Az eseményen, ahol az Európai Üzemi Tanácsok képviselői, a projekt keretében végzett kérdőíves kutatásáért felelős kutatók és online-digitalizációval összefüggő, szakszervezeti kezdeményezéseket bemutató szakemberek adtak elő, húsz európai uniós ország szakszervezete képviseltette magát. (A korábbi konferenciákról szóló beszámolót itt lehet elolvasni.)

Ahogy Peter Scherrer - aki többek között a munkavállalói részvétel témaköréért felelős ESZSZ főtitkár helyettese - elmondta a megnyitójában, egyre több szó esik a digitalizációról és annak a munkavállalókra gyakorolt lehetséges hatásairól, ugyanakkor ez még mindig egy olyan terület, amelyről viszonylag kevés tudással rendelkezünk. A konferencia első felében nemzetközi vállalatok Európai Üzemi Tanácsok képviselői osztották meg tapasztalataikat arról, hogy előreláthatóak-e a változások és milyen új üzleti modellekben gondolkoznak a változások esetén.

Az első felszólalók Wolfgang Schiller (HR menedzser) és Dragomir Slavoev (EÜT elnök) volt, akik a belga központú fürdőszoba és szaniter-berendezéseket gyártó és forgalmazó Ideal Standard céget mutatták be. Ők a kommunikációt látják a felmerülő és megoldandó helyzetek kezelésének kulcsának. A vállalat HR politikájában odafigyel a munkavállalókra, fontosnak tartják, hogy a náluk dolgozók jól érezzék magukat a munkahelyükön és a céget pozitív színben lássák. Ezért hangsúlyt fektetnek az információ-megosztásra (akár az EÜT-ön keresztül is), illetve fontosnak tartják a probléma-megoldó képességet, megbízhatóságot és a közeli kapcsolatok kiépítését.

Az Airbus EÜT-jének elnöke, Marc Ambiaux már egy kicsit megfoghatóbbnak írta le a digitalizációt és annak hatását. A vállalatcsoport rendkívül innovatív, a kvantummechanika elveit gyakorlatban is próbálják hasznosítani, olyan kifejezések hangzottak el, mint például a repülő autók. Ő inkább az adatbiztonságra helyezte a hangsúlyt, szerinte rendkívüli fenyegetettséget jelentenek az iparágra a cybertámadások. Nem megfelelő adatvédelmi szabályozás és adatkezelés például egész repülőgép utasait veszélyeztetheti.

A panel utolsó megszólalója Steve Biggs volt, az arab tulajdonosú Dubai Ports World EÜT elnöke. A vállalat 27 országban összesen 42 dokkot működtet. Elmondta, hogy ő maga is harmadgenerációs dokkmunkás, ezért első kézből ismeri az iparágat. Hosszabban beszélt az EÜT működéséről és például az információk időben való közlésének fontosságáról. A digitalizáció várhatólag változásokat hoz, részben megkönnyíti a munkát, nehéz anyagok mozgatása kapcsán, viszont nem lesz képes kiváltani más, emberi hozzáértést kívánó feladatokat.

A következő blokkban Eckhard Voss, a német WMP tanácsadó cég munkatársa ismertette a projekt keretében végzett online kutatás végleges eredményeiről a hallgatóságot. Az eddig egyedülálló, Európa több országára kiterjedő kérdőíves felmérésben 1596 munkavállalói képviselőt (Európai szintű szakszervezeti szövetségtől és konföderációtól, vállalati szintről és un. „platform dolgozókat” is) kérdeztek meg a kutatók online, mintegy 220 multinacionális cég képviselőit bevonva. A legtöbb választ Ausztriából, Spanyolországból, Belgiumból és Lengyelországból kapták. A korábbi cikkben részletesebb adatokat is ismertettünk az eredményekről. A lényeg, hogy a munkavállalói képviselők igenis tudatában vannak a digitalizációnak és annak lehetséges hatásainak, és igényük is van arra, hogy ezeket folyamatában kísérjék és alakítsák.

Külön kerültek megkérdezésre az un. „online platform dolgozók” vagy más, magyar megnevezéssel nehezen megfogható un. crowd-worker”-ek (gyakorlatilag úgy lehetne körbeírni, hogy azok a dolgozók, akik egy folyamatba illeszthető részmunkát végeznek el, és a „csapatot” egy online felület köti össze). A mintegy 50 válasz alapján elmondható, hogy munkavállalónak tekintik magukat ezek a dolgozók is, és alapvetően bíznak a szakszervezetekben, hogy az ő érdekeiket is képviselik (majd). Bár a válaszadók többsége pozitívan értékelte azt a szabadságot és rugalmasságot, amit ez a fajta munkavégzés nyújt, ugyanakkor úgy gondolták, sokkal kisebb a biztonság, mint egy hagyományos munkahelyen.

A délután folyamán digitalizációval összefüggő szakszervezeti nemzetközi együttműködésről esett szó bővebben. Marie Hejnys az ÖGB osztrák szakszervezeti szövetségtől ismertetett egy négy ország (Ausztria, Bulgária, Románia, Szerbia) bevonásával zajló, 2017-ben kezdődő projektet („Danube@Work”), ahol kifejezetten digitalizációs kérdésekben jártas szakszervezeti szakértők tárgyalják át a szakszervezeteket és a munkavállalókat érintő kihívásokat például a munkavállalói jogok, munkafeltételek, szociális biztonság és képzés területén. José Pérez Johansson az Északi Szakszervezetek Tanácsától pedig egy nemzetközi együttműködésben született tanulmányról beszélt.

Szó esett még olyan online felületekről, mint a berlini központú ételrendelő szolgáltatás, a „Delivery Hero” és a dán, takarítószolgálatot kínáló Hilfr-ről. Ez utóbbi esetében sikerült kollektív szerződést kötnie hilfr.dk platform tulajdonosának és a 3F dán szakszervezetnek – amely történelmi jelentőségű, az aláíráson még a dán miniszterelnök is megjelent.

Végül a napot Jeremias Prassl (Oxford Egyetem) professzor előadása zárta. A végzett kutatásai azt mutatják, hogy az egyik legnagyobb kihívást a „crowd-dolgozók” esetében például a jogi státuszuk és a bérek jelentik. Megemlítésre került, hogy már létezik az ombudsman intézménye ezen dolgozók jogainak védelme érdekében.

Peter Scherrer búcsúzóul elmondta, hogy ennek a projektnek ugyan vége van, de segítségével sokkal jobban érthető a „digitalizáció” témaköre és ez jó alapot kínál a szakszervezeti munka továbbviteléhez is.

liganet.hu