Most mindenkinek nagyon be kell osztani a forintjait
2023. január 12. 11:50
A kiskereskedelmet sújtó nehézségek, az energiaáremelkedés és az infláció miatt összesen 4,5 milliárd forintos rendkívüli segítséget nyújt a kormány a mikrovállalkozásban működő hentesüzleteknek. A tárca tervei szerint több, mint ezer hentesüzlet részesülhet a boltonként akár 3 millió forint támogatásban.
Mennyire tartják indokoltnak az intézkedést, és mire lehet elég ez az összeg? Erről kérdeztünk két érintett gazdálkodót.
A rendkívüli támogatás célja, hogy életben tudjanak maradni azok a kisebb hentesüzletek, amelyek nemcsak a vidék minőségi élelmiszerellátásához, hanem általában a vidéki települések népességmegtartó képességéhez, a hagyományos termelési módok és gasztrokultúra fenntartásához is jelentősen hozzájárulnak.
Az energiaköltségek kompenzálására lenne a legnagyobb szükség a Kiss Betyár családi gazdaságban, amely sertéstenyésztéssel, feldolgozással és egy kisebb termelői húsüzlet üzemeltetésével foglalkozik a Csongrád-Csanád megyei Földeákon.
2022 második felében öt-hatszorosára emelkedtek az energiadíjaik – mondta el Kissné Neparáczki Mária, az egyik tulajdonos. „A korábbi, havi 50-60 ezres villanyszámlák helyett most kéthetente kapjuk a 250 ezer forintos számlákat. Ugyanannyit dolgozunk, de kevesebb marad.”
Ha részesülnének az AM által bejelentett rendkívüli támogatásban, az nyárig biztosítaná számukra a drámaian megemelkedett energiaköltséget. Addigra talán a napelemes rendszerüket is sikerülhet beüzemelni. A beruházást pályázati támogatással valósították meg, de egyelőre nem üzemel, a bekötése az MVM visszaigazolására vár. Ismerőseik nem sok jóval biztatják őket, mivel akad köztük, aki még augusztusban jelentette be az otthonára felszerelt napelemegységeket, de azóta sem történt semmi.
A Kiss Betyár áraiban eddig igyekeztek érvényesíteni az elszabadult termelési költségeket. Míg korábban 5-6 év alatt egyszer emeltek, tavaly, az év második felében háromszor. Ősztől azonban egyre inkább érzik, hogy nem lehet a végtelenségig árat emelni, mert a vevők egy ponton túl le fognak mondani a minőségi hústermékekről.
„Már karácsony előtt bezártuk a húsboltot. és csak január közepén nyitunk, de nem tudom, hogy milyen vásárlóerőre számíthatok. A január egyébként is kegyetlen forgalom szempontjából.”
Az alacsony átvételi árak miatt 2015-ben már a sertésállomány leépítésén gondolkoztak, de 2016-ban egy új jogszabály lehetővé tette a kistermelői üzlet nyitását, így ahelyett, hogy abbahagyták volna a tenyésztést, maguknak kezdték el nevelni a disznókat. Miután nem kényszerülnek a hús vágóhídi értékesítésére, lassabban, hagyományosabb módon hizlalják a sertést. „Nem azt tartjuk szem előtt, hogy hány hónap alatt éri el a vágósúlyt, hanem azt, hogy az elfogyasztott takarmánytól függően milyen finom lesz a húsa!”
A család az ükszülőkre visszamenőleg foglalkozik állattartással és tenyésztéssel, saját részre mindig készítettek hagyományos termékeket. A són és fűszereken kívül ma sem használnak semmilyen tartósítószert vagy adalékanyagot. „Úgy szoktuk mondani, hogy nálunk minden nap disznóvágás van!”, vagyis minden úgy készül, ahogyan régen készült, a család számára.
Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a családi házhoz tartozó kistermelői boltba Makóról, Hódmezővásárhelyről és Szegedről is járnak a vevők.
Bár egyelőre nem ismertek a támogatás konkrét feltételei, annak szándékát mindenképpen pozitívan értékeli András Attila Xavér, aki a Békés megyei Csabacsűdön foglalkozik sertéshizlalással és feldolgozással családi gazdaságban, amelyhez egy termelői hentesüzlet is tartozik.
„Most mindenkinek nagyon be kell osztani a forintjait, nagyon meg kell néznie, hogy mit vásárol” – mondja. Miközben azonban ők is áremelésre kényszerültek a tavalyi évben kétszer is.
Összességében 30-35 százalékkal kell drágábban adniuk a termékeiket a megelőző év januárjához képest, amihez nagyobb részben a takarmány drágulása, kisebb mértékben pedig az energiaáremelkedés és az általános infláció járult hozzá.
„Mi mindig szeretünk előre haladni. Most is tervezzük az energetikai korszerűsítést vagy legalább racionalizálást – teszi hozzá. Többet és hatékonyabban kell termelnünk, hogy fajlagosan csökkenteni tudjuk a költségeinket.”
A fenti célok érdekében eszközvásárlásra vagy forgóeszközfinanszírozásra fordítaná a 3 millió forintos támogatást. Hosszabb távon pedig arra szeretné költeni a több és hatékonyabb termeléssel elért jövedelmet, hogy napelemekkel tegye olcsóbbá és korszerűbbé a családi házból átalakított telephely energiaellátását.
A Kiss Betyárhoz hasonlóan az András Családi Gazdaság és régi családi mezőgazdasági és állattenyésztő hagyományokra épült. Termékeit a tudományos alapon összeállított, természetes, funkcionális takarmányozás, az emelt férőhelyes tartás, a hagyományos feldolgozási technológia teszi egyedivé. Mint mondja,
a kisüzemi méretnek mind termelői, mind vevői oldalon plusz 20-30 százalék az ára, de az egészségügy terén ezek a költségek mind megtérülnek.
Ennek köszönhetően egyre többen vannak magánszemélyek, környékbeli boltok, vendéglátó, illetve szálláshelyek is, amelyek szívesen megfizetik a funkcionális előállítás pozitív hozadékait.
forrás: magyarmezogazdasag.hu
Kapcsolódó cikkek
Ömlik az import dió Magyarországra: ki nem találnád, honnan jön a java
2023. február 17. 11:15
A magyar dió a relatív korai termése miatt igazi réspiaci termék Európában, jóval a fő európai termesztő országok és az olcsó import kaliforniai dió megjelenése előtt kerül a piacra. Továbbá jó minőségű is, ám meg is kérik az árát, hiszen egy kilogramm dióbél a 3500-4500 forintot is taposhatja. Mindez ellenére rengeteg ukrán import jön be az országba, egyúttal a magyar export is bepörgött, hiszen a hazai dióbélexport volumenében 270,5 tonnára, értékben 620,7 millió forintra (+26 százalék) nőtt tavaly január és november között.
Haltermelők: bőséges lesz a halkínálat karácsonykor
2023. december 07. 16:27
Bőséges lesz a karácsonyi halkínálat. A csapadékos időjárás kedvezett a haltermelőknek, így az idén jobb eredményt értek el, mint az elmúlt évben – közölte Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-Hal) elnöke az MTI-vel.
A termelők az idén 10-12 százalékkal alacsonyabb áron értékesítik a halat – mondta el Németh István, aki egyben a Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója.
