Ritka az olyan év, amikor ne kellene a HR- és pénzügyi osztályok munkatársainak számos változással szembenézniük. Természetesen így van ez 2021-ben is. Alábbi összeállításunkban kigyűjtöttük a legfontosabb adóügyi, a juttatásokat és járulékokat, valamint például a képzési rendszert érintő újdonságokat, amelyek a munkáltatók működését befolyásolják. Csokorba szedtünk jó néhány olyan praktikus információt is, amelyek ismerete szintén nagyban megkönnyítheti a mindennapokat.
 

Több érdekvédelmi szervezet tiltakozása ellenére a bújtatott foglalkoztatásra hivatkozva megváltoztak a katás adózókra vonatkozó szabályok 2021-től. A legfontosabb tudnivaló az, hogy ha egy partnernek 3 millió fölötti összeget számláz valaki az év során, a 3 millió forint fölötti rész után 40 százalék adót kell fizetni. Ezt az összeget a megbízónak, és nem a kisadózónak kell átutalnia a NAV-számlájára.

Ha a katás vállalkozás olyan partnernek számláz, akivel kapcsolt viszonyban áll - azaz például a testvér, szülők cége -, már az első forinttól 40 százalékos különadó terheli a kifizetőt.

Őt terheli viszont a büntetőadó befizetésének kötelezettsége, ha külföldi jogi személytől, illetve a külföldi kifizetőtől érkezik bevétele, ami meghaladja a 3 millió forintot. Ebben az esetben a 3 millió fölötti rész 71,42 százaléka után kell megfizetni a közterhet.

Az idei évvel megszűnt a többszörös katázás lehetősége is: mindenki csak egy vállalkozásban lehet kisadózó.

A kisvállalati adó (kiva) 13-ról 11 százalékra csökken 2021-ben, az árbevételi plafon pedig duplázódik: 2021-ben 3 milliárd forint helyett 6 milliárd forint lesz a felső határ.
 

Mivel december 30-án sem született megállapodás a minimálbér és a garantált bérmiminimum emeléséről, egyelőre továbbra is a 2020-as összegekkel kell számolni. Azaz a minimálbér bruttó 161 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 210.600 forint.

Mivel a minimálbérhez van kötve a gyed, a táppénz és a munka elvesztését követő járadék is, ezek összege szintén nem változik egészen addig, amíg meg nem születik a rendelet a minimálbér új, emelt összegéről.

Az viszont már biztos, hogy emelkedett az egészségügyi szolgáltatási járulék összege: 2021. január 1-től a korábbi 7710 forint helyett már havi 8000 forintot kell fizetniük azoknak, akiknek nincs munkajogviszonyuk vagy hallgatói jogviszonyuk.

A módosult összegű járulékot először január hónapra, 2021. február 12-ig kell megfizetniük az érintetteknek.

Az eredeti tervek szerint a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó a hatéves bérmegállapodás értelmében 2021-ben tovább csökkenne 13,5 százalékra. Csakhogy a makromutatókat jelentősen lerontotta a koronavírus-járvány, így ez a lépés még további egyeztetések témája.

2021.07.01-től lesz hatályos viszont az a változás, amely lehetővé teszi, hogy a csecsemőgondozási díj (CSED) összegének megállapításakor ne az egy napra jutó jövedelem 70, hanem annak 100 százaléka alapján számítsák a napi összeget.
 

Szintén a járványhelyzet hatása, hogy a SZÉP-kártya után 2020 tavasza óta nem kell szochót fizetni, miközben az összesített keretösszeget évi 450 ezer forintról 800 ezer forintra emelték. Ez a kedvezmény 2021. június 30-ig biztosan megmarad, július 1-től azonban a jelenlegi szabályozás szerint ismét meg kell majd fizetni a 15 százalék szja mellett a 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót is.

2021-ben a munkáltató nevére szóló számla alapján béren kívüli juttatásként adómentesen téríthető a védőoltás és a járványügyi szűrővizsgálatok költsége. Ugyanez igaz a bölcsődei, óvodai ellátásokra, szolgáltatásokra, beleértve az étkezési költségeket is.

Az adómentes juttatások között az óvodai-bölcsődei térítés, valamint a kulturális és sportbelépők mellett új elemként adható a távmunkát végző munkavállalók igazolás nélküli térítése is. Ez az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékáig elszámolható tétel várhatóan a járvány időszakát követően is választható marad.
 

2021. január 1-jétől a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások 3 százalékkal emelkednek.

A 13. havi nyugdíj visszaépítésének első lépéseként 2021 februárjában kapják meg az érintettek a januári nyugdíjuk 25 százalékával megegyező összegű pluszjuttatást.

