettség nélkül,

vezette fel a témát Apáti Ferenc. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánhelyettese, Veres Szilvia elmondta, hogy szabadalmaztatott terméket fejlesztettek az egyetemen meggyből, ami további készítmények alapanyaga lehet. Az élelmiszertermelésben a minőség irányába kell elmozdulni, hangsúlyozta.

 

A polci árról indul

Széll István, a Parmen Konzervipari Zrt. ügyvezetője szerint az idén elég nyílt információáramlás volt a hazai meggypiaci szereplők között, bár annak hatékonyságát már megkérdőjelezte. Sokszor egymásnak feszülnek termelők és feldolgozók, pedig mindkét oldal célja, hogy megmaradjon ez az ágazat, hangsúlyozta. A meggykonzerv teljesen kiszolgáltatott a német piacnak, ahol egy előre kigondolt árszinten akarnak vásárolni.

 

AZ UTÓBBI ÉVEKBEN EMELKEDŐBEN VOLT AZ ÁR, DE EZ A FOLYAMAT VISSZAFORDULT, ÉS A TAVALYI 1,79-1,99 EURÓS POLCI ÁR UTÁN 1,29-1,39 EURÓÉRT ADTÁK A KISKERESKEDELEMBEN A MEGGYBEFŐTTET. A MAGYAR KONZERVGYÁRAK PEDIG FUTNAK A SZERZŐDÉSEK UTÁN, ÖRÜLNEK, HA LEKÖTIK A KAPACITÁSAIKAT.

A termesztők azt sem tudják, mennyit kell költeni arra, hogy feldolgozhatóvá tegyék az alapanyagot. Küzdelmes megtisztítani a lerázott meggyet a szennyeződésektől és hibás szemektől. Ráadásul az utóbbi időben a nyersanyag egyértelmű minőségromlását tapasztalták. Ennek kivédésére két optikai válogatót állítottak munkába a Parmennél, amivel három műszakkal számolva összesen 96 ember munkáját lehet kiváltani.

 

Szabó Péter, a Jonaco Kft. ügyvezetője szerint szorosan együtt kell kezelni a két oldal gondjait. Úgy látja, hogy körülbelül 30%-kal nagyobb a hazai gyártókapacitás, mint a piaci igény, a forgalom ugyanis ennyivel esett az utóbbi években. A Jonaco konzervgyárban ezért nagy beruházást végeztek, automatizálták a gyártási folyamatok jó részét, de nem ez a megoldás. A meggytermesztőknek is javítaniuk kell a hatékonyságukon. Szabó Péter is kiemelte a kiszolgáltatott helyzetet. Mint mondta,

 

szezon elején a beszerzők mondanak egy árat, és már csak az a kérdés, hogy mennyivel az alatt tudnak szállítani a magyar konzervgyárak. Ettől a lefelé tartó hazai licittől pedig senkinek sem lesz nagyobb a piaci részesedése.

Még a szüret előtt kötik meg a szerződést a vásárlókkal, azután jön a hazai alapanyag-felvásárlás körüli huzavona. Pedig termesztői szinten 30-40%-os nyereségnek kéne lennie, a feldolgozónál a 8% is elég lenne a gazdaságos működéshez. Végül hangsúlyozta, hogy a meggy­ágazat gondjainak megoldásához kevés a szervezettség meg a kommunikáció, annál nagyobb bajok vannak.

 

Lengyel és szerb versenytársak

A fagyasztott meggy piaca egészen más, mint a konzervmeggyé. A hűtőipar 6-8 ezer tonna alapanyagot dolgoz fel. Ezt az iparágat a lengyel és a szerb meggy uralja 60-80, illetve 50-60 ezer tonnás termeléssel. A fagyasztott meggyet pedig további élelmiszeripari vállalatok (tejipar, sütőipar, cukrászat) vásárolják, kisebb része kerül kiskereskedelmi forgalomba. Schmidt Szilárd, a Berkenye Hűtőház vezetője elmondta, hogy

 

A MAGYAR FAGYASZTOTT MEGGY AZ EURÓPAI FORGALOM 5-6%-ÁT TESZI KI, VAN LEHETŐSÉG A NÖVEKEDÉSRE, DE AHHOZ KIVÁLÓ MINŐSÉG ÉS HATÉKONY MUNKA KELL.

