A parlament honlapján elérhető „Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról" szóló törvényjavaslat alapján januártól változtak a munkáltató által fizetendő közterhek mértékei. Az egyszerűsített foglalkoztatás két formájánál is jelentősen nő a napi adóteher. Az eddig érvényes szabályok alapján az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke munkavállalónként a mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka; az alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér egy százaléka volt. Az alkalmi munka adója pár évvel ezelőtt csupán 500 forint körüli összeget jelentett, ami később 1300 forintra emelkedett, ám még így is nagy segítség volt az idénymunkásokat foglalkoztató munkaadónak az adózás szempontjából.

 

Januártól azonban a következő változás lépett életbe a napi adó mértékénél: mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százalékát, az alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százalékát kell megfizetni munkavállalónként. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka napi adója a jelenlegi 1300 forintról 2200 forintra, az alkalmi munka napi adója pedig 2700 forintról 4400 forintra emelkedett. Ez drasztikus emelés akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az inflációkövetővé vált jövedéki adóformák kicsivel több, mint 4, a nyugdíjak pedig 3,2 százalékkal nőnek...

 

Az intézkedés nagyon nehéz helyzetbe hoz számos mezőgazdasági termelőt.

 

A Tolna vármegyében 20 hektáron gazdálkodó Bakó Zsóka a TEOL.hu-nak elmondta: a személyenkénti 900 forintos emelés havonta hatalmas kiadást jelent számukra, különösen a csúcsszezonban, amikor sok idénymunkást alkalmaznak. Mivel könyvelővel végeztetik a bejelentéseket, a valós napi költség eléri a 4000 forintot személyenként. Most azt fontolgatják, hogy nem érdemesebb-e egész évre bejelenteni néhány alkalmazottat, mint idénymunkásokkal dolgoztatni.

 

A változások egyik legnagyobb vesztese egy Fadd környéki szabadföldi szamócaültetvény, amely eddig a vármegye egyik legnagyobb termelői központja volt. Bényi András, a termelői szövetkezet egyik tagja elmondta, hogy az idei évtől már nem foglalkoznak szamócatermesztéssel. „Az eper szedése munkaerő nélkül lehetetlen, de az idénymunkások költségei mellett már nem éri meg folytatni a termelést" – magyarázta.

 

Nagy a felháborodás az Agroinform Menőgazdász Facebook-csoportjában is, ahol ilyen és ezekhez hasonló vélemények fogalmazódtak meg:

 

"Nagyon durva emelés , furcsa, hogy a hírekben nem is igen hallani róla..."

 

"Amilyen tiszta volt a mezőgazdaság pár éve, olyan fekete lesz rövid időn belül..."

 

"Kiváncsi lennék, tényleg több lesz-e a bevételük, vagy csak arra jó, hogy még több kisvállalkozónak veszi el a kedvét a kínlódástól."

 

"Július elsejétől jön még egy csavar: A 120 nap egy évben foglalkoztatási határként megmarad. Csak nem úgy mint eddig, hogy egy munkáltatónál, hanem bárhol összesen. Az meg ha nem figyelünk rendesen, könnyen beleszalad abba, hogy egyszer csak kapod a levelet a NAV-tól, hogy X.Y.-t ezekre a napokra legyél már szíves rendes munkaviszonyos szerződéssel bejelenteni."

 

Mészáros Péter szekszárdi borász más megoldást talált az élőmunkával kapcsolatos költségek kezelésére. Jelentős szőlőültetvénnyel rendelkezik, ahol a metszési munkálatok során alkalmi munkásokra van szükség. Ő vállalkozót bíz meg a munka szervezésével és bejelentésével, aki számlával igazolja a munkát. „A költségeink így is nőnek, mert a vállalkozó az emelkedett napi közterheket beépíti a díjaiba, de ez még mindig egyszerűbb és átláthatóbb megoldás számunkra" – mondta Mészáros.

 

A termelők szerint a költségnövekedés nemcsak az idei évre lesz hatással, hanem hosszú távon is megnehezíti a versenyképességet. A kisebb gazdaságok számára az idénymunka költségei már a megszűnés rémét is felvetik, míg a nagyobbak átgondolják, hogyan tudnák optimalizálni munkaerőigényüket. Az adóemelés egyik legnagyobb kockázata, hogy egyre több termelő dönthet úgy, hogy nem alkalmaz idénymunkásokat, ami súlyosan érintheti az olyan munkaintenzív kultúrák, mint például az eper vagy a szőlő termelését.

 

Forrás: TEOL.hu/agroinform.hu

 

Indexkép: Pixabay