A végével kezdeném: az általános munkarend szerint munkát végző szellemi munkaerő és a fizikai állomány több műszakos munkarendje, speciális munkaidő-beosztása közötti eltérés objektív oka lehet az Ön által írt különbségtételnek.

A „csúsztatás” nem jogi fogalom, a gyakorlati tapasztalatok szerint két esetben is használják ezt a kifejezést, ezért kétféle irányból közelíteném meg a kérdést azzal, hogy pontosabb választ csak a részletek ismeretében lehetne adni.

(1) A Munka Törvénykönyve alapján a rendkívüli munkáért ellentételezés jár, amely (a) a teljesített túlóra idejére járó alapbéren felül bérpótlékot jelent vagy (b) a bérpótlék helyett fizetett szabadidő jár (pihenőnapon teljesített túlóráért szabadidőn felül bérpótlék is járhat). Amennyiben tehát az Ön esetében a „csúsztatás” azt jelenti, hogy a 8 óra rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként a korábbi gyakorlat szerint a teljesített túlórával megegyező tartamú szabadidőt kapott, most viszont szabadidő helyett „csak” kifizetik a túlórát, akkor ez a munkáltató jogszerű döntése lehet. Ehhez az Ön munkaszerződése, valamint az esetlegesen alkalmazandó kollektív szerződés alapján azt kell megvizsgálni, hogy volt-e a munkáltatónak választási lehetősége arra nézve, milyen módon ellentételezi a rendkívüli munkavégzést: kizárólag bérpótlékkal vagy szabadidővel (is). Amennyiben pedig csak bérpótlékot fizet a túlóráért, az is figyelembe jöhet, hogy a munkaidő-beosztás szabályait betartja-e a munkáltató (pl. beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 12 óra, heti munkaidő legfeljebb 48 óra, pihenőidő kiadása stb.).

(2) A csúsztatás másik gyakori jelentése, hogy a korábban közölt munkaidő-beosztást a felek közös megegyezéssel módosítják. Itt a kiindulási pont, hogy a már közölt munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felüli munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül. A munkáltató osztja be a munkaidőt, és jogosult azt egyoldalúan módosítani is, de ez utóbbi időben korlátozott: a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával lehet módosítania. Ha 96 órán belül van, akkor a módosításhoz a munkavállaló együttműködése (közös megegyezés) is kell. Így adott esetben a munkáltató akár azt is elkerülheti, hogy túlóra keletkezzen. Ha tehát az Ön esetében ténylegesen nem a túlóra ellentételezéséről van szó a „csúsztatás” alkalmazásánál, hanem arról, hogy a munkaidő-beosztást kívánja a munkáltató módosítani a már teljesített munkavégzés időtartama miatt (pl. hogy ne legyen munkaidő-beosztástól eltérő vagy munkaidőkereten felüli munkavégzés), akkor a fenti korlátok betartását kell vizsgáln. 

hrportal.hu