A munkaadók szerint elég ránézni ahhoz a friss gazdasági adatokra, hogy belássuk: a szakszervezetek és a munkavállalók kérése a kétszámjegyű béremelésről jelenleg nem teljesíthető, ám nyitottak a felfelé történő korrekcióra - azonban ez már nem idén lenne. A munkavállalók ugyanakkor külföldi példák nyomán bíznak abban, hogy már az idei emelés mértéke is lehet legalább 10 százalék.

 

Mi lesz a minimálbérrel?

Amikor pár héttel ezelőtt a felek képviselői felálltak a tárgyalóasztaltól, mindketten igen pozitív hangon nyilatkoztak lapunknak. A munkavállalók akkor már biztosan állították, hogy amennyiben a kormány tervét szeretnék segíteni az ezer eurós minimálbérről, akkor már 2025-ben szükséges 10 százalékot emelni a minimálbéren.

 

Azóta viszont kijöttek a harmadik negyedéves GDP-adatok, melyek -0,8 százalékos visszaesést mutattak az előző év azonos időszakához képest. Ekkor Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke úgy vélte: a váratlanul rossz gazdasági adatok miatt nem valószínű, hogy meg lehet oldani a kétszámjegyű emelést.

 

Az ezer eurós minimálbérről először a miniszterelnök beszélt, nagyjából egyszerre azzal, hogy pár év múlva a minimálbérnek el kellene érnie a bruttó átlagkereset ötven százalékát. Ezek a tervek a most tárgyaló feleknek is kimondottan tetszettek, és így kezdték meg a tárgyalásokat 2025-ről.

 

LIGA: nehezednek a tárgyalások

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke ma azt mondta a Pénzcentrumnak: nem engedték el a kétszámjegyű emelést, de megtudtuk azt is, hogy a tárgyalások során egyre több mindenben nem tudnak egyetérteni a munkavállalók képviselőivel.

 

Továbbra is hiszünk abban a munkavállalói oldal képviselőivel, hogy jövőre is meglehetne már a kétszámjegyű emelés, ám a tárgyalások nehezednek. A munkáltatók által a mai ülésen felajánlott, a következő három évre vonatkozó 8-10-12 százalékos ütemet nem fogadtuk el, a tárgyalásokat egy hét múlva innen fogjuk folytatni - fogalmazott az elnök. Elmondta azt is, hogy szerintük elég lenne megnézni a külföldi példákat, ahol nem rázta meg az a gazdaságokat, ha kétszámjegyű emelés ment végbe.

 

Arra kértük a munkaadói oldal képviselőit, hogy számokkal is támasszák alá, miért éppen az általuk felvázolt javaslatot fogadjuk el. Tudjuk továbbá azt is, hogy más országokban a miénknél is ambíciózusabb tervek vannak, sőt nagyobb mértékben is szoktak emelni, és az a tapasztalat, hogy nem tett "kárt" a gazdasági folyamatokban, ha kétszámjegyű emelés ment végbe - tette még hozzá. Végezetül kitért arra is, hogy akármennyire is lassan haladnak a megegyezés felé, annak ebben a naptári évben meg kell lennie - sőt, még ha lehet, ennél is korábban.

 

Nem lehet sem a munkaadókat, sem a dolgozókat abba a helyzetbe hozni, hogy január elseje előtt ne legyen meg pontosan, hogy mekkora lesz az adott évre vonatkozó minimálbér. Szeretnénk, ha már ebben a hónapban meglenne a végleges megállapodás, de az megengedhetetlen, hogy a jövő évre is átcsússzanak a tárgyalások - nem véletlen, hogy ez mindeddig csak egyetlenegyszer fordult elő - mondta Mészáros Melinda.

 

A munkaadók lassabb emelkedést szeretnének, de az átlag megmaradna

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Pénzcentrum kérdésére azt mondta: a munkaadói oldal immár teljesen egy irányba megy, a következő feladat az, hogy meggyőzzék a munkavállalókat is a saját tervük működéséről.

 

Mindenki tudja, hogy a harmadik negyedéves GDP-adatok a vártnál rosszabb képet mutattak a gazdaságról, így ebben a helyzetben a munkaadók azt javasolják, hogy jövőre 8, két év múlva 10, három év múlva pedig 12 százalékos minimálbér-emelést foganatosítsunk. Azt gondoljuk, hogy ebben a gazdasági helyzetben még ez is egy igen ambíciózus tervezet, de tartható vele az a cél, hogy 2027. január első napjára a minimálbér elérje a bruttó átlagbér ötven százalékát. A munkaadói oldal részéről teljes az egyetértés a terv kapcsán, a munkavállalók azonban nem fogadták el, különösen azt a részt, hogy 2025-től ne kétszámjegyű legyen a minimálbér emelésének mértéke - fogalmazott a főtitkár. Azt azonban szintén közölte, hogy bár ők most is a GDP-adatokra és ezen keresztül a rossz gazdasági helyzetre hivatkoznak, amikor kicsit lassabb ütemű emelést szeretnének, de ettől még nyitottak arra, hogy javulás esetén sor kerüljön korrekcióra.

 

Azzal érveltünk, hogy két év alatt eltűnt az országban 24 ezer társas vállalkozás, és félünk attól, hogy a túl nagy arányú minimálbér-emeléssel a tendencia folytatódhatna, ezt pedig mindenképp el akarjuk kerülni. Érdemes hozzátenni azt is, hogy a fentebb említett 8-10-12 százalékos minimálbér-emelési ütemet úgy tártuk fel az ülésen, hogy semmilyen hír, vagy akár ígéret nincsen az adócsökkentésekről, vagy a járulékoknak a visszavágásáról. A magunk részéről arra is nyitottak vagyunk, hogy 2025. első negyedévének végével ismét üljünk majd le, és ha a gazdasági adatok megengedik, akkor akár felfelé korrigáljunk.

 

forrás: penzcentrum.hu