Mitől válik hivatássá a pék szakma?

2019. október 09. 08:25
Hogy telik egy pékmester élete a Tescóban? Mi motiválja nap, mint nap? Kiss Károly, a szombathelyi Tesco-Global Áruházak Zrt. pékmestere mesélt szakmájáról, munkájáról, hivatásáról.

Kiss Károly 2000. március 06-án csatlakozott a Tesco csapatához, részt vett a szombathelyi hipermarket 2000. április 11-es nyitásában és munkáját azóta is töretlen lelkesedéssel ott végzi. Így tekint vissza az itt eltöltött időre: „Húsz év nagyon sok egy ember életében, ha a magánéletre tekintek vissza. Felnőttek a gyermekeim, született egy kis unokám, és sorolhatnám még sokáig. A TESCO ebben a 20 évben egy biztos állandó pont, mert két évtized alatt, ugyanazt csináltam, pékárukat gyártottam.”

Hogy nem lehet megunni a munkát ennyi idő alatt?

„Ehhez a szakmához, nem elég szeretni a meleg kenyér illatát. Aki igazán elhivatott a szakma iránt, kreatív, kitartó, tud csapatban dolgozni, annak minden a pékségben eltöltött perc, öröm.”

A mester a szakma fontosságáról és történelméről mesél: „A kenyér az emberiség alapvető, évezredes múltú tápláléka. A világon mindenütt szeretik, mert ízletes, tápláló, viszonylag „olcsó”, és megunhatatlan. I.e. 2000 környékére nyúlik vissza a liszt előállítása. I.e. 1700 Föníciában és Egyiptomban jelennek meg az első kemencék. Kutatások szerint az ókori Egyiptomban jelentek meg az első pékek, akik kelesztett tésztából készítettek kenyeret, és hivatásszerűen értékesítették. I.e. 500 körül megjelentek a pékműhelyek Rómában. Jó fizikumú rabszolgákat alkalmaztak a kemény munkára. Augustus császársága alatt már több mint 300 pékség üzemelt. A kereszténység elterjedése óta a kenyeret nagy tisztelet övezi. Európában évezredek óta az asszonyok dolga volt a kenyérsütés. A pék szakma, mint férfiak foglalkozása a nagyüzemek megjelenésével egyidejű. Mindennapi életünk, táplálkozásunk elképzelhetetlen kenyér és péksütemények nélkül."
 

 

Kiss KárolyPontos munkával, odafigyeléssel, a technológia szigorú betartásával kifogástalan termékeket tudunk előállítani.

 

Napjainkban…

„A TESCO pékségeit nevezhetjük hagyományos kézműves pékségeknek. Igaz, a nehezebb munkafolyamatokat ma már gépek végzik, mint a dagasztás, de a tészta feldolgozása kézzel történik. A pék munkája egy hosszú folyamatot ölel fel, mire a nyersanyagból kész kenyér vagy péksütemény lesz (alapanyagok, nyersanyagok előkészítése, mérése; tésztakészítés (dagasztás); tésztaérlelés (pihentetés); tésztafeldolgozás (osztás, mérés, alakítás); kelesztés; sütés; készárú kezelése).”

pék mester feladata a Tescóban:

„Pontos munkával, odafigyeléssel, a technológia szigorú betartásával kifogástalan termékeket tudunk előállítani, ami a vásárlóink megelégedéséhez vezet.

A pék éjszaka is dolgozik, hogy reggelre feltöltött polcok, kínálók várják a korán kelőket. Az éjszakai műszakok hasonlóak, mert közel ugyanazt kell gyártani minden nap. Mennyiségben van eltérés, mert a hétvégi nagyobb forgalomra, több terméket készítünk. A nappalos műszakban a forgalom diktál. Nagy odafigyelés szükséges, hogy mit, mikor, „hogyan” gyártunk. Műszak elején papírmunkával kezdünk. Eleget téve a HCCP nyomon követési előírásoknak. Dokumentáljuk az alapanyagok megbontási és lejárati idejét.
 

 

Kiss KárolyA munkám szeretete és az elégedett vásárlók erősítenek meg nap mint nap, hogy jó szakmát választottam.

 

Amikor a friss pékáruk elkészülnek, az egész áruházat betölti az illatuk. Mindegy, hogy sajtos, pizzás, fűszeres, édes kalács vagy sült kenyér illat, a vásárló késztetést érez arra, hogy megkóstolja. Számomra pedig, felbecsülhetetlen a vásárlóktól kapott dicsérő megjegyzés vagy elismerő tekintet. A munkám szeretete és az elégedett vásárlók erősítenek meg nap mint nap, hogy jó szakmát választottam, több mint 30 éve és immár a Tescónál 20 éve.”

A teljesség igénye nélkül, néhány közkedvelt termékünk gyártási, készítési folyamata:

Általában a kenyérfélékkel kezdünk, mert minél nagyobb egy termék tömege, annál később szárad ki. 1kg-os és 0,75kg-os félbarna valamint 1kg-os fehér kenyér. Dagasztás után osztás, pihentetés, formázás után, vetőszalagokra kerül, és körülbelül 50 percig kelesztjük. Vetés előtt 3 harántvágást ejtünk rajta, és etázs kemencében sütjük. Közben a kisebb vekniket is dagasztom, mert a folyamat hosszú, és mire az éjszakai áru elfogy, késznek kell lenni vele. Hasonlóan készülnek a zsemle veknik, cipók, tigris veknik, annyi különbséggel, hogy forgó kemencében sütjük őket.
 

 
 

Kiss Károly

 

Következhetnek a stanglik. A méltán híres sajtos stangli tésztáját sajttal, margarinnal, ízesítjük, dúsítjuk. A tésztát megfelelő súlyra mérjük, virgoljuk (gömbölyítjük), és pihentetjük 15-20 percet. 30-as osztógépen elosztjuk, így kapjuk meg, egy termék megfelelő súlyát. Kiflisodró gépen stangli alakúra sodorjuk, lemezre rakjuk, és kelesztjük. Ebből a tésztából készül a sajtos zsemle, és a perec is. Kelés után felületét sajttal megszórjuk, és sütjük.

Pizzák: Oregánóval ízesített tésztát dagasztok, majd ugyanúgy, mérjük, virgoljuk, pihentetjük, osztjuk. A pizzát fólingoljuk (kerek lapocskák), tejföllel vagy pizza szósszal megkenjük. Tejfölösre szalonna szeleteket, pizzásra paprikás kolbász szeleteket rakunk, majd reszelt sajttal megszórjuk. Kelesztjük, sütjük.

Készítünk még tojással dúsított finom pékárút, mint például a briós, kakaós csomó, fatörzskifli hamburger zsemle, és finom fonott kalács. Napi rutinba tartozik, két legnépszerűbb termékünk, a vizes zsemle, és a tejes kifli.”

 

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

A kormány intézkedéseivel kiemelten támogatja a hazai élelmiszerek piacra jutását

2018. november 09. 08:17
2014 óta összesen közel 230 milliárd forint támogatás áramlott az élelmiszeripari szektorba hazai és EU-s forrásból, mely ösztönzőleg hatott a beruházásokra is – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra szakmai konferencián.

Te jó ég! A magyar gyümölcs 30-40 százaléka a feketepiacon végzi

2020. március 31. 09:27
A globális piacnak köszönhetően szabadon ömlik be Magyarországra az alacsony áron értékesíthető import áru, ami nem könnyíti meg a hazai termelők helyzetét. Mindezt tovább tetézi a termékekre rakódó 27%-os áfa és a magyar gyümölcsmennyiség közel 30-40%-os feketepiaci értékesítése, a koronavírus globális megjelenése pedig már csak hab azon a bizonyos tortán. A magyar gyümölcstermesztők jelen helyzetéről és a jövőbeni kilátásokról a Zsendülés konferencián az Év kertésze 2018 díjat elnyert, a Fresh Fruit TÉSZ alapítója és elnöke, Juhos Csaba beszélt a HelloVidéknek.