Saját maguk végzik a feladatokat

Az elletéstől a hízlalásig mindent maguk végeznek. A cég 3 szakosodott sertésteleppel rendelkezik. Tenyésztelep működik Csányoszrón, az ellető- és a battéria rendszer Sellyén, a hizlaló telep Baranyahídvégen. A hizlalda 8800 férőhellyel rendelkezik, a folyamatos bent álló állománylétszám 7500-8000 egyed, így az üzem kibocsátása évente elérheti akár a 30 ezer darabot is. Az állatok teljes takarmányszükségletét megtermelik és ehhez a gépi és emberi munkaerő szükségletek maximálisan adottak. A telep – a szakember szavai szerint – magas szintű technológiával dolgozik: az egész országban ritkaságnak számít például a takarmánynak szánt 3000 tonna kukorica és 1500 tonna árpa nedves tárolása az úgynevezett Harvestore tornyokban.  A gabona betárolási víztartalma 25-35 % körüli, így aratás után szárítani nem szükséges, ami jelentős energiaköltség-csökkentő tényező. Az elővetemény után a modern technológia segítségével megfelelő időben és módszerrel kerülnek az őszi kalászosok elvetésre.

 

Napelemek, energia, trágyakezelés és drón

Az energiafelhasználást ugyanakkor a napjainkban elterjedt korszerű napelemek is segítik: 500 kilowattnyi megújuló energiát nyernek ezek segítségével. Emellett a sellyei telep hőigényét nagybálás kazánnal biztosítják. A telepeken keletkező hígtrágyát speciális baktériummal kezelik, ezáltal a szaghatás csökken és a problémát jelentő legyek szaporodását közvetett módon blokkolja. A hígtrágyát a szántóföldre precíziós nagygépekkel juttatják ki, közvetlenül injektálva a termőrétegbe. Legutóbbi fejlesztési pályázatuk pedig a precíziós gazdálkodás feltételeit teremti meg a gazdaságban, több speciális nagygép, drón és okoseszköz használatával. Így a komplett rendszer minden egyes pillére egymásra épülve költséghatékony működést, ezáltal jelentős megtakarítást eredményez. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) helyi szervezete és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös szervezésében tartott bemutatón elhangzott az is, hogy a 8000 hízó ellátására – a modern technológiának köszönhetően – elegendő négy ember, és ebben már az éjjeli őr is benne van.

 

Drónok és precíziós gazdálkodás

A rendezvényen Simon Szabina, a MATE Növényvédelmi Doktori Iskola PhD-hallgatója, Magyarország első női növényvédelmi drónpilótája nem csak a repülő eszközöket mutatta be, de tisztázta a hozzájuk kapcsolódó alapfogalmakat és a biztonsági előírásokat is. A repülési etiketthez hozzátartozik például a drónok paramétereinek, a terep adottságainak és az időjárásnak a pontos ismerete. A szakértő bemutatta a repülést érintő jogszabályokat, illetve beszámolt a kötelező engedélyekről is. A precíziós gazdálkodás kapcsán megjegyezte, hogy a drónok segítségével fenntarthatóbb és hatékonyabb lehet a növénytermesztés, miközben csökkenteni lehet a kijuttatott növényvédőszerek mennyiségét. A gépek ugyanakkor alkalmasak arra is, hogy pontosan feltérképezzék az adott termőföldet, így célzott beavatkozásra is lehetőséget nyújtanak. Összességében a drónokkal növelni lehet a termésátlagot, vagyis a bevételt és csökkenteni a költségeket – közölte Simon Szabina.

 

A bemutatón előadást tartott továbbá Tarnai Lívia, a Baranya Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést támogató Főosztályának vezetője is.

 

Forrás: agronaplo.hu