Mielőtt a gyakorlati lépéseket számba vennénk, idézzük fel, mit tudunk a vírusokról. A vírusok csak élő szervezetekben szaporodnak. Behatolnak az élő sejtbe, és kényszerítik a sejtet, hogy nagy számban reprodukálja őket. A fertőtlenítésnek jobban ellenállnak, mint a baktériumok.

Közvetlen hatásuk során, például trüsszentéssel, köhögéssel a dolgozó belélegzi, mert a vírus közvetlenül a test felszínére, vagy a ruhára csapódik le. Közvetett hatásuk, hogy a kiülepedett részecskék a környezetben a berendezésekre, használati tárgyakra, talajfelszínre, növényzetre rakódnak.

A megelőzés, illetve a vírus terjedésének gátolása érdekében ebben az esetben elengedhetetlen a biztonságos távolság megtartása, amely lecsökkenti a vírus emberről emberre való terjedésének kockázatát. Kerülni kell a személyes kontaktust, és a csoportos munkahelyi találkozókat. Elengedhetetlen az alapos fertőtlenítőszeres kézmosás, kerülni kell az arc érintését.

Kerüljük azokat a helyeket, ahol sokan vannak, különösen a zárt tereket, a csoportos rendezvényeket, és lehetőség szerint a tömegközlekedést! (A vírus talán az egyetlen, aki nem tesz különbséget a csoportos találkozó célját illetően.)

Kerüljük az érintkezést lázas betegekkel, vagy olyan hozzátartozóval, aki köhög, tüsszög, lázas!

Gyakran és alaposan mossunk kezet, szappannal és vízzel! Kerüljük a puszit, az ölelést, és a kézfogást. Szellőztessenek gyakran. Együnk sok gyümölcsöt, zöldséget és vitamindús ételeket!

Ha tüneteink jelentkeznek (például láz, szárazköhögés, izomfájdalom), akkor ne személyesen menjünk a háziorvoshoz, hanem telefonon hívjuk háziorvosunkat!

A COVID-19 koronavírus-fertőzés ellen védekezni a hagyományos védekezési módszerekkel, alapvető higiéniai szabályok betartásával, önkéntes elkülönüléssel és gyakori kézmosással, fertőtlenítőszerek használatával lehet.

A már ismert lefolyású SARS-járvánnyal ellentétben az új koronavírus a fertőződéstől a tünetek megjelenéséig is, a lappangási idő alatt is fertőz (ami igaz az ismert vírusok 95%-ra). Ez azt jelenti, hogy könnyebben és így gyorsabban terjedhet, mivel az emberek tovább képesek terjeszteni egymás között a betegséget, még mielőtt megtudnák, hogy valójában már betegek és megfertőződtek.

Mivel a koronavírus előidézte helyzethez hasonló még nem fordult elő Magyarországon, a szakszervezetek országos szinten máris kezdeményezték a Munka törvénykönyve, vagy a Munkavédelmi Törvény szabályainak módosítását, értelmezését, vagy rendeleti szinten ideiglenes felfüggesztését. Kezdeményezték, hogy a munkáltatók, ahol csak lehet, rendeljenek el otthoni munkavégzést. Kezdeményezték, hogy a veszélyhelyzet esetére a bekövetkezett elháríthatatlan külső ok esetén is részesüljenek a munkavállalók az állásidőre járó alapbérben, járványügyi zárlatkor pedig járjon a táppénz.

Ugyanakkor az ágazati és a helyi szakszervezetek is megállapodásokat köthetnek a munkáltatóval a legkülönfélébb témákban, legyenek azok a munkakörülmények, a munkaszervezés kérdései vagy akár a bérezési, jutalmazási rendszerek.

A magyar bérezési gyakorlatban például jellemző a bérkiegészítő bónuszrendszer alkalmazása, és létezik például úgynevezett jelenléti bónusz. Ennek az a célja, hogy kevesebbet menjen táppénzre a dolgozó, mert akkor ehhez a bónuszhoz nem jut hozzá. Sajnálatos tapasztalat, hogy a munkavállalók több esetben betegen is bejárnak, mert nem szeretnék ezt a fizetéskiegészítést elveszíteni. Ugyanakkor senkinek sem érdeke – a munkáltatónak sem – hogy betegen bejárjanak a dolgozók, hiszen a fertőzéssel az egész kollektíva egészségét veszélyeztetik. Ezért a kormány által kihirdetett veszélyhelyzetben át kell tekinteni ezeket a pótlékrendszereket, és a veszélyhelyzet időtartalmát ki kell venni az elszámolási időszakból.

A legtöbb munkáltató beeresztőkapun engedi be a munkavállalókat. Ezeknél a kapuknál lehetőség, hogy – például lázméréssel – ellenőrizni lehet a munkavállalókat. A legtöbb vállalat például a műszakkezdéskor szondáztat, ellenőrizve, hogy a munkavállalók munkára képes állapotban kezdik el a munkát. Fontos lenne, hogy az ellenőrzéskor a kapuszolgálatot ellátóknál ne csak a szonda legyen, hanem hőmérő is.

Érdemes a munkavégzést abból a szempontból is áttekinteni, hogy fizikailag elég távol vannak-e egymástól a munkavállalók. Van már olyan fővárosi cég, amely korlátozza, hogy egyszerre egy teremben hány fő tartózkodhat, ezek hogyan váltják egymást, illetve, hogyan, milyen időközönként kell fertőtleníteni a különböző helyiségeket.

Arra is érdemes rákérdezni, hogy a munkáltató tartott-e képzést a vírusveszélyről, hiszen a Munkavédelmi törvény szerint „képzésben kell részesíteni a munkavállalót új kockázatok megjelenésekor vagy a kockázatok megváltozásakor, továbbá a rendkívüli eseményeket követően”.

Végül érdemes a szakszervezetek mellett a munkavédelmi képviselővel is egyeztetni, hogy a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet betartása érdekében milyen további intézkedéseket kell meghozni az adott munkáltatónál.