Ha a 2021. január-augusztusi időszakban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke meghaladná a 3 százalékot, 2021 novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.

Ha a 2021-es várható GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, novemberben a nyugdíjprémiumot is oszt majd a kormány. Ez a GDP-növekedés 3,5 százalékot meghaladó mértékének és a 2021 novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehet.

A Magyar Közlöny 2020. december 30-i rendelete megerősítette azt is, hogy a 2021-ben nyugdíjba vonulóknál szolgálati időként kell figyelembe venni azt a biztosítással járó jogviszonyban töltött időt, amely alatt a biztosított a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény alapján mentesült a nyugdíjjárulék megfizetése alól.
 

Fontos változás, hogy 2021. január 1-jétől fordított áfa helyett egyenes áfával kell számlázni a munkaerőkölcsönzést, a munkaerő kirendelést, a személyzet rendelkezésre bocsátását, az iskolaszövetkezetek által számlázott szolgáltatást és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek által számlázott szolgáltatást is.

Kivételt képez, ha a munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása olyan termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő építési-szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul, függetlenül attól, hogy e tevékenység engedélyköteles-e.

Három hónapos türelmi határidő mellett januártól véglegesen kiterjeszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az online számlaadat-szolgáltatás rendszerét a magánszemélyekre és a külföldiek felé kiállított számlákra is.

Júliustól pedig az adóhatóság készíti majd el a vállalkozások számára az áfa-bevallás tervezetét, amelynek adatait az adózónak kell szükség szerint módosítania, és elfogadnia.

A gépjárműadóhoz kapcsolódó hatósági feladatok is átkerültek az önkormányzatoktól a NAV-hoz.

A kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adója (hipa) január 1-jétől a felére csökken, és néhány kivételtől eltekintve illetékmentessé válnak az elsőfokú közigazgatási eljárások.
 

2021. január elsejétől nem indíthatóak a régi Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti kurzusok. A legtöbb képesítést kizárólag iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, 2-5 év alatt.

Több népszerű szakma teljesen ki is került a képzési jegyzékből, amelyet immár Szakmajegyzéknek hívnak, és jelenleg 174 szakmát tartalmaz. (A régi OKJ-ben 766 államilag elismert képzés szerepelt.)

Az ITM és a Digitális Jólét Program keretében működő MI Koalíció közös kezdeményezéseként elindult az MI Kihívás, amelynek keretében százezren végezhetik el ingyen a Bevezetés a Mesterséges Intelligencia világába című online alapozó kurzust.

A képzés célja, hogy megismertesse a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a laikus érdeklődőkkel és az üzleti szféra képviselőivel, valamint segítse azok szélesebb körű elterjesztését.
 

Idén csupán egy munkanap áthelyezéssel kell tervezniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. 2021-ben 5 pihenőnap esik hétvégre. Összesen 7 hosszú hétvége lesz, ebből egy - a húsvéti -négynapos.

A hétvégére eső 5 pihenőnapot figyelembe véve összesen 8 extra pihenőnappal tervezhetnek a munkaerőpiac szereplői.

2021-ben az első félév az iskolákban január 22-ig tart. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. március 31. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2021. április 7. (szerda).

A tanév utolsó tanítási napja 2021. június 15. (kedd). Ekkor kezdődik a nyári szünet, ami 2021. szeptember 1-ig (szerda) tart majd.

A Magyar Államkincstár tájékoztató jelleggel ugyan, de közzétette a családi pótlék érkezésének időpontjait is. Ezek: február 2., március 2., április 6., május 4., június 2., július 2., augusztus 3. és 25., október 4., november 3., december 2., 2022. január 4.
 

A munkáltatók napi működéséhez kapcsolódó fontos információ, hogy bár az országos éves matricák ára 2012, a megyeieké 2015-ös bevezetésük óta nem változott, idén az infláció miatt drágulás történt. A megyei matricák ára személygépjárműre 5000-ről 5200 forintra nőtt, az éves autópályamatrica díja pedig 42.980 forintól 44.660 forintra emelkedett.

Nőttek a postai díjak is. A legfeljebb 50 grammos, belföldi, közönséges levél feladásának díja 10 forinttal 145 forintra emelkedett, egy maximum 50 grammos elsőbbségi levélért pedig 15 forinttal többet, 200 forintot kell fizetni januártól.

A már megszokott rózsaszínű keresőképtelenségi igazolásokat új nyomtatvány váltja fel 2021. január 1-től. Ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, a nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni.

hrportal.hu