A hazai mezőgazdaság 2019-es teljesítményének főbb számai:

• Gabonából 2,5 millió hektárról közel 16 millió tonna termést takarítottak be.
• Búzából az előző évinél 1 százalékkal kisebb területen (1 millió hektár) 2,3 százalékkal többet, 5,4 millió tonnát arattak.
• A kukorica betakarított területe 9,4, termésmennyisége, 3,8 százalékkal nőtt.
• Az olajos magvak termőterülete 8,1 százalékkal lett kisebb lett.
• Cukorrépából 823 ezer tonnát, az előző évinél 14 százalékkal kevesebbet termeltek.
• A betakarított burgonyatermés több év csökkenés után nőtt, 344 ezer tonna volt.
• A zöldségfélék mennyisége 1,8 százalékkal, 1493 tonnára mérséklődött.
• A gyümölcsfélék mennyisége (733 ezer tonna) 21 százalékkal kevesebb volt az előző évinél, a barackféléken és a dión kívül az összes gyümölcsfaj terméseredménye csökkent.
• A szőlőtermés 2019-ben 457 ezer tonna volt, 14 százalékkal volt kisebb a 2018-as termésnél.
• 2019 decemberében 2,7 százalékkal több szarvasmarhát (909 ezer darabot) tartottak a gazdaságok, mint egy évvel korábban.
• A sertések 2,6 milliós állománya 8,3 százalékkal kevesebb az előző évinél.
• A baromfiállomány 1,1 százalékkal, 39,3 millióra mérséklődött, ezen belül viszont a tyúkállomány 0,7 százalékkal nőtt, ez 30,9 millió tyúkot jelent.

Az ábra vízszintes (x) tengelye a kibocsátási érték előző évihez viszonyított változását, a függőleges (y) tengely pedig a hosszú távú trendtől való eltérést mutatja. A hosszú távú trend meghatározása az elmúlt 10 év lineáris trendfelvételével történt. Ez alapján négy lehetséges pozíciót vehetnek fel a mutatók értékei: trend fölötti és növekszik, trend fölötti és csökken, trend alatti és növekszik, trend alatti és csökken (Forrás: KSH)

A KSH elemzése szerint a termelési tényezők (vagyis a felhasznált föld, tőke és munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és termékáraitól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is nagyban befolyásolta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozik.

A termelési tényezők jövedelme 2019-ben 1262 milliárd forint volt, 3,4 százalékkal nagyobb az előző évinél. A nettó vállalkozói jövedelem vegyes típusú, a gazdálkodó és családja (a nem fizetett munkaerő) munkájának ellenértékét és a gazdasághoz tartozó föld és tőke hozadékát együttesen mutatja. Értéke 2019-ben 0,5 százalékkal nőtt, összesen 705 milliárd forint volt.

Az elemzés készítői megjegyzik: uniós csatlakozásunkkal a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül megnőtt a támogatások aránya. Az elsősorban az időjárástól függő kibocsátás ingadozása a jövedelem alakulását is nagyban befolyásolja. A jó hozamú években a támogatások szerepe a jövedelem összetételében csökken, 2019-ben 79 százalék volt ez az arány.

2019-ben az éves munkaerőegységben (ÉME) kifejezett élőmunka-felhasználás 359 ezer ember mezőgazdasági tevékenységének felelt meg, ez 8,4 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. A nem fizetett munkaerő felhasználása (241 ezer ÉME) tovább mérséklődött, 2019-ben 9,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A fizetettmunkaerő-ráfordítás 2012-től folyamatosan emelkedő tendenciája 2017-ben megállt, a csökkenés 2019-ben is folytatódott. A nem fizetett munkaerő egyre kisebb felhasználásának egy részét fizetett ráfordítással pótolták a gazdálkodók. A mezőgazdasági termelők 2019-ben 426 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, 6,9 százalékkal többet, mint az előző évben.

Az Eurostat három jövedelemmutatót határozott meg a tagországok teljesítményének egymáshoz viszonyított, illetve az időbeli változások vizsgálatára. Ezek közül a leggyakrabban használt az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó, mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem, az „A” mutató, amely 2019-ben 7,7 százalékkal nőtt az előző évihez képest.

A régiók mezőgazdasági területének nagysága és termelési adottságai különbözőek, így kibocsátásuk is egyenlőtlen képet mutat. Mezőgazdasági területéhez képest számottevően magasabb aránnyal részesedik

• Dél-Dunántúl az országos gabonakibocsátásból,
• Budapest és Pest a gyümölcsfélék és burgonya,
• Nyugat- és Dél-Dunántúl a bor,
• Közép- és Nyugat-Dunántúl az egyéb növényi termékek kibocsátásából.

