Kis Miklós hozzátette: az Európai Unió mezőgazdasági célkitűzéseivel egyetért a kormány, de az azokhoz rendelt eszközöket nem tartja célravezetőnek.

 

Magyarország az uniós agrárcélokat támogatja, de a Bizottság által javasolt eszközökkel nem tud egyetérteni. A többi jelentős agrártermelő országgal együtt abban vagyunk érdekeltek, hogy a mezőgazdaság számára elérhető uniós források ne csökkenjenek – hangsúlyozta Kis Miklós, az új Közös Agrárpolitika alakulása kapcsán szervezett konferencián, Budapesten.

A kormány agrárpolitikája ehhez igazodva továbbra is minden eszközzel a versenyképesség növelését, a rendelkezésre álló támogatások minél hatékonyabb felhasználását, illetve a források megőrzését, a gazdálkodók érdekeinek érvényesítését tűzte ki céljául.

Kis Miklós a támogatási lehetőségek kapcsán a Vidékfejlesztési Program eredményeire és a tisztán nemzeti forrásból finanszírozott agrártámogatásokra is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett arra is, hogy az uniós pályázatokon forrást nyert gazdálkodók a beruházásaik zömét várhatóan az idén valósítják meg, ami további szemmel látható eredményeket mutat majd a mezőgazdaságban.

A következő időszakban elengedhetetlen, hogy a források megőrzése mellett a gazdasági növekedés legalább a jelenlegi szinten maradjon, illetve javuljon. A kormány az európai uniós növekedési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeit kívánja megteremteni. A most megvalósuló beruházások is jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az agrárvállalkozás termelése erősödjön, ezzel biztosítva versenyképességüket.

Zsebükbe nyúlnak a tagállamok?

Egyelőre a legutolsó fejlemény a Közös Agrárpolitika ügyében az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának áprilisi jelentése, azóta a munka a háttérben zajlik – mondta el lapunknak Kis Miklós. Az államtitkár hozzátette: alapvetően a májusi EP-választások eredménye, és az azt követő folyamatok döntik majd el azt, hogy milyen irányba megy tovább a Közös Agrárpolitika sorsa.

Erre, vagyis a megnövelt befizetésre a tagállamok többsége hajlandó, hiszen a 27 tagállamból 22 már jelezte, hogy számára elfogadható ez a forgatókönyv – köztük Magyarország is. „A 22 azonban kevés, hiszen ilyen döntést csak az összes tagállam beleegyezésével lehet hozni. Kérdés, hogy a többi tagállam meggyőzhető-e ezen a téren” – jegyezte meg Kis Miklós.

 

 

Más alapok terhére

Ha a többletbefizetés nem kap egyöntetű támogatást, akkor máshonnan lehet még forrást találni. Az államtitkár elmondta: az eddigi javaslat alapján a migrációs alap, és az úgynevezett Horizon 2020 alap lehet az, ahonnan esetleg pénzt lehet szerezni a mezőgazdaság támogatására. Ezeken a területeken ugyanis az Európai Bizottság nagymértékű emelésre tett javaslatot, és elképzelhető, hogy egy új összetételű döntéshozói kör másképp láthatja a helyzetet, vagyis ezekből az alapokból juttatni lehet a gazdák céljaira.

A harmadik területet a monetáris eszközök forrásai jelentik. Ezekből az eurót bevezetett országok támogatása történik, de mivel Magyarország a jelek szerint nem kívánja ma még bevezetni az eurót, ezért ezekre a pénzekre sem jogosult. Felmerülhet tehát, hogy ennek az összegnek is megnyílhat az útja a Közös Agrárpolitika rendszere felé.

Versenyelőny a GMO-mentesség       A GMO-mentes politikánk eredményeként soha, egyetlen génmódosított növény sem került köztermesztésbe hazánkban, azt jelenleg is teljeskörűen tiltjuk – mondta Nagy István, miniszter az Agrárminisztériumban megtartott GMO-tematikus napon. A rendezvény fő témája a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos európai uniós és hazai szabályozás volt.   Magyarország kiváló ökológiai adottságokkal rendelkezik a korszerű mezőgazdasági termelés kialakításához, a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállításához – jelentette ki a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességének fokozása érdekében a GMO-mentesség óriási lehetőséget jelent. A szaktárca vezetője kiemelte, a hazai GMO-mentes stratégia nem változik, és Magyarország továbbra is kiáll az Alaptörvényben meghatározott célért, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentességéért. Nagy István emlékeztetett: Magyarország a kezdetektől fogva határozott GMO-mentes politikát folytat. Ezzel összhangban a Magyar Országgyűlés 2006-ban az akkori összes parlamenti párt egyetértésével, országgyűlési határozatban döntött Magyarország GMO-mentes stratégiájáról. 2012. január 1-jétől pedig már alkotmányos szintű védelmet is kapott a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége. Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, amelyet egyebek között genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal kívánunk biztosítani. 2013 óta pedig a Büntető Törvénykönyvben új tényállásként szerepel a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése. Az agrárminiszter kijelentette: Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-exportőre, hiszen évente közel 100 ezer tonna vetőmagot értékesítünk exportpiacainkon. „Számos intézkedéssel biztosítjuk, hogy sem a Magyarországon megtermelt vetőmagok és szaporítóanyagok, sem a hazai mezőgazdasági termelésből származó növényi alapanyagok ne tartalmazhassanak szennyeződésként sem GMO-t. A Nébih ennek érdekében rendszeres ellenőrzéseket végez. Nemcsak a vetőmagok ellenőrzése szigorú, hanem az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére is nagy hangsúlyt fektetünk. Azonban, míg az élelmiszerek esetében elmondható, hogy GMO-t tartalmazó élelmiszerek gyakorlatilag nem fordulnak elő, addig a szójatermékek kapcsán más a helyzet. Saját termelésből nem tudjuk kielégíteni szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényünket, ezért szójából importra szorulunk. Pozitívum viszont, hogy a KAP támogatásai között jelen van a szálas- és szemes fehérjetakarmányok termeléshez kötött támogatása is. Ez a GMO-mentes szója és a GM szója kiváltására alkalmas, alternatív fehérjeforrások termelésének mennyiségi növelését jelentheti.

Átmeneti időszak jön

Kis Miklós elmondta: ami már ma is biztos, az a csúszás, vagyis, hogy az eredeti elképzelésekkel és menetrenddel ellentétben az idén még nem lesz kidolgozott Közös Agrárpolitika. Az új Európai Bizottság novemberben kezdi meg a munkáját, ezért kizártnak tűnik, hogy még idén legyen elfogadott költségvetés.

 

Ennek kapcsán nem is az a kérdés, hogy hogyan tudnánk ezt a folyamatot gyorsítani, hiszen ez nem tűnik reálisnak. Sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan tudjuk a gazdának a támogatásokat úgy eljuttatni, hogy a késlekedésből lehetőség szerint minél kevesebbet érezzenek. A mostani elképzeléseink szerint amíg az új KAP meg nem születik, addig a régi szabályok szerint, de már az új időszak terhére lehetne a kifizetéseket eszközölni” – fejtette ki az államtitkár.