Az a beszűkülő értékesítési lehetőség, ami 2022-ben elindult, 2023-ban is folytatódott, sőt még rosszabb lett a helyzet – fotó: pixabay.com

 

Itthon még tartja magát a méhészeti szakma, míg a nyugati országokban egy olyan átalakulás zajlott le, aminek a következtében súlytalanná vált az ágazat, sok a másodállásban, pár családdal méhészkedő gazda. A hazai szakma képviselő minden lehetséges eszközzel szeretnék megakadályozni azt, hogy a magyar méhészek is erre a sorsra jussanak – többek között erről is beszélt a Kossuth Rádió kora reggeli műsorában Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezetője.

 

Elmondta: ha az összes mézmennyiséget vizsgáljuk, akkor az elmúlt két évben ugyanannyi termett, azonban más-más mézfajtákat kell kiemelni: míg 2022-ben az akáctermés sikerült jobban, addig 2023-ban a napraforgómézzel lehettek elégedettek a méhészek. A napraforgó sok esőt kapott a fejlődési szakaszában és júliusban, virágzáskor meleg idő volt.

Az a beszűkülő értékesítési lehetőség, ami 2022-ben elindult, 2023-ban is folytatódott, sőt még rosszabb lett a helyzet.

 

Magyarország mézből exportorientált ágazat, ráadásul sokkal kevesebbet fogyasztunk el idehaza, mint amennyit megtermelünk, ezért az unión belül kétharmadát a megtermelt méznek el kell adnunk, viszont a Nyugat-európai mézkiszerelő cégek korábban előszeretettel vásárolták a magyar mézet, de teljesen áttértek a kínai és ukrán mézre, ezért értékesítési problémák merültek fel – fogalmazott az elnök.

 

Ezt azzal érzékeltette, hogy 2021 és 2022 között negyven százalékkal kevesebb mézet exportáltunk, de a megelőző év augusztásig is negyven százalékkal kevesebb méz ment ki, mint például öt évvel azelőtt. Ebből egyértelműen következik, hogy nagyon sok méhész nem tudta/tudja eladni a mézét. Ebben az esetben nem csak az alacsony felvásárlási ár jelent gondot, hanem a kereslet nagyfokú hiánya is.

A legjobb mézünk 2023-ban a napraforgó lett, amit a mézfogyasztást ösztönző kampány keretében sokan megismerhettek – fotó: pixabay.com

 

A legnagyobb veszély a főállású méhészeket fenyegeti, azokat, akik nem üvegben, hanem hordóban értékesítenek. Ők azok, akik miután felélik az összes tartalékukat, abbahagyják a termelést. Ezzel szemben a másodállású méhészek nincsenek ekkora bajban, hiszen őket a főállásuk eltartja. Bross Péter a változásban reménykedik, hozzátéve, hogy szerinte a kialakult helyzet okai ismertek, és nem kimondottan Ukrajna jelenti a problémát, hanem Kína.

A termelői méz korlátlan ideig eltartható, és megőrzi vitamintartalmát

 

Az unió 120 ezer tonna mézet importál egy évben, aminek a fele kínai méz. Valójában ez nem is méz, amit laboratóriumi eredmények is bizonyítanak: a makro-, mikroelemek, flavonoidok, virágpor összetétel alapján kiderül, hogy nem természetes mézről van szó. A nyomon követés érdekében uniós jogszabályokat kellene módosítani – ahogy az már más élelmiszereknél működik.

 

"Fogalmunk sincs, hogy mely kínai méhészek állították elő azt a 20 tonnás tételt, ami az unióba érkezik. Ha az unió illetékesei ellátogatnának Kínába, akkor a mintavételek során kiderülne, hogy az adott üzem nem vásárolt annyi mézet, mint amennyit eladott" – mondta Bross Péter.

 

forrás: agroinform.hu