A területileg legnagyobb alföldi régiók szerepe kiemelkedő a mezőgazdasági termelésben: folyó alapáron a teljes kibocsátás közel felét adják (46 százalék), ezzel szemben a kis területű Budapest és Pest régiók együttesen a kibocsátás csupán 7,4, a hegyvidékekkel tarkított Észak-Magyarország pedig 7,6 százalékát.

A növénytermesztés, az állattenyésztés, illetve a szolgáltatás és másodlagos tevékenységek megoszlása alapján a régiók között nagy az eltérés. A növénytermesztés aránya Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon meghaladta az országos átlagot (57 százalék), míg az állattenyésztés és az állati termékek súlya Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Alföldön volt átlag (36 százalék) feletti.

2019-ben az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás nőtt. Magasan átlag feletti volt a növekedés a Nyugat-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon, Dél-Alföldön, és jelentősen elmaradt Észak-Magyarországon.

Mely régió teljesít átlag felett?

2019-ben a vállalkozói jövedelem értéke egy hektár mezőgazdasági területre vetítve átlagosan 133 ezer forint jövedelmet jelentett. A fajlagos mutató régiónként tág határok (60 ezer és 180 ezer forint) között mozgott: Dél- és Észak-Alföldön kiugróan magas volt, Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúlon az átlag körül szóródott, a többi régióban jóval elmaradt az átlagostól. A magasan az átlag felett teljesítő két régió együttesen az összes növénytermesztési és az összes állattenyésztési kibocsátás egyaránt közel felét (46-47 százalékát), a gyümölcstermesztési kibocsátás 50, a kertészeti 68 százalékát adta.

2019-ben az egy állategységre vetített vállalkozói jövedelem átlagosan 320 ezer forint volt. A fajlagos mutató nagysága a régiókban nagyobb határok (140 ezer és 380 ezer forint) között szóródott, mint az egy hektárra jutó jövedelemé. A mutató Dél- és Észak-Alföldön kiemelkedő volt, Nyugat-Dunántúlon is valamivel az átlag fölött alakult, a többi régióban elmaradt az átlagostól. Az átlagon felül teljesítő három régió együttesen az összes növénytermesztési és az összes állattenyésztési kibocsátás 58 és 60, az élőállat-kibocsátás 62, míg az állati termékek kibocsátásának 56 százalékát adta.

Az Európai Unió 28 tagállamára elkészült második előrejelzés szerint 2019-ben a közösség mezőgazdasági kibocsátásának értéke 443 milliárd euró volt, az egy évvel korábbinál 2,0 százalékkal több. Az érték 51 százalékát a növényi termékek, 40 százalékát az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta. A növénytermesztés kibocsátása 1,5, az állattenyésztésé 2,7 százalékkal emelkedett 2018-hoz képest.

A fehérjenövények kivételével az összes ipari növény, a bor, valamint a gyümölcsfélék kibocsátása visszaesett, a gabonafélék, a kertészeti termékek és burgonya kibocsátása növekedett a legnagyobb mértékben. Az élő állatok közül a sertés kibocsátása nőtt leginkább (13 százalék), a szarvasmarháé visszaesett (3,6 százalék).

Élen a franciák és a németek

A mezőgazdasági kibocsátás rangsorában Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság állt az élen, ezek a tagállamok a teljes uniós kibocsátás 61 százalékát állították elő 2019-ben. Közülük az Egyesült Királyságban 50 százalék fölötti aránnyal az állattenyésztés dominál, a többiben a növénytermesztés a meghatározó. Olaszország kibocsátási szerkezetében a legmagasabb a szolgáltatás és másodlagos tevékenység aránya az összes tagország között.

Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő 2019-ben, részesedése 2018-hoz viszonyítva nem változott: a növényi termékek 2,1, az állatok és állati termékek 1,8 százalékát adta hazánk. Gabonaféléből az unió kibocsátásának 4,7 százalékát termeltük meg. Iparinövény-kibocsátásunk még jelentősebb, a közösségi kibocsátás 5,4 százaléka, elsősorban az olajos növények termesztésének köszönhetően.

A 2019. évi előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása növekedett, de értéke nem érte el az elmúlt tíz év trendjét. Szlovákiában, Spanyolországban, Franciaországban csökkent a kibocsátás, az ő értékük trend alatti. Magyarország kibocsátása szintén növekedett, de elmaradt az elmúlt tíz év trendjétől.