Mennyire tartják indokoltnak az intézkedést, és mire lehet elég ez az összeg? Erről kérdeztünk két érintett gazdálkodót.

A rendkívüli támogatás célja, hogy életben tudjanak maradni azok a kisebb hentesüzletek, amelyek nemcsak a vidék minőségi élelmiszerellátásához, hanem általában a vidéki települések népességmegtartó képességéhez, a hagyományos termelési módok és gasztrokultúra fenntartásához is jelentősen hozzájárulnak.

 

Az energiaköltségek kompenzálására lenne a legnagyobb szükség a Kiss Betyár családi gazdaságban, amely sertéstenyésztéssel, feldolgozással és egy kisebb termelői húsüzlet üzemeltetésével foglalkozik a Csongrád-Csanád megyei Földeákon.

 

2022 második felében öt-hatszorosára emelkedtek az energiadíjaik – mondta el Kissné Neparáczki Mária, az egyik tulajdonos. „A korábbi, havi 50-60 ezres villanyszámlák helyett most kéthetente kapjuk a 250 ezer forintos számlákat. Ugyanannyit dolgozunk, de kevesebb marad.”

 

Ha részesülnének az AM által bejelentett rendkívüli támogatásban, az nyárig biztosítaná számukra a drámaian megemelkedett energiaköltséget. Addigra talán a napelemes rendszerüket is sikerülhet beüzemelni. A beruházást pályázati támogatással valósították meg, de egyelőre nem üzemel, a bekötése az MVM visszaigazolására vár. Ismerőseik nem sok jóval biztatják őket, mivel akad köztük, aki még augusztusban jelentette be az otthonára felszerelt napelemegységeket, de azóta sem történt semmi.

 

A Kiss Betyár áraiban eddig igyekeztek érvényesíteni az elszabadult termelési költségeket. Míg korábban 5-6 év alatt egyszer emeltek, tavaly, az év második felében háromszor. Ősztől azonban egyre inkább érzik, hogy nem lehet a végtelenségig árat emelni, mert a vevők egy ponton túl le fognak mondani a minőségi hústermékekről.

 

„Már karácsony előtt bezártuk a húsboltot. és csak január közepén nyitunk, de nem tudom, hogy milyen vásárlóerőre számíthatok. A január egyébként is kegyetlen forgalom szempontjából.”

Az alacsony átvételi árak miatt 2015-ben már a sertésállomány leépítésén gondolkoztak, de 2016-ban egy új jogszabály lehetővé tette a kistermelői üzlet nyitását, így ahelyett, hogy abbahagyták volna a tenyésztést, maguknak kezdték el nevelni a disznókat. Miután nem kényszerülnek a hús vágóhídi értékesítésére, lassabban, hagyományosabb módon hizlalják a sertést. „Nem azt tartjuk szem előtt, hogy hány hónap alatt éri el a vágósúlyt, hanem azt, hogy az elfogyasztott takarmánytól függően milyen finom lesz a húsa!”

 

A család az ükszülőkre visszamenőleg foglalkozik állattartással és tenyésztéssel, saját részre mindig készítettek hagyományos termékeket. A són és fűszereken kívül ma sem használnak semmilyen tartósítószert vagy adalékanyagot. „Úgy szoktuk mondani, hogy nálunk minden nap disznóvágás van!”, vagyis minden úgy készül, ahogyan régen készült, a család számára.

Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a családi házhoz tartozó kistermelői boltba Makóról, Hódmezővásárhelyről és Szegedről is járnak a vevők.

 

Bár egyelőre nem ismertek a támogatás konkrét feltételei, annak szándékát mindenképpen pozitívan értékeli András Attila Xavér, aki a Békés megyei Csabacsűdön foglalkozik sertéshizlalással és feldolgozással családi gazdaságban, amelyhez egy termelői hentesüzlet is tartozik.

 

„Most mindenkinek nagyon be kell osztani a forintjait, nagyon meg kell néznie, hogy mit vásárol” – mondja. Miközben azonban ők is áremelésre kényszerültek a tavalyi évben kétszer is.

 

Összességében 30-35 százalékkal kell drágábban adniuk a termékeiket a megelőző év januárjához képest, amihez nagyobb részben a takarmány drágulása, kisebb mértékben pedig az energiaáremelkedés és az általános infláció járult hozzá.

 

„Mi mindig szeretünk előre haladni. Most is tervezzük az energetikai korszerűsítést vagy legalább racionalizálást – teszi hozzá. Többet és hatékonyabban kell termelnünk, hogy fajlagosan csökkenteni tudjuk a költségeinket.”

 

A fenti célok érdekében eszközvásárlásra vagy forgóeszközfinanszírozásra fordítaná a 3 millió forintos támogatást. Hosszabb távon pedig arra szeretné költeni a több és hatékonyabb termeléssel elért jövedelmet, hogy napelemekkel tegye olcsóbbá és korszerűbbé a családi házból átalakított telephely energiaellátását.

 

A Kiss Betyárhoz hasonlóan az András Családi Gazdaság és régi családi mezőgazdasági és állattenyésztő hagyományokra épült. Termékeit a tudományos alapon összeállított, természetes, funkcionális takarmányozás, az emelt férőhelyes tartás, a hagyományos feldolgozási technológia teszi egyedivé. Mint mondja,

 

a kisüzemi méretnek mind termelői, mind vevői oldalon plusz 20-30 százalék az ára, de az egészségügy terén ezek a költségek mind megtérülnek.

Ennek köszönhetően egyre többen vannak magánszemélyek, környékbeli boltok, vendéglátó, illetve szálláshelyek is, amelyek szívesen megfizetik a funkcionális előállítás pozitív hozadékait.

 

forrás: magyarmezogazdasag.hu