Felértékelődő szociális ellátások és munkavállalói jogok

2021. augusztus 03. 08:37
A közel 200 millió tagot számláló Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség tíz országban, több, mint 12 ezer főt kérdezett meg arról, hogyan változott meg az értékítélete a járvány kezdete (2020 márciusa) óta olyan kérdéseket illetően, melyek munkavállalói jogaikkal kapcsolatosak, megélhetésüket befolyásolják.
Felértékelődő szociális ellátások és munkavállalói jogok

A koronavírus okozta világjárvány hatására a munkaerőpiac jelentősen átrendeződött. Rengeteg ember kényszerült munkahelyet, sőt szakmát váltani, az irodai munka pedig az emberek otthonába helyeződött át. Az egészségügyi és szociális ellátási rendszerek világszerte megméretettek a váratlan nyomás alatt.

A közvélemény kutatásban résztvevő tíz ország (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Ausztrália, Brazília, India, Indonézia, Japán, Mexikó és az USA) állampolgárai körében 2021 júniusában készült a felmérés. A megkérdezetteket arra kérték, hogy gondoljanak vissza a 2020 márciusa előtti időszakra válaszaik megadásánál. Vajon hogyan változott a közvélemény a pandémia hatására ezekben az országokban a munkavállalói jogok fontosságának megítélése szempontjából? Az emberek válaszai alapján az első négy munkavállaló jog, melynél a legtöbb ember úgy vélekedik, hogy ezek a világjárvány hatására még fontosabbá váltak számukra, mint azelőtt, sorrendben a következők:

1.      Megfizethető hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz (a válaszadók 58% ítéli meg fontosabbnak most, mint a pandémia előtti időszakban)

2.      Munkanélküli segélyhez való hozzáférés (53%)

3.      A tisztességes minimálbérhez való jog (51%)

4.      Fizetett betegszabadság (51%) 

arton24681-167ad.png [md-600]

Továbbá a megkérdezettek 43%-a véli úgy, hogy a magasabb béreket és jobb munkafeltételeket elősegítő kollektív tárgyalásokhoz való jog fontosabb lett számukra a világjárvány alatt. A válaszadók 31% vélte úgy, hogy most meghatározóbb a szakszervezetekhez való csatlakozás jelentősége, illetve 22%-uk ítélte meg úgy, hogy a sztrájkhoz való jog fontosabb lett számára, mint ahogyan azt a pandémia kezdete előtt gondolta. Ezen felsorolt munkavállalói jogok a válaszok tükrében rámutatottak arra - hogy bár ezek preferenciája a pandémia hatására nőtt -, jelentőségük azelőtt is aránylag magas volt a megkérdezettek körében.

A szakszervezethez való csatlakozás jelentőségének növekedése az indiai (42%) és az indonéz (45%) válaszadók körében kapta a legnagyobb növekedést mutató értékelést, miközben a franciák (18%), a japánok (21%) és a britek (21%) körében kevesebben gondolták úgy, hogy a világjárvány növelte a szakszervezethez való csatlakozási vágyukat. Ez az eredmény azonban annak is betudható, hogy ezekben az országokban már a pandémia előtt is jóval fontosabbnak ítélték meg a szakszervezeti tagságot.

Az eredmények rámutatnak arra, hogy a kutatási minta országai közül India, Indonézia és Brazília lakosai érezték úgy leginkább, hogy a Covid-19 hatására sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a munkavállalói jogoknak, mint azelőtt. A legkevésbé pedig Franciaország, Japán és Nagy-Britannia lakói gondolták úgy, hogy ezen jogok gyakorlása iránti vágyuk nagyobb mértékben megnőtt volna a világjárvány hatására (- itt is azért, mert a munkavállalói jogok fontossága már a pandémia előtt is kimagasló volt).

Összegezve megállapítható, hogy a kutatásban vizsgált munkavállalói jogokat a megkérdezettek 44%-a ítélte meg most fontosabbnak, mint a pandémia előtt, amely rámutat a szociális rendszerek sérülékenységére és a munkavállaló jogok javításának igényére világszerte.

 

www.liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Ismét változnak az otthoni munkavégzés szabályai

2021. július 06. 08:02
2021. július 2. napján megjelent a 126. számú Magyar Közlöny, melyben helyet kapott a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. kormányrendeletet módosító 393/2021. kormányrendelet is. A változások lényegét az alábbiakban foglaljuk össze.

Jogos adatkezelési érdek a munkaviszonyban

2019. július 15. 09:09
Az Európai Unió 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adat abban az esetben kezelhető, amennyiben annak legalább egy, a rendelet 6. cikkében nevesített jogalapja van. Ilyen jogalapnak minősülnek az érintett hozzájárulása, a szerződés teljesítése, a jogos vagy létfontosságú érdek, jogi kötelezettség teljesítése, valamint a közérdek vagy a közhatalmi jogosítvány gyakorlása. Tekintettel arra, hogy a jogos érdek a személyes adatok kezelésének a munkaviszonyban is egyik leggyakoribb alapja, ennek részleteit az alábbiakban mutatjuk be:
Az Európai Unió 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adat abban az esetben kezelhető, amennyiben annak legalább egy, a rendelet 6. cikkében nevesített jogalapja van. Ilyen jogalapnak minősülnek az érintett hozzájárulása, a szerződés teljesítése, a jogos vagy létfontosságú érdek, jogi kötelezettség teljesítése, valamint a közérdek vagy a közhatalmi jogosítvány gyakorlása. Tekintettel arra, hogy a jogos érdek a személyes adatok kezelésének a munkaviszonyban is egyik leggyakoribb alapja, ennek részleteit az alábbiakban mutatjuk be: