A felmérésben – amely során 5 fő feletti vállalkozásoktól összesen 931 válasz érkezett felülreprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok – szögezi le a GKI.

Átlagban majdnem minden harmadik cég az elvárt teljesítménynormák emelésével próbálja megúszni a kötelező béremelések okozta költségnövekedést. Ez nem meglepő, mivel így oldható meg legkönnyebben, hogy az alkalmazottak munkaideje (így              össztermelése) se csökkenjen, s ezzel párhuzamosan a munkáltató is eleget tegyen törvényi kötelezettségeinek. A vállalatok negyede emellett kölcsönzött munkaerő alkalmazásával igyekezett enyhíteni a tehernövekedést.

A vállalatok 14-19 százaléka csökkenti a hivatalos munkaidőt (mellyel a szürkén foglalkoztatottak száma nő), vagy más munkakörbe sorolja alkalmazottait, vagy csökkenti a cafeteriát, és munkavállalókat bocsát el.

A vállalatok mérete szerinti bontásból jól kirajzolódik, hogy szinte minden cég egynél több „technikát” alkalmaz. A 250 fő alatti cégek kedvenc módszere a normák emelése, ami a vállalati létszám növekedésével egyre jelentősebb (28-39%). A nagyvállalatok (250 fő felett) 56%-a a munkaerő-kölcsönzés mellett is döntött, így levéve magukról az alkalmazással kapcsolatos adminisztratív terheket és egyéb költségeket. A munkavállalók elbocsátása, illetve munkaidejük csökkentése legkevésbé a nagyvállalatokra jellemző döntés. A cafeteria csökkentése és az egyes munkavállalók átsorolása vállalati mérettől függetlenül hasonló népszerűségnek örvendett az egyes kategóriákban.

A kötelező béremelések okozta költségnövekedés csökkentése érdekében alkalmazott technikák, vállalati méret szerint (százalék, 2017. február)

A kötelező béremelések okozta költségnövekedés csökkentése érdekében alkalmazott technikák, ágazatok szerint (százalék, 2017. február)Az ágazatok közül néhány kiemelkedő gyakorisággal alkalmaz egy-egy módszert. A követelményeket (teljesítménynorma) jellemzően a gép-, a fém- és a feldolgozóipar emelte (60, 49, 40 százalék), miközben az élelmiszer-, a könnyű, a vegyipar és a kereskedelem a vállalati átlag alatt maradt e tekintetben. A munkaerő-kölcsönzés hasonlóan bevett gyakorlat lett a gép- és vegyiparban, illetve a kereskedelemben (27, 30%). Az elbocsátásokat a könnyű- és élelmiszeripar az átlagos szintnél gyakrabban (32, 29%) alkalmazta, míg a cafeteria csökkentése inkább a fém- és vegyipar kedvelt technikája (40-41%). 

A más munkakörbe sorolás a legintenzívebben az élelmiszeriparban (38%) megfigyelhető, azonban közkedvelt a könnyű- és vegyiparban, továbbá az üzleti szolgáltatásokat nyújtóknál (30, 32%). A hivatalos munkaidő csökkentése az élelmiszer-, illetve az építőiparban és a kereskedelemben haladta meg az átlagos értéket.

Jól látható, hogy a vállalatok több módszert is alkalmaztak a minimálbér-emelés okozta sokk kezelésére. Ennek során arra törekedtek, hogy összességében a korábban az idei évre tervezett béremeléseken belül maradjanak, s jusson még forrás a nem minimálbéres munkakörökben dolgozók béremelésére is. Másik fontos következmény, hogy az állandó alkalmazottak foglalkoztatása helyett egyre inkább a kölcsönzött munkaerőt részesítik előnyben a vállalatok.

adozona.hu