Módosult a Munkavédelmi törvény

2018. december 12. 10:04
Az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján, az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvény elfogadásával módosította az 1993.évi XCIII. (munkavédelmi) törvényt.

A Magyar Közlöny 2018. évi 194 számában jelent meg az 1993. évi XCIII törvény módosítása. A módosítás a törvény alábbi rendelkezéseit érintette:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII torvény (a továbbiakban Mvt) 11.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11.§ A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott más jogszabályok, az egyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló törvény figyelembevételével a teljes egészében magyar nyelvű munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány”

54.§ (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles)
„d.) a technológia változtatását és az új technológia bevezetését érintő döntés előtt megtárgyalni a munkavállalókkal, valamint munkavédelmi képviselőikkel a változtatás, vagy bevezetés egészségre és biztonságra kiható következményeit,”

72.§ (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében)
„e) az adatvédelmi előírások betartásával részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában”

73.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) a 72. § (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak az intézkedésről, vagy az intézkedés elmaradásának okáról 8 napon belül tájékoztatnia kell a munkavédelmi képviselőt (bizottságot)”

75.§ (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa)
„c) a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét”

75.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, továbbá az (1) bekezdés c) pontja szerinti képzés csak rendes munkaidőben és a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében történhet.”

76.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi képviselő (bizottság) jogai gyakorlásában nem akadályozható és jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.”

A Mvt. 78. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„Országos Munkavédelmi Bizottság”

81/A.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter évenként az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig a hivatalos honlapján elektronikusan teszi közzé.”

82/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„82/A. § Az Mt. 295. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak betartása, továbbá a munkavédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése céljából tartott vizsgálatok tapasztalatairól, valamint a munkabalesetek alakulásáról a munkavédelmi hatóság félévente beszámolót készít a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter számára. A beszámolót a miniszter a tárgyidőszakot követő 60 napon belül elektronikusan közzéteszi. A beszámolóban foglalt megállapításokra a 14. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jelentésnek ki kell terjednie.”

82/D. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:)
„c) a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, valótlan adatot közöl, a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció valódi okát eltitkolja, vagy a kivizsgálását akadályozza, vagy
d) a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselő választásra vonatkozó szabályokat megszegi, a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogának gyakorlásában akadályozza, vagy a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.”

86/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A távmunkavégzés -a munkáltatóval kötött megállapodás alapján- a munkáltató által biztosított munkaeszközzel történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz biztonságos állapotáról. A munkaeszköz biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.
(3) A munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.”

86/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzésen túl a munkáltató vagy megbízottja –így különösen a 8.§-ban, valamint az 57-58 §-ban megjelölt személy- a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphetnek be és tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.”
86/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Távmunkavégzés esetén munkahely az a munkaszerződésben a felek által meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi.”
87. § 1/G pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1/G. Közúti közlekedés: a vízi, a légi útvonalon, a vasúti vonalon, a közutakon, valamint bármely föld alatti vagy fölr feletti útvonalon járművel történő helyváltoztatás.”

A Munkavédelmi törvény

71.§-ában az „a kellő időben” szövegrész helyébe a „még az intézkedés bevezetését érintő döntés előtt” szöveg.

75.§ (1) bekezdés a) pontjában az „átlagkeresettel” szövegrész helyébe a „távolléti díjjal szöveg,

78.§-ában és 79.§ (1) bekezdés nyitó szövegrészében a (2) bekezdésében a „Munkavédelmi Bizottság” szövegrész helyébe az „Országos Munkavédelmi Bizottság” szöveg,

87.§ 3. pontjában a „kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt” szövegrész helyett a „kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt” szöveg
lép.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Minden ötödik napra jutott egy halálos munkahelyi baleset Magyarországon

2019. április 29. 08:45
75-en szenvedtek halálos munkahelyi balesetet

Munkabalesethez kapcsolódó dokumentáció - a munkáltatóra és munkavédelmi szakemberre váró feladatokkal

2019. október 18. 08:02
Egy balesetnél a munkáltatónak, vezetőnek, helyszínen lévő dolgozónak egyik pillanatról a másikra számos kötelessége, feladata keletkezik. Meg kell kezdeniük például az azonnali segítségnyújtást, szükség esetén a mentők riasztását, a veszélyhelyzet elhárítását, a helyszínbiztosítást. Nyilván, mindez közös feladata az ott dolgozóknak, illetve az egészségügyi, műszaki szakembereknek. Ellenben, a munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység, vagyis csak középfokú, felsőfokú munkavédelmi szakember végezheti el. Ehhez számos adminisztratív feladat is kapcsolódik, amiket egy jogkövető vállalkozásnál a - saját alkalmazásban álló vagy szerződéses - munkavédelmi szakember jól ismer és el is lát. Ettől függetlenül igen hasznos, ha egy-egy vezető is tisztában van az alapvetően szükséges lépésekkel. Dr. H. Nagy Judit, az Alemona Hungary Kft. munkabiztonsági szakértőjének írása.