Szerbiában sokkal olcsóbban termesztik a meggyet, mint nálunk, a lengyel termesztők pedig hatékonyabbak, mint mi. A magyar meggy beltartalma ugyan sokkal jobb, mint az Oblacsinszka fajtáé, de csak 5-10 centtel hajlandók többet fizetni érte.

 

Minden feldolgozó nagyon jól ismeri a piacot, és nagy tételben vásárolnak. A Berkenye Hűtőházhoz is érdemes volt fölvenni egy profi kereskedőt az értékesítés szervezésére. A cégnél minden évben próbálnak javítani a minőségen, néhány partnerük már kiemelt üzemként kezeli őket. A meggynél például 30-40 dologra kell figyelni, hogy kiváló legyen a végtermék. Fagyasztott termékeknél az is érdekes, hogy a kiskereskedelem kevésbé igényes, mint az élelmiszergyártók, mondta Schmidt Szilárd. Az üzemben sokat fejlesztettek az utóbbi években, optikai válogatót, röntgengépet állítottak munkába, mert csak akkor tudnak fennmaradni, ha jobbak, mint a versenytársaik.

 

Alapanyagként szigorúbb minőségi követelményeket támaszt a hűtőipar, mint a konzervipar, árban viszont a lengyel és a szerb árszínvonal a meghatározó.

Váratlan nehézségek

A meggytermesztőket is összefogó keceli Fresh Fruit Tész vezetője, Juhos Csaba is jobb árakat remélt az idén, és arra számított, hogy a hozammal sem lesz gond. Egyik várakozása sem valósult meg, ugyanis a jó kezdet ellenére tizedével kevesebb lett az idei termés a tavalyinál.

 

FELÉJÜK RITKA, HOGY A MEGGYSZEDÉST BEFOLYÁSOLNÁ A SOK ESŐ, AZ IDÉN VISZONT EMIATT VOLTAK MINŐSÉGI KIFOGÁSOK A SZEZON ELEJÉN, A VÉGÉRE PEDIG MEGÉRKEZETT A FOLTOS-SZÁRNYÚ MUSLICA. EZ A KÁRTEVŐ TELJESEN VÁRATLANUL ÉRTE A TERMESZTŐKET, KORÁBBAN NEM FORDULT ELŐ AZ ÜLTETVÉNYEKBEN, MOST VISZONT KIVÉTEL NÉLKÜL MINDENÜTT OTT VOLT.

A hazai meggytermesztés nem tud mit kezdeni a hektikus időjárással, mert ilyen árak mellett nem lehet fedett ültetvényeket gazdaságosan működtetni. A fajtaváltás hozhat némi könnyebbséget, de ahhoz is idő kell. Márpedig a Kecel környéki gazdálkodók sorban hagyják abba a meggytermesztést, és a kereslet is csökken. Nem kiút a friss étkezési piac sem, mert olyan drága leszedni a meggyet, hogy cseresznyeáron kéne adni, annyiért pedig nagyon keveset vesznek meg.

A magyar meggybefőtt legnagyobb része német vevőkhöz kerül

 

A meggyágazat gazdasági és szociológiai okokból sorvad: nem látszik a ter­mesztés megtérülése, és a fiatalok nem akarnak a mezőgazdaságban dolgozni. Csak ipari méretekben, hatékony, gépesített ültetvényekben van értelme ma meggyet termeszteni, hangsúlyozta Juhos Csaba.

 

Az alacsony ár problémájával pedig csak a termesztők küzdenek, rajtuk kívül senki nem érdekelt az áremelésben.

Szerinte erősen koncentrálni kéne az értékesítést, hogy alkuképesebbek legyenek a felvásárlókkal. Az is jó lenne, ha növelni tudnánk a meggyfogyasztást, ez az ágazat minden szereplőjén segítene. Az eddigi marketingkampányok nem segítettek ebben. Javítani kell a termesztők hatékonyságát is, aminek termőhelyi akadálya is van. Aki nem tud 15-20 tonnás termést elérni egy hektáron, annak nem érdemes az adott helyen meggyet termeszteni.

 

Az idén 12 500 hektáron termesztettünk meggyet, de ha így megy tovább, öt év múlva feleannyi lesz a termőterület, tette hozzá Apáti Ferenc.

 

Egészségvédő meggykivonat

Az egyik kivezető út a termékfejlesztés lehet, amiről a kerekasztal-beszélgetés során Gálné Remenyik Judit, a Debreceni Egyetem tudományos főmunkatársa beszélt. Kutatásaihoz volt szükség olyan meggykivonatra, amit sokáig és hűtés nélkül lehet tárolni és a gyártási eljárás nem roncsolja a gyümölcsben lévő antocianinokat. Ehhez kifejlesztettek egy ötvenszeres koncentrálási technológiát, és elérték, hogy a sűrítményt nem kell pasztőrözni vagy hűteni, mégis 5-10 évig eltartható. Ez a kivonat önmagában is magas élvezeti értékű, de más termékek alapanyagául is szolgálhat. Száz gramm meggyből 200 milligramm antocianint lehet kinyerni, aminek a piaci értéke 150-200 ezer forint, érzékeltette a módszer jelentőségét a kutató. Ilyen termékekre óriási a kereslet az aromaiparban, ahol a mai igényeknek megfelelően természetes eredetű aromákra próbálnak átállni. Ráadásul ezek az anyagok hatékonyabban csökkentik a vérnyomást és a koleszterinszintet, mint a gyógyszerek, nem beszélve arról, hogy az antocianin-származékokat nem lehet mesterségesen előállítani, legalábbis gazdaságosan nem. A debreceni vizsgálatok szerint az éghajlat erősen befolyásolja ezeknek a vegyületeknek a mennyiségét, sem a nagy meleg, sem a kevés napsütés nem kedvező ebből a szempontból.

 

Nagy jelentőségű lenne, ha elérnénk, hogy megismerjék az emberek a meggy­nek ezt a nagyon hasznos tulajdonságát, és naponta ennénk meggyet, hangsúlyozta Gálné Remenyik Judit. Végül azt is elárulta, hogy nincs ipari partner, aki elvégezné ezt az extrakciót.

 

Lépni kell

Az áttekintéseket követő kerekasztal-beszélgetésen hangzott el a nagy kérdés: van-e esély rá, hogy a hazai konzervgyárak kialakítsanak valamilyen együttműködési formát, szerveződést, hogy jobb piaci helyzetbe kerüljenek.

 

Lehet-e meggybefőtt-értékesítési részvénytársaságot alakítani? Az alapanyag-ellátás kerül veszélybe, ha a kevesebb termés ellenére 180 forintot fizetnek a meggyért a tavalyi 250 forint után, vetette fel Apáti Ferenc.

Szabó Péter nyitott az együttműködésre, véleménye szerint is az iparág érdekeit kell előtérbe helyezni az értékesítésben. Ők a megbízható, hosszú távú gyártásban érdekeltek, és ha csak a kommunikációt sikerülne javítani egy ilyen lépéssel, már az megérné, hangsúlyozta. Viszont senki ne várja, hogy a piac elfogadja az 5-6 tonnás hozamot, akkor lehet továbblépni, ha 12-15 tonnás átlagtermésű ültetvényekről származik a meggy.

 

Juhos Csaba szerint a termesztőknek is meg kell lépniük ezt, hiszen azért lehet olcsón meggyet venni, mert sokan kínálják. A termesztés megújulása sem teljesen reménytelen, vannak olyan fiatal termesztők, akik fel tudnának építeni korszerű üzemeket, ha elég támogatást kapnának hozzá.

 

Széll István arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen lépésre a piac is reagál, illetve egy ilyen szervezetben mindenkinek részt kell vennie. Ha maradnak külön­utasok, akkor nincs hatása a szerveződésnek. Sőt, a termelők is összeállhatnak és megvehetik a konzervgyárat, mondta.

 

Fagyasztott meggynél nem lehet drasztikus áremelésre számítani, vélte Schmidt Szilárd. Szerinte a konzervben sincs erre lehetőség, hiszen helyettesítő termékre lehet váltani, ha túl drága lesz valami. Nagy kihívás még Ukrajna, ahol nagy lehetőségek vannak, és áfonyában már lenyomták a korábbi termelőket.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet