A törvény különbséget tesz a két fél között abban a tekintetben, hogy munkavállalói oldalról minimális feltételt határoz meg az érdekmúlásból fakadó felmondási jog gyakorolhatóságára, míg munkáltatóként a munkavállaló egzisztenciális védelmére alapozottan számos kötelezettséget rögzít, mint például a munkáltató indokolási kötelezettsége, a végkielégítés fizetésének és a felmentési idő biztosításának kötelezettsége, valamint a különböző felmondási tilalmak és korlátozások.

A felmondási tilalmak két csoportja

Az Mt.- ben foglalt szabályok szerint két csoportra oszthatóak a felmondási tilalmak. Az abszolút felmondási tilalmak körébe tartoznak azon esetek, amelyben nem szűnhet meg a munkajogviszony és nem is közölhető munkáltatói felmondás, míg a relatív felmondási tilalmak csoportjában azon tényállások szerepelnek, amelyek időtartama alatt bár nem szűnhet meg a munkajogviszony, viszont közölhető a munkáltatói felmondás.

Az abszolút felmondási tilalmakat az Mt. 66.§ (3) bekezdése ismerteti, ide tartoznak a következők:

- a várandósság

- a szülési szabadság

- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés

- a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónapnak a tartama

A fenti esetekben tehát egyáltalán nem nyújtható át felmondás a munkáltató részéről, későbbi időpontra vonatkozóan sem.

Ezzel szemben a relatív tilalmak csoportjába ezek az esetek tartoznak az Mt. 68.§ (2) bekezdése szerint:

- a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év

- a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség

- a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság

Ezekben az esetekben tehát átadható a felmondás, azonban a felmondási idő csak az ok megszűnését követő napon kezdődhet, ennek megfelelően a munkajogviszony megszűnése is a fenti esetek időtartamának lejárta utánra tehető.

A fentieken kívül, amennyiben a felek erről előzetesen a munkaszerződésben megállapodtak, legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony szintén nem szüntethető meg felmondással.

A várandósság

Az Mt. tehát egyértelműen kimondja, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkavállaló munkaviszonyát a várandósság időtartama alatt. Azonban fontos feltételt is állít ehhez a törvény, miszerint a várandósság körülményére, mint felmondási tilalomra csak akkor hivatkozhat a dolgozó, amennyiben erről munkáltatóját tájékoztatta. Ez azt jelenti, hogy ezen tájékoztatás hiányában a munkáltató felmondása nem válik jogellenessé ebben az időszakban sem. Nem szól azonban arról a törvény, hogy a tájékoztatásnak már a felmondást megelőzően meg kell történnie, hiszen fennállhat az az eset is, hogy a felmondás pillanatában még a munkavállaló előtt sem ismert várandóssága. A Legfelsőbb Bíróság eddigi gyakorlata szerint, amennyiben a munkavállaló nem tud várandósságáról és a felmondás közlése ekkor történik, a felmondás így is jogellenes lesz. Az Mt. ezért tartalmaz még egy lényeges szabályt ehhez, miszerint a felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

A gyermekszületéshez köthető szabadságok

A munkáltató a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt sem mondhat fel, vagyis nem nyújthatja át felmondó levelét. Fontos tudni azonban, hogy abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, a védelem csak az anyát illeti meg, annak okán, hogy a gyermek születését követő időszakban a gyermek gondozásában általában az anyának van nagyobb szerepe.

A gyermek 3 éves koráig tartó időszakban a munkáltatói felmondás szabályai eltérően alakulhatnak, amennyiben az anya megszakítja (nem veszi igénybe) a fizetés nélküli szabadságot, ennél fogva ezt részletesen a felmondási korlátozás című részben fejtjük ki.

A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés

A törvény a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítésének tartama alatt sem engedélyezi a munkáltatói felmondás közlését. Azt, hogy kik tartoznak ebbe a védelem alatt álló csoportba, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rögzíti, miszerint annak tagjai:

- a közkatona (rendfokozat nélküli),

- tisztesi rendfokozatú katona,

- altiszti rendfokozatú katona,

- tiszti rendfokozatú katona,

Feltéve, hogy meghatározott ideig - szerződés alapján - önkéntes műveleti tartalékosként vagy önkéntes védelmi tartalékosként vállalja a katonai szolgálatra rendelkezésre állást és a tényleges katonai szolgálatot.

Az emberi reprodukciós eljárás

A várandóssághoz kapcsolódóan a magyar munkajogban már 2007. óta szerepel az emberi reprodukciós eljárásban való részvétel is, mint felmondási tilalom.

Az Eütv. 166. § (1) bekezdése szerint emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás:

- testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,

- a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel,

- ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,

- embrióadományozással végzett embrióbeültetés,

- a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer

Mivel az emberi reprodukciós eljárással, mint felmondási tilalommal kapcsolatban az elmúlt években kérdésként felmerült, hogy férfiakra is alkalmazható- e, valamint hogy milyen időtartamban lehet megállapítani annak kezdetét és végét, így az Mt. jelenleg pontosan meghatározza ennek formáját. Így az emberi reprodukciós eljárás során a felmondásra vonatkozóan védelem csak nőt illethet meg, és csak az eljárás megkezdésétől számított 6 hónapos időtartamban.

A várandósságra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan ebben az esetben is irányadó a 17/2014. (V.30.) Alkotmánybírósági határozat, amely kimondja, hogy a felmondás jogellenességének megállapításához nem szükséges már a felmondás közlését megelőzően tájékoztatni a munkáltatót a védelem fennállásáról.

A munkáltatói felmondás visszavonása

Amennyiben a várandósság, vagy az emberi reprodukciós eljárás fennállására vonatkozó tájékoztatás a felmondás után történik meg és ezáltal a munkáltató visszavonja felmondását, a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. Így meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát, valamint az ezt meghaladó kárát is, azonban az összeg számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

Forrás: ado.hu