Szállítás alatt a gyümölcsök nagy tömegben, szorosan egymás mellett helyezkednek el a tároló kapacitás minél jobb kihasználása érdekében. A leszedett gyümölcsök élő anyagok, magas a víztartalmuk, lélegeznek, így a tárolás alatt is párologtatnak.

 

A nagyarányú romlást megelőzendő a fákról szüretelt gyümölcsöket gombaölő szerekkel és baktériumokat is elpusztító vegyszerekkel is kezelik. Az oldatot permetezéssel, de gyakran az egyenletes elosztás és gyors munka érdekében oldatban történő áztatással viszik fel a gyümölcsök héjára. A súlyveszteséget okozó párologtatás csökkentésére pedig viaszréteggel vonják be a gyümölcsök héját. Általában a viaszban fürdetés a vegyszerekkel együtt történik.

A citrusfélék romlás, rothadás elleni kezeléséhez többféle hatóanyagú vegyszert alkalmaznak - Fotó: dr. Némethy Zsuzsanna

 

Kezelésre felhasznált anyagok

A szakirodalom, valamint a hazánkban forgalmazott déligyümölcsök csomagolásán olvasható információk szerint két klasszikus gombaölő szert alkalmaznak leggyakrabban erre a kezelésre: az imazalil és a prokloráz hatóanyagúakat. Az utóbbit már egyre ritkábban, jelenleg az imazalil az általánosan elterjedt.

 

Mindkettő felszívódó hatású, a növény szövetébe, a gyümölcs héjának mélyebb rétegébe mozogva ölik meg a romlást okozó gombákat.

 

A biztos hatás érdekében még szoktak ortofenil-fenol-t (E 231) és/vagy tiobendazol-t (E233) is adagolni az oldathoz. Ezek a vegyületek a romlást okozó gombák mellett a baktériumok ellen is hatnak.

Jellemző rájuk, hogy csak a terméshéj felszínén tapadnak meg. Utóbbi kettő vegyszer besorolási helye nem tiszta, viszont alkalmazzák. A felsorolt növényvédő szerek alkalmazása a leszüretelt déligyümölcsök esetében engedélyezett, és a forgalmazónak kötelezően fel kell tüntetni jól láthatóan a kezelést a gyümölcs csomagolásán és valamennyi hivatalos okmányán. Nem csupán a más földrészekről utaztatott citromféléknél alkalmazott kezelésekről van szó, az Európai unió déligyümölcsöt termelő országai is alkalmazzák ezeket a kezeléseket.

Ahol a déligyümölcsöket ömlesztett áruként értékesítik, nem eredeti rekeszes csomagolásában, ott is fel kell hívni a vásárlók figyelmét a termékek korábbi kezelésére.

 

Eltávolíthatók-e a kezelésre felhasznált növényvédő szerek a héjból, a héjról?

A kérdésre adandó válaszra is számos kísérletet végeztek külföldi akkreditált laboratóriumok, és eredményeik megerősítik egymást.

Tartós (8-10 perces), áztatással végzett, meleg vizes, erős dörzsöléses mosással azok a szerek, melyek csak a gyümölcshéj felszínére tapadnak (kontakt hatású anyagok) – ortofenil-fenol (E 231) és tiobendazol (E233) – eltávolíthatók, ezektől mentesíthetők. A kitartó körömkefés, meleg-vizes sikálás ellenük sikeres.

Tartós áztatással, dörzsöléssel csak a kontakt hatású anyagok távolíthatók el -Fotó: marieclarie.hu

 

A felszívódó hatású imazalil és prokloráz jelenléte - mivel a gyümölcshéj belsejében vannak - felszíni mosással nem befolyásolható, nem távolítható el, mennyisége nem csökkenthető. Eltűnni csak a természetes lebomlás során fog. Vizsgálatok szerint a gyümölcs húsába a felszívódó gombaölő szerek már nem hatolnak, csak a héjban találhatók.

 

Kezelt citromfélék héjának felhasználási szabályai

A citrusfélék romlás, rothadás elleni kezeléséhez többféle hatóanyagú vegyszert alkalmaznak, melyek között mindig van felszívódó hatású is.

 

Mivel mosással nem lehet a héjból a felszívódó hatású növényvédő szert eltávolítani, semmiképpen nem javasolt a kezelt citrom vagy narancs héjának élelmezési célú felhasználása.

Ez vonatkozik a lékinyerési célú feldolgozásra: ilyen gyümölcsökből héjjal együtt nem szabad lé-feldolgozást folytatni.

 

A gyümölcs fogyasztása előtt fontos a héj alapos megmosása, hogy az aprítás, tisztítás során a felszínre tapadt piszkot és vegyszert kezünkkel ne vigyük rá a gyümölcs húsára. Ezzel a munkafolyamattal a kontakt hatású, a héj felszínén megtapadó kémiai anyagokat lehet eliminálni.

 

Narancs- vagy citromlé elkészítését mindig a héjak eltávolításával kezdjük.

Soha ne dolgozzuk fel a gyümölcsöt egészben héjával együtt, mert a héjon és héjban lévő növényvédő szereket a lébe beledolgozzuk, s mérgezzük magunkat és családunkat.

A kezelt citromok húsában, a héj alatt nem találhatók növényvédő szerek, azok a héjban lokalizálódtak, beljebb nem szívódtak -Fotó: pixabay.com

 

Ha bizonytalan a gyümölcs tényleges vegyszeres kezelésében, arra nem áll rendelkezésére hiteles adat, a héj eltávolítása után teljes biztonsággal fogyasztható a citromfélék húsa, annak kipréselésével a leve is.

 

Kaphatók vegyszermentes citrusfélék

Már hazánkban is forgalmaznak vegyszermentes citromféléket, melyek két félék lehetnek. A csomagolásukon feltüntetik, ha normál termesztési körülmények között, növényvédelemben részesített, nevelt áruról van szó, melyet szállítás előtt nem kezelték semmiféle vegyszerrel a szállítási romlás megelőzésére. Ilyen citromfélék gyümölcse – héjjal együtt – veszély nélkül szabadon ehető. Európai országokban termesztett citromfélékre jellemző ez a módszer. A csúcsminőséget a bio-termesztésű citrusfélék jelentik, ezek termesztésük során csak a bio-termesztésben engedélyezett anyagokat kapják, és az áru szállítása alatt sem vegyszerezik.

 

Visszal kezelés

Meg kell említeni, hogy a hosszabb szállítás alatti párolgási veszteség csökkentésére engedélyezett a gyümölcsök héjának viasszal történő bevonása. Könnyen felismerhetők fényes, csillogó felszínükről. A viasz nem lép kapcsolatba a gyümölcs héjával, csak a felszínére tapad, megakadályozza azok lélegzését, vízveszteségét. Langyos vizes áztatás után, dörzsöléssel a viaszréteg könnyen eltávolítható.

 

forrás:Agrotrend.hu/ novenyvedoszer.hu