Minimálbér 2025: egyre inkább tisztul a kép, hogy mennyivel emelkedhet a kötelező legkisebb munkabér jövőre / Fotó: Krizsán Csaba

 

A formálódó megállapodás alapján elképzelhető, hogy a minimálbér 2025-ben végül kisebb mértékben nő, mint eddig tudni lehetett, később azonban a növekedés gyorsulásával párhuzamosan számíthatnak egyre nagyobb arányú emelésre a munkavállalók. Ez pedig érinti a garantált bérminimumot is, a két bértétel közötti olló nagy valószínűséggel szűkülni fog a következő években.

 

„Abban még meg kell állapodnunk a munkáltatókkal, hogy évről évre mennyivel emelkedik a minimálbér, de az már most biztosan kijelenthető, hogy az emelés nem lesz egyforma mértékű. A gazdaság teljesítményétől függ, hogy a három évre számított átlagos 12 százalékos emelés 2027-ig hogyan fog pontosan megvalósulni” – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda a Liga Szakszervezetek vezetője. A hét elején jártak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternél a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői, akik több, eddig tisztázatlan kérdésükre igyekeztek választ kapni. Az ezereurós minimálbérre és egymillió forintos átlagos keresetre vonatkozó kormányzati tervek egyaránt pontosításra szorultak, ám a fő kérdés továbbra is, hogy mennyi lesz a minimálbér 2025-ben és az azt követő években.

 

A növekedés függvénye, hogy mennyi lesz a minimálbér 2025-ben

Az már szeptember elején eldőlt a két oldal megállapodása alapján, hogy 2027. január elsejére a minimálbérnek el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. A modellszámítások szerint a következő három évben átlagosan 12 százalékos növekedést takar.

 

Mészáros Melinda szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy 2025-ben nem 12 százalékkal nő a minimálbér összege, ahogy eddig a sajtóban is megjelent, hanem kisebb mértékben, majd 2026-ban és 2027-ben jöhet a nagyobb arányú emelés.

 

Hasonló forgatókönyvet vázolt fel lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint ez attól is függ, hogy a következő években milyen mértékben nő a GDP. Ugyanis ha jövőre csak 2 és 4 százalék között, akkor szerinte nyilvánvaló, hogy egy 10 százalékos minimálbér-emelés is elegendő lesz, majd később, 2027-ben, amikor tényleg 3 és 6 százalék közötti tartományba gyorsul, akkor 14 százalékkal emelkedhet a kötelező legkisebb munkabér összege. Ezek alapján tehát egy 10–12–14 százalékos minimálbér-emelési ütem jöhet ki 2027-ig a szakszervezeti vezető szerint.

 

Közgazdaságilag alátámasztott az ezereurós minimálbér és az egymilliós átlagkereset

Palkovics Imre szerint alapvetésként jelentette ki Nagy Márton a tárgyalásukon, hogy semmiféle olyan bérnövekedést nem támogat a kormány, ami mögött nincs valós gazdasági teljesítmény. A tárcavezető azt külön kihangsúlyozta, hogy 

 

az ezereurós minimálbérre és egymillió forintos bruttó átlagkeresetre kormányzati nyilatkozatoknak van realitása, és közgazdaságilag alátámasztott adatokra épülnek.

 

Annál is inkább, mert jelenleg 625 ezer forint körül van a bruttó átlagkereset, a rendszeres bruttó átlagkereset még ettől is alacsonyabb, így annak az 50 százalékát elérni még egyszerűbb elérni. „De vélhetően a 2027-ben is a bruttó átlagkereset is olyan szinten lesz, hogy a 400 ezer forint körüli összeg, ami az ezer eurót teszi ki, kijöhet”, fogalmazott, hozzátéve, hogy reményeiknek adnak hangot, hogy eközben az infláció nem szabadul el és az euró árfolyama nem változik meg drasztikusan a forint kárára. Épp ezért szerinte a hároméves megállapodásba olyan feltételrendszert is érdemes lenne beletenni, ami meghatározott makrogazdasági paraméterekre épül.

 

Bejöhet a kormány terve magasabb növekedés esetén

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak azt mondta, ha bejönnek azok a számok, amire épít a kormány, és jövőre 3 és 4 százalék között lesz növekedés, majd 2026-ban a 2027-ben 4–5 százalék között, akkor elérhetőek a kormányzati célok. Ráadásul ekkora növekedés mellett a vállatok mozgástere is jelentősen megnő, tehát ki tudják gazdálkodni a magasabb béreket.

 

Két dolgot hangsúlyoztam mindig is, ami most kezd beérni: az egyik, hogy állami segítség nélkül nem megy egy olyan hároméves program, ami ennyire elszakad a termelékenységtől. A másik, hogy gyengébb év után, amikor 1 és 2 százalék között lesz a gazdasági növekedés, lényegesen alacsonyabb minimálbér-emelés az indokolt. Ha 3 és 4 százalékkal beindul a növekedés, akkor lehet lényegesen magasabb– mondta a VOSZ főtitkára, hozzátéve, hogy ezért az a helyes, ha jövőre óvatosan, visszafogottan emelnek és utána felgyorsítják az emeléseket. Egyrészt a vállalkozások és tudnak emelni, másrészről a kormány is mellé tud tenni adó- és járulékemelést, amit jövőre még biztosan nem.

 

Szocho csökkentés kellene, amit Nagy Márton is belengetett

Perlusz szerint Nagy Márton is megértette, hogy egy ilyen feszített béremelést nem lehet adócsökkentés nélkül levezényelni. A miniszter a Világgazdaság kérdésére is azt mondta egy sajtóeseményen, hogy korai erről még beszélni, legkorábban jövőre lehet aktuális, de a kormány nem zárkózik el tőle. Annak a függvénye leginkább, hogy a növekedés és a költségvetés biztosít-e hozzá kellő mozgásteret.

 

A VOSZ főtitkára hangsúlyozta, elsősorban szociális hozzájárulási adót kellene csökkenteni, ami egy általános segítséget jelentene a vállalkozóknak, ugyanakkor szerinte azon is érdemes elgondolkodni, hogy az adócsökkentést a kkv-ra szűkítsék le valamilyen formában.

 

Amíg nem nulla, mindig lehet csökkenteni – ezt mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a jelenleg 13 százalékos szocho csökkentéséről, hozzátéve, szerinte szóba jöhet más adóterhek mérséklése is, amelyek a béreket terhelik, de a nettó keresetet emelik. Az alelnök megismételte azt, amit korábban a Világgazdaság podcastorozata, a Bruttó adásában mondott, miszerint túlzó a 12 százalékos minimálbér-emelés 2025-ben, szerinte kisebb emelés bőven elegendő lenne ahhoz, hogy 2027-re elérje a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Rolek Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy Nagy Márton a garantált bérminimum megállapítását a szociális partnerekre hárította.  

 

Külön állapodhatnak meg a garantált bérminimumról

Ami a garantált bérminimumot illeti, egyre inkább úgy tűnik, a megállapítása évről évre történik majd, tehát a bérmegállapodás nem fogja rögzíteni a pontos összeget. 

 

„A miniszter úr arra kérte mindkét oldalt, hogy a munkahelyek megőrzése érdekében vegye figyelembe a gazdaság teljesítőképességét és az aktuális makrogazdasági adatok, beleértve az infláció, a GDP és a termelékenység alakulását” –mondta Mészáros Melinda, aki szerint ezek ugyanis nagyban meghatározzák a garantált bérminimum emelésének kereteit. Ugyanis míg a minimálbér esetében elsősorban szociális szempontok érvényesülnek, addig garantált bérminimum esetében színtiszta gazdasági kérdések. 

 

Épp emiatt merült fel a korábban a megszüntetése is, amiről megírtuk, hogy a jelek szerint a kormány is letett. Ám teljesen nem fog eltűnni a süllyesztőben, ugyanis a miniszter kérésére Mészáros Melinda szerint a VKF eseti bizottságot állít fel hamarosan az ágazati tarifa megállapodások rendszerének áttekintésére.

 

Mindenesetre egyelőre nagyon nehéz megbecsülni, hogy mennyivel emelkedik jövőre. Perlusz László is látja legnagyobb problémát, egyelőre a konkrét összegekről nem tárgyaltak, de szerinte nem reális a 10 százalékos emelés jövőre, ami a különböző modell számítások alapján mutatkozik.

 

Így néz ki a két bértétel jelenleg

Mint ismert, 2023. december 1-je óta a minimálbér összege 266 800 forint, míg a garantált bérminimumé pedig 326 000 forint. Így egy kisebb, 10 és 8 százalékos emelés esetén, amire most leginkább esély van, 2025 januártól:

Hogy valóban így lesz, az novemberben derülhet ki, amikor összeül a VKF, remélhetőleg december elejére pedig a konkrét megállapodás is megszületik.

 

forrás: vg.hu