Az elmúlt napokban is megmaradt a hetek óta tartó zivataros időjárás. Már csütörtökön is, de főleg péntek estétől szombat estig vonultak hatalmas kiterjedésű zivatarrendszerek az országban. Ezek főleg az ország déli, középső és nyugati részét érintették, az északkeleti régió teljesen kimaradt.

Vasárnap az ország nagyobb részén csendesebb volt az idő, majd hétfő hajnalban immár északkeleten alakult ki nagy területen zivatar. Ezek a zivatarrendszerek sokfelé okoztak károkat, helyenként villámárvizet. A hétfő reggelig lehullott négy napos csapadékösszeg sokfelé meghaladta az országban a 20-30 mm-t, Bács-Kiskunban az 50 mm-t, sőt Soltszentimrén csaknem elérte a 100 mm-t. A Bükkben, Bánkúton hétfő reggelre pedig egy nap alatt 173 mm eső hullott.

A múlt heti előrejelzéseknek megfelelően, ugyanakkor egyes területek ezekből és a korábbi esőkből is kimaradtak. Ilyen körzet például Csurgó és Vásárosnamény térsége. Csapadékhiányos területek jelenleg inkább északkeleten vannak. A talaj a nagy mennyiségű csapadék hatására az ország nagyobb részén nedves, sokfelé vizes, helyenként belvízfoltos, északkeleten ugyanakkor sokfelé száraz

A termésérésben lévő kultúrákat a csapadék már károsan érinti, ilyen például a repce, és sokfelé az őszi árpa és búza, de a betakarításban lévő meggy is. Ugyanakkor a kukorica és a napraforgó nagyon meg fogja hálálni az esőt.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek országosan 540 és 620 foknap között járnak. A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek, időben ez a sokéves átlaghoz képest kb. egy hónapos, a 2017-es évhez képest pedig kb. három hetes előny. Ez azt jelenti, hogy a növények (és a kártevők is) ennyivel hamarabb kapják meg az egyes fejlődési fázisaik eléréséhez szükséges hőmennyiséget.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképen a zöld tömeg aránya országszerte magas. A változást mutató térképen a sárga és vörös színek már azt mutatják, hogy az őszi búza és a repce zöld tömege egyre csökken. Ugyanakkor a kukorica és a napraforgó táblákon intenzív a zöld tömeg növekedése.

A Tiszántúl északi részén a nagy területre kiterjedő zöld színek, azaz a növekedés a száraz idő után megérkezett jelentős csapadék számlájára írható. Az anomália térkép alapján a legtöbb helyen a sokéves átlag fölötti a zöld tömeg aránya, negatív eltérések elsősorban azokon a területeken vannak, ahol a vetett kultúrák klorofill tartalma épp amiatt nem növekszik már, mert az ilyenkor megszokottnál előrébb tartanak a fejlődésben: hamarabb kezdődött a repcénél és az őszi búzánál a termésérés, de előrébb járnak a fejlődésben a rétek, legelők, kaszálók is.

Az előttünk álló héten folytatódik a medárdi, zivataros időjárás, többnyire nedves levegő fog fölénk érkezni. Jellemzően fele részben napos, fele részben felhős időre számíthatunk, csütörtökön és pénteken valószínű sok felhő és csak kevés napsütés. A legmelegebbnek a kedd ígérkezik, akkor sokfelé kell 30 Celsius fok fölötti maximumokra számítani.

Csütörtökön és pénteken átmenetileg mérséklődik a meleg, de a hét végére visszatér a nyár. Ugyanakkor minden nap várható az országban, de nem mindenütt csapadék: többnyire záporeső formájában, de csütörtökön a nyugati országrészben tartós eső is lehet. A csapadék mennyisége jövő hétfőig nagyon komolynak látszik, bár egyelőre ebben nagy a bizonytalanság, de a számítások 20-30 mm-es (sőt ezt meghaladó) területi átlagot ígérnek.

Nagy valószínűséggel lesznek felhőszakadások is, a most még csapadékhiányos északkeleti területeken is pótlódni látszik a nedvesség. A talaj sokfelé lesz vizes, sáros, arra rámenni sokfelé nem lehet majd, belvízfoltok is várhatók. A mezőgazdasági munkákat nehéz lesz tervezni a gyakran és gyorsan változó idő miatt. A betakarítás előtt álló őszi vetésekben az esős, viharos idő károkat, terméscsökkenést és minőségromlást fog okozni. Csütörtökön a Dunántúlon, pénteken sokfelé, szombaton és vasárnap kisebb körzetekben megerősödik majd a szél, zivatarok környezetében azonban átmenetileg viharossá fokozódik a légmozgás. A levegő nedvességtartalma gyakran lesz 80-90% fölött, mely kedvez a gombás megbetegedéseknek.

Aszály tekintetében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére.

Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés).

A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Például az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

agroforum